(tunica fibrosa, tunica vasculosa) A látószerv (tunica fibrosa, tunica vasculosa) A testnek lámpása a szem. Ha a szem tiszta, az egész test világossággal van telve. De ha a szem gonosz, az egész test sötétségben van. Lukács 11:34 Ph.D. Dr. David Lendvai

A LÁTÓSZERV A szem feladata: elektromágneses hullámok fényként történő érzékelése, sötét-világos kontraszt és színek (spektrum/hullámhossz) megkülönböztetése. Látószerv részei -Szemgolyó – falában három réteg -Szemhéjak, könnymirigy, -elvezető készülék A SZEM FELÉPÍTÉSE - Tunica fibrosa bulbi Sclera (ínhártya), Cornea (szaruhártya), (rajta/mellette: Conjunctiva) -Tunica vasculosa bulbi (Uvea) Choroidea (érhártya) Corpus ciliare (sugártest) Iris (szivárványhártya) -Tunica nervosa bulbi Retina (recehártya)

FEJLŐDÉSTANI ÖSSZEFOGLALÓ 5. hét: a diencephalon elülső/oldalsó részénél megjelennek a szemhólyagok, közelednek a felszínhez, indukálják a lencseplakodot a lencsetelep bekebelezése, kétrétegű szemserleg kialakulása a külső réteg - egyrétegű marad - Pigmentepithel a belső réteg - részben pars optica (Retina 4/5 része) 9 rétege van, részben pars caeca (Retina 1/5 része, vak rész) 2 rétege van az irisepithel és ciliaris epithel (2 rétegű) szintén a retina részei, szemserleg belső rétegének származékai

TUNICA FIBROSA BULBI Sclera tömött rostos kollagéndús kötőszövet – feladata a szemgolyó formájának biztosítása elülső szegélye: Limbus corneae, itt a Sulcus scleralis internus -nál megy át a corneába. a Sulcus belső felszínén fut körben a Sinus venosus sclerae (SCHLEMM-csatorna). itt található a korneoszklerális átmenet trabekuláris rendszere: Reticulum trabeculare a sinusból kisugárzó erek átfúrják a sclerát, ezen keresztül vezetődik el az episcleralis venaplexus felé a csarnokvíz további erek/idegek: Aa. ciliares longae et breves, Vv. vorticosae, Nn. ciliares longi. A szemmozgató izmok inai szintén a sclera külső felszínén tapadnak. KLINIKAI RELEVANCIA Veleszületett rövid-, illetve távollátásnál szintén a hossztengely (azaz a sclera) változását figyelhetjük meg – túl rövid a szem: távollátás, túl hosszú a szem: rövidlátás

TUNICA FIBROSA BULBI Cornea L C S I Érmentes törőközeg (az összes: ca. 60 dioptria) a cornea 43 Dioptriát „tör” tehát a legjelentősebb jó transzparencia: érmentesség, alacsony anyagcsereszint, Stroma corneae felépítése (kollagénrostok rendszere) hámsejtek rendezettsége táplálkozása diffúzióval történik: 1. hátulról csarnokvízből 2. kötőhártya erei felől a Limbus corneae-nél 3. elölről a könnyfilmből Limbus corneae: CORNEA – SCLERA közvetlen csatlakozása (junctio). innen tudnak bevándorolni lymphocyták vagy a szaruhártya pathológiásan beereződni. L C CORNEAREFLEX: -reflexes szemzárás ingere: cornea érintése, érző innerv: N. ophthalmicus - Trigeminuslesionál nagyon hamar elvész a corneareflex -Anyagcserezavarok befolyásolják - Ha a horizontalis elliptikus átmérő változik, a cornea görbülete is változik -Astigmatismus S I

TUNICA FIBROSA BULBI Cornea rétegei 1. Epithelium corneae 5-6 rétegű, el nem szarusodó laphám, alatta Basallamina, a kötőhártya hámjának folytatása. A felső réteg sejtjeinek membránján mikroredők és mikrovillusok vannak, ezzel rögzül a könnyfilm. 2. Lamina limitans anterior BOWMAN Membran (BM): 10 µm vastag sejtmentes réteg, I. és V. tip. kollagénrostok alkotják, membrana basalis-jellegű karaktere van. 3. Stroma corneae Substantia propria (SP) 200-250 Kollagenlamellából áll, mindegyik ca. 2 µm vastag. A stroma adja a cornea ca. 90%-át. Alkotói:proteoglykanok, víz, fibroblastok; nincsenek benne erek 4. Lamina limitans posterior DESCEMET Membran (DM): ez az üveghártya felel meg az endothelium basallaminájának. 5. Endothelium camerae anterioris Egyrétegű laphám, rengeteg zonula occludens található itt. A stroma víztartalmát regulálja. Corneatranszplantációnál az endotheliumot érintetlenül kell hagyni.

TUNICA VASCULOSA BULBI Uvea Szivárványhártya (Iris) a pupilla szegélyét határolja az IRIS a corneoscleralis átmenet magasságában csatlakozik a sugártesthez (Corpus ciliare). A sugártest folytatása hátrafelé az érhártya (Choroidea). Pupillavizsgálat: minden anamnézisfelvétel része. Megállapítjuk a méretét (nagy, normál vagy kicsi), fényreflexet és hogy mindkét pupilla azonos tágasságú-e. M. sphincter pupillae (Parasympathicus; Miosis) M. dilatator pupillae (Sympathicus; Mydriasis) Miosis: a pupilla szűkítése - a parasympathikus beidegzettségű M. sphincter pupillae összehúzódása okozza; vagy a sympathikus beidegzés hiánya, ill. M. dilatator pupillae bénulása. Pl.: Miosis jön létre egyes mérgezéseknél vagy droghasználatnál (ópiatok), idősebbeknél esetleg tumorok esetén (nyaki sympathicus bénulása) Mydriasis: a pupillea tágulása – a sympathicus beidegzésű M. dilatator pupillae kontrakciója okozza, illetve a M. sphincter pupillae bénulása. Pl.: Mydriasist figyelhetünk meg Atropin hatására (belladonna-mérgezés), mert az gátolja a parasympathicust. Glaukoma (zöldhályog) : a szembelnyomás növekedése (normálérték: 15- 22 Hgmm) zárt zugú glaukoma (ritka) nyílt zugú glaukoma (a trabekuláris rendszer áteresztőképessége zavart) 1- 2 %-ban fordul elő 40 év felett, ezért rendszeresen kell vizsgálni. A nyílt zugú glaukoma kezdetben panaszmentes Krónikus nyomásnövekedés hatására a n. opticus degenerálhat Közép-Európában a zöldhályog az egyik leggyakrabban vakságot okozó kórkép.

“Belladonna” “beautiful women” of Renaissance Italy, who took it to enlarge their pupils, which they found more seductive. The drugs are: atropine and scopolamine It is an antimuscarinic (also known as an anticholinergic) that works by inhibiting the parasympathetic nervous system.

TUNICA VASCULOSA BULBI mozaicizmus TUNICA VASCULOSA BULBI Iris az uvea blendeként funkcionáló elülső része. a camera anterior bulbi és a camera posterior bulbi közötti mozgatható válaszfal Saját izomzatának köszönhetően (a fényintenzitás függvényében) változtatja a lencse elülső felszínének megvilágítását (Pupilla!) mintegy 1,5 mm (Miosis) és 12 mm (Mydriasis) között. M. sphincter pupillae a pupilla határánál (Margo pupillaris iridis) helyezkedik el, cirkuláris rendezettségű simaizomsejt-hálózat. Parasympathicus beidegzés, cholinerg synapsis. M. dilatator pupillae az iris külső szegélyéhez (Margo ciliaris iridis) tartó radier irányú simaizomháló. Sympathicus beidegzés, noradrenerg axonok a centrum ciliospinaleból (Ggl. cervicale superiuson át).

Smooth muscles within the ciliary body regulate the tension exerted on the elastic lens and hence determine its shape, thereby adjusting the focus of the eye in the process of accommodation.

TUNICA VASCULOSA BULBI Iris rétegei az iris elülső oldalán lukacsos, megszakított rétegben mesothelsejtek (ENDOTHELIUM CAMERAE ANTERIORIS) alatta stroma, benne melanociták, hízósejtek, makrofágok és fibrociták, gazdag ér- és idegfonat, valamint izmok (M. sphincter et dilatator pupillae). M. sphincter pupillae – a pupilla szegélyénél M. dilatator pupillae - laposabb, szélesebb, perifériásabb hátsó felszínét kétrétegű Pigmentepithel vonja be. az Aa. ciliares posteriores longae és az Aa. ciliares anteriores hozzák létre a Circulus arteriosus iridis major-t a margo ciliarisnál. innen radier ágak húznak a Margo pupillaris iridishez, ahol a Circulus arteriosus iridis minor–t alkotják. a kapillárisok nem fenesztráltak, nincs csarnokvíz rezorpció ezen a felszínen. A melanociták száma határozza meg a szemszínt kék szem: kevés melanocita van a stromában barna szem: sok melanocita van a stromában Albinóknál hiányzik a melanin, így az irisepithelen áttűnik az érhártya szövete – vörös szem.

TUNICA VASCULOSA BULBI Corpus ciliare sokrétű feladatai vannak: 1. Hámja szekretálja a liquorszerű csarnokvizet (Humor aqueus ca. 0,3 ml / szem), a folyadék a hátsó szemcsarnokba ürül, onnan a Zonularostok között előreáramlik,majd a lencse és az iris közti résen a pupilla nyílásán átjut az elülső szemcsarnokba. Az iridocornealis szöglet trabekulái között hagyja el a szemcsarnokot és a Schlemm-csatornán át az episcleralis venák veszik fel. A lencsét és a corneát táplálja. 2. a Corpus vitreum számára hyaluronsavat állít elő. 3. Az Akkommodatiohoz (közelrenézés, parasympathicus) fontos izmot (M. ciliaris) tartalmazza. 4. A lencse függesztőrendszerének része. A corpus ciliare az Ora serrata és az iris töve között a Limbus corneaehez rögzül. az elülső része nagyon gazdagon redőzött (Pars plicata), míg a hátsó felszíne sima (Pars plana). vér-csarnokvíz-gát: az oldalsó határolóképletek sok sejtkapcsoló struktúrát tartalmaznak

TUNICA VASCULOSA BULBI Corpus ciliare szövettana az epithelje két rétegből áll (pigmentált mélyebben, nem-pigmentált felületesen). Mindkét felszínén egy-egy bazálmembrán van: Membrana limitans interna et externa. A külső a BRUCH membran folytatása. A stromája hasonlít a Stroma iridishez. a M. ciliaris 3 része: 1. külső, meridionalis nyalábok (BRÜCKE-izom), 2. középső, radier nyalábok (Pars obliqua), 3. belső, cirkuláris nyalábok (MÜLLER-izom). az izomműködés során a corpus ciliare előre helyeződik, így ellazulnak a lencsefüggesztő rostok (zonula-rostok). Így a lencse a bulbus görbületét minden körülmények között követi (közelre nézés, Akkommodatio). Parasympathicus beidegzés.

TUNICA VASCULOSA BULBI Choroidea A Choroidea az Uvea hátulsó területét alkotja. Hátul a CANALIS N. OPTICI–hez és elöl az ANGULUS IRIDOCORNEALIS-hoz rögzül. A Pigmentepithelium és a retina érzéksejtjeinek táplálását végzi. Itt futnak az Aa. ciliares (A. ophthalmica) hogy a bulbus vérellátásában részt vegyenek, egészen a legbelső retinarétegig (A. centralis retinae) a Stroma kötőszövetből és sok érből áll. Jellemző a nagyszámú melanocyta a Choroideahoz tartozik a Bruch-Membran (elasztikus membran, Akkomodatioban vesz részt) a Bruch-Membran választja el a choroideát a retinától.

TUNICA VASCULOSA BULBI Choroidea rétegei: 1. HALLER-féle réteg (arteriák) 2. Lamina vasculosa (arteriolák) 3. Lamina choriocapillaris (kapillárisok) 4. Lamina vitrea (Complexus basalis, BRUCH- membran) 􀂇 A HALLER-réteg tartalmazza az Aa. Ciliares posteriores breves elágazódásait, ezek a Discus n. optici közelében fúrják át a sclerát, velük anasztomozálnak az Aa. ciliares posteriores longae és Aa. ciliares anteriores hátrafutó ágai. 􀂇 A kapillarisok glomerulusszerű képleteket alkotnak és rövid vénás gyűjtőereken át ömlenek a Vv. Vorticosaeba, ez a 4 sclerába ágyazott vena a V. ophthalmica superior et inferior irányába ürül. 􀂇 A BRUCH-Membran (három rétegű, kb. 2 µm vastag kollagénes-elasztikus lemez) a choriocapillaris réteg bazálmembránja és a retina pigmentrétege között található. FELADATAI: 1. intraokularis nyomás fenntartása, 2. vér-retina-gát kialakítása, 3. dezakkomodáció. Makuladegeneráció leggyakrabban a nyugati, iparosodott országokban lép fel, LEHETSÉGES OKAI: genetikai faktorok  magas vérnyomás  dohányzás  Vitamin- & ásványi anyag-szegény táplálkozás Környezeti jelenségek, pl. UV-fény Bruch membrán megvastagodása Új erek nőnek be hegesedés