Szűrés

Szűrés Szűrés: nyomáskülönbség, mint hajtóerő hatására végbemenő, mechanikai szétválasztó művelet. Célja: a folyadék-szilárd rendszerek (szuszpenziók); gáz-szilárd rendszerek (poros levegő) ill. gáz-folyadék szétválasztása Elve: porózus rétegen vezetjük át a heterogén rendszert, a pórus méreténél nagyobb szemcsék fennmaradnak, mint iszap, míg a hordozóközeg a pórusokon átáramlik, mint szűrlet.

Szűrés A nyomáskülönbség létrehozható gravitációval, szivattyúval és vákuumszivattyúval. Két fajtáját különböztetjük meg: felületi szűrés mélységi szűrés Felületi szűrés: a szűrőréteg pórusai a kiszűrendő részecskéknél kisebb átmérőjűek, a szűrés a felületen történik. Előbb a nagyobb darabok akadnak meg, majd egyre kisebbek. A kialakuló szűrőlepény egyre finomabb szűrő-rétegként fog viselkedni. Szakaszos és folytonos szűrést különböztetünk meg. Mélységi szűrés esetén a részecskék a szemcsés vagy szálas szűrőközeg belsejébe hatolnak és ott, annak szabálytalan alakú, de a leválasztandó részecskéknél nagyobb keresztmetszetű csatornáiban, üregeiben a tehetetlenségi és a felületi erők hatására kiválnak, lerakódnak.

Szűrés Felületi szűrés Mélységi szűrés

Szűrés Az elválasztás feltétele, hogy a szűrőréteg két oldalán a nyomás különböző legyen. A levált iszap miatt a szűrőréteg vastagsága egyre nő a szűrés folyamán. A szűrőréteg egy idő után telítődik, ekkor alulról való visszamosással regenerálható. Nyomáskülönbség szerint a szűrés lehet: gravitációs szűrés, szívó- (vákuum-) szűrés, nyomószűrés, centrifugális szűrés.

A szűrés elmélete Az összenyomhatatlan, newtoni közeg áramlására, ha a közeg teljesen kitölti az áramlási keresztmetszetet, az alábbi kriteriális egyenlet érvényes: Eu = f (Re) 𝐸𝑢= ∆𝑝 𝜌 𝑣 2 𝑅𝑒= 𝑣 𝑑 𝜌 𝜂 Δp = a szűrő két oldala között mérhető nyomáskülönbség (Pa), v = a szűrésre jellemző áramlási sebesség (m/s), d = jellemző méret (m), ρ = áramló közeg sűrűsége (kg/m3), ƞ = áramló közeg dinamikai viszkozitása (Pa s) A szűrők jellemzője a szűrési sebesség, amely megmutatja, hogy egységnyi felületen, egységnyi idő alatt milyen térfogatú szűrlet (filtrátum) keletkezik. 𝑣= 1 𝐴 𝑑𝑉 𝑑𝑡 (m/s)

A Carman-féle egyenlet A szűrés alapegyenlete a Carman-féle szűrőegyenlet: 𝑑𝑉 𝑑𝑡 = Δ𝑝 𝐴 𝜂 (𝛼 𝑐 𝑉 𝐴 + 𝑅 𝑚 ) Rm = a szűrőközeg ellenállása, α c V/A = iszapréteg ellenállása α = fajlagos iszapellenállás Ezt az egyenletet alkalmazzuk különböző szűrési feltételek esetén: állandó nyomáson végrehajtott szűrésnél, állandó sebességgel végrehajtott szűrésnél. A szűrési állandók: α c és Rm kísérleti úton határozhatók meg a t/V = f(V) függvény révén 𝑑𝑡 𝑑𝑉 =2𝑎𝑉+𝑏 𝑎ℎ𝑜𝑙 𝑎= 𝛼 𝑐 𝜂 2𝐴 2 Δ𝑝 𝑎𝑧 𝑒𝑔𝑦𝑒𝑛𝑒𝑠 𝑚𝑒𝑟𝑒𝑑𝑒𝑘𝑠é𝑔𝑒 𝑏= 𝑅 𝑚 𝜂 𝐴 Δ𝑝 𝑎𝑧 𝑒𝑔𝑦𝑒𝑛𝑒𝑠 𝑡𝑒𝑛𝑔𝑒𝑙𝑦𝑚𝑒𝑡𝑠𝑧𝑒𝑡𝑒

Szűrés állandó nyomáson 𝑑𝑉 𝑑𝑡 = Δ𝑝 𝐴 𝜂 𝛼 𝑐 𝑉 𝐴 + 𝑅 𝑚 integrálva 0 𝑡 𝑑𝑡 = 𝜂 𝐴 Δ𝑝 𝛼 𝑐 𝐴 0 v 𝑉 𝑑𝑉 + 𝑅 𝑚 0 v 𝑑𝑉 A szűrési idő 𝑡= 𝛼 𝑐 2 𝑉 𝐴 2 + 𝑅 𝑚 𝑉 𝐴 Az egyenletből a szűrési idő értéke határozható meg, amennyiben a szűrési nyomás állandó. Látható, hogy a szakaszos szűrés ideje a szűrlet négyzetével arányos, vagyis a szűrési idő növekedésével az időegység alatt átáramló szűrlet mennyisége folyamatosan csökken, mivel az iszaplepény-ellenállás fokozatosan nő.

Az optimális szűrési idő és a maximális szűrőteljesítmény Szakaszos szűrés esetén az iszap eltávolítására és a szűrő tisztítására szolgáló idő, az ún. állásidő is befolyásolja a szűrési teljesítményt: 𝐽 𝑣 = 𝑉 𝑡 = 𝑉 𝑡 𝑠𝑧 + 𝑡 á ahol Jv = szűrési teljesítmény (m3/s), tsz = szűrési idő (s), tá = állási idő (s) A szűrési teljesítmény akkor maximális, amikor a szűrési idő megegyezik az állásidővel. Ebből adódóan a szakaszos szűrés optimális időtartalma az állásidővel azonos tsz = tá , a maximális szűrési teljesítmény: 𝐽 𝑚𝑎𝑥 = 𝑉 2 𝑡 á

Szűrés állandó sebességgel Amennyiben a szűrési sebesség állandó: 𝑑𝑉 𝑑𝑡 =𝑘𝑜𝑛𝑠𝑡𝑎𝑛𝑠= 𝑉 𝑡 Δ𝑝= 𝜂 𝛼 𝑐 𝑉 𝐴 2 𝑡 𝑉+ 𝜂 𝑉 𝑅 𝑚 𝐴 𝑡 = 𝑎 ′ 𝑉+ 𝑏 ′ vagyis egy lineáris összefüggéshez jutunk a Δp és a szűrlet mennyisége között. A szűrés művelete során a szűrlet átáramlásához három ellenállás-tényezőt kell legyőzni: a szűrőberendezés vezetékei és szerelvényei ellenállását Δpsz; a szűrőközeg ellenállását Δpk, gyakorlatban ezt a két értéket összevonjuk: Δpm = Δpsz + Δpk; az iszaplepény ellenállását Δpl. A szűrés összes nyomásesés értéke egyenlő ezen három ellenállásérték nyomásesésének összegével: Δp = Δpsz + Δpk + Δpl

Iszaplepény ellenállása Szakaszos szűrés esetén a keletkezett szűrlettérfogat növekedésével az iszapréteg vastagsága is nő, vagyis az iszapréteg vastagságát, így ellenállását a szűrlettérfogat befolyásolja. Az iszaplepénynél kialakuló nyomásesés értéke összefüggésbe hozható a szűrés térfogatáramával. ∆𝑝 𝑙 = 𝛼 𝜂 𝑐 𝑉 𝐴 2 𝑑𝑉 𝑑𝑡 α = a fajlagos lepényellenállás (m/kg), ƞ = a szűrlet dinamikai viszkozitása (Pa s), A = szűrőfelület (m2), V = szűrlet térfogata (m3), t = szűrési idő, c = egységnyi térfogatú szűrletből felhalmozódó részecskék tömege (kg/m3), ε = porozitás, ω = szilárd részecskék fajlagos felülete (m2/m3), k = állandó, ρsz = részecskék sűrűsége (kg/m3) 𝛼= 𝑘 1−𝜀 𝜔 2 𝜀 3 𝜌 𝑠𝑧

Iszaplepény ellenállása Amennyiben a lepényben merev, nem deformálható részecskék halmozódnak fel, úgy α¯ értéke független a nyomástól és nem változik a lepény keresztmetszetében. Az ilyen típusú lepényt összenyomhatatlan iszaplepénynek nevezzük. Számos iszap azonban deformálható, nem merev szilárd részecskéket vagy ezen részecskék agglomerátumait tartalmazza. Az ilyen lepények áramlási ellenállása a nyomástól függ és változik a lepény vastagsága mentén is; az ellenállás értéke a szűrőközeg felszínén a legnagyobb. Az ilyen lepényeket összenyomható iszaplepénynek nevezzük. A lepény ellenállása a nyomás függvénye Mivel α értéke változik a lepény keresztmetszete mentén is, ezért egy átlagos α¯-értékkel számolunk, melyet az adott iszapra vonatkozóan kísérleti úton határozunk meg: 𝛼 = 𝛼 ′ Δ𝑝 𝑠 α’ = 1 bar nyomáskülönbségnél jellemző fajlagos lepényellenállás s = kompresszibilitási tényező, 0 < s < 1.

Szűrőközeg ellenállása A szűrőközeg ellenállását meghatározhatjuk az alábbi egyenlet segítségével: Δ𝑝 𝑚 = 𝑅 𝑚 𝜂 𝐴 ahol Rm = a szűrőközeg ellenállása (1/m) 𝑅 𝑚 = 𝐴 Δ𝑝 𝑚 𝜂 Folytonos szűrésnél dobszűrő példáján a nyomáskülönbség és a dobszűrő felületén az iszapréteg vastagsága állandó, ez határozza meg a szűrési teljesítményt. 𝑡= 𝐷 𝜋 𝛾 360 𝐷 𝜋 𝑛 = 𝛾 360𝑛 D: dob átmérője (m), γ = bemerülés szöge, n = a dob fordulatszáma (1/s) A t idő alatt átáramlott szűrlet térfogata: 𝑉= Δ𝑝 𝐴 2 𝑡 𝑐 𝜂 c = a szűrési állandó (1/m2), A = működő szűrőfelület (m2), ami L hosszúságú dobszűrőnél A = D π L γ/360 𝐽= 𝑉 𝑡 =𝐷 𝜋𝐿 𝑛 Δ𝑝 𝑐 𝜂 𝛾 360

Darcy-egyenlet Darcy már 1830-ban tanulmányozta Dijonban a víz homokrétegen keresztül kialakuló szűrési sebességét. Mérései azt igazolták, hogy a szűrési sebesség egyenesen arányos a nyomás-különbséggel, de fordítva arányos a folyadékfázis viszkozitásával és az iszapréteg vastagságával. 𝑣= 1 𝐴 𝑑𝑉 𝑑𝑡 =B Δ𝑝 𝜂𝑙 =B Δ𝑝 𝑙 𝜂𝑅 ∆𝑝 𝑙 = 𝜂 𝐴 1 𝐵 𝑑𝑉 𝑑𝑡 ∆𝑃 𝑙 = 𝜂 𝐴 𝛼 𝑐 𝑉 𝐴 + 𝑅 𝑚 𝑑𝑉 𝑑𝑡 B = a szűrőréteg permeabilitási koefficiense (m2) , l = iszapréteg vastagsága (m), R = iszaplepény ellenállása + szűrőközeg ellenállása, Δpl = iszaprétegben kialakuló nyomásesés. Ha 1/B kifejezés helyett beírjuk a szűrés összes nyomásesését és átrendezzük az egyenletet. Így eljutunk a szűrés Carman-egyenletéhez. 𝑑𝑉 𝑑𝑡 = Δ𝑝 𝐴 𝜂 (𝛼 𝑐 𝑉 𝐴 + 𝑅 𝑚 )

Szűrési állandók a Darcy-egyenletből Darcy-egyenlet: 1 A dV dt =B Δp ηl l = k V/A ahol az iszapréteg vastagsága és k arányossági tényező l’ = k VE/A ahol l’ a szűrőanyag vastagsága és VE az a hipotetikus szűrlettérfogat, amelynek áthaladásakor a szűrővászonnal egyenértékű ellenállású iszapréteg keletkezne. Bevezetve a k/B = 2C jelölést az egyenlet alakja: 𝑑𝑡 𝑑𝑉 = 2 𝐶 𝜂 𝐴 2 ∆𝑝 ∙𝑉+ 2 𝐶 𝜂 𝑉 𝐸 𝐴 2 ∆𝑝 ahol C a szűrési állandó és VE az egyenértékű szűrlettérfogat, melyeket a t/V –V egyenes iránytangenséből és tengelymetszetéből határozhatjuk meg. 𝑎=𝑡𝑔 𝛼= 2 𝐶 𝜂 𝐴 2 ∆𝑝 é𝑠 𝑏= 2 𝐶 𝜂 𝑉 𝐸 𝐴 2 ∆𝑝 A szűrési idő: 𝑡= 𝐶 𝜂 𝐴 2 ∆𝑝 ( 𝑉 2 +2 𝑉 𝐸 𝑉) Az optimális szűrési idő és szűrlettérfogat: 𝑡 𝑜𝑝𝑡 = 𝑡 ℎ + 2 𝑉 𝐸 𝐴 𝑐 𝜂 𝑡 ℎ Δ𝑝 é𝑠 𝑉 𝑜𝑝𝑡 =𝐴 𝑡 ℎ Δ𝑝 𝑐 𝜂

Szűrőközegek Rácsok: Valójában folyadéksziták. A rácsokat, rostákat más szűrőközeg alátámasztására is használják. Szemcsés anyagok laza halmazaként kavicsot és homokot használnak szűrőközegként. Szűrőszövetek:fémszálakból, természetes textilszálakból, üvegszálból, ill. műszálakból szövéssel előállított szűrőszövetek kiterjedten használt legfontosabb szűrőközegek. Szűrőpapírok: cellulózból préselik. szűrőrács szűrőszövetek

Szűrőanyagok Szűrőanyagok és a velük szemben támasztott követelmények: - pamutszövetek - gyapjúszövetek - üvegszövetek - fémszövetek - szintetikus anyagok (műanyagok) - papír A szűrendő anyag kémiai és fizikai tulajdonságai, valamint a szűrési technológia körülményei (nyomás, hőmérséklet stb.) határozzák meg, hogy melyik szűrőanyagot alkalmazzák.

Szűrési segédanyagok Többnyire olyankor alkalmazzák, amikor finoman eloszlatott, vagy könnyen összenyomható (pelyhes) részecskéket kell szűrni. Ilyenkor a szűrési segédanyagból kell kialakítani a szűrőréteget (lepényt). Ilyen segédanyag a kovaföld, papírpép, szén, perlit, azbeszt, stb. A segédanyagot a szűrés előtt viszik fel a szűrőre és csak utána kezdik meg a tényleges szűrést. Folyamatos szűrésnél inkább az a szokás, hogy a segédanyagot a szűrendő anyaghoz keverik, és szűrés közben jön létre a szűrőréteg. A szűrőket egy idő múlva meg kell szabadítani a segédanyagoktól, mert elzárják a szűrőt.

Szűrőkészülékek Osztályozásuk: A: üzemmenet szerint : szakaszos, folyamatos, B: nyomáskülönbség alapján: gravitációs szűrés, vákuumszűrők: a szűrőréteg után vákuum lesz, nyomószűrők: szűrőréteg előtt túlnyomás van , szűrőcentrifugák: centrifugális erőtérben kialakuló nyomáskülönbség Gravitációs szűrők A szűrőanyag két oldalán lévő nyomáskülönbséget a folyadékra ható gravitációs erő hozza létre. Mivel a nyomáskülönbség nem nagy, ezért a szűrés lassú. Inkább laboratóriumokban alkalmazzák. Vákuumszűrők (szívószűrők) A szűrőfelület után vákuumot létesítenek. A nyomáskülönbség maximum 1 bar lehet, ezért a szűrési teljesítményt úgy növelik meg, hogy a szűrőfelületet növelik. Fajtái: vákuum dobszűrő és vákuum tárcsás szűrő. Mindkét típusnál a szűrés, az iszapöblítés és az iszapleválasztás is, a szűrődob vagy tárcsa egy körülfordulása alatt történik meg. Folyamatos üzeműek, ezért jól beilleszthetők technológiai folyamatokba.

Szűrőkészülékek Folyadéksziták:Ezek a készülékek durván szűrnek, az ún. felületi szűrést lehet megvalósítani velük. A nyílásaiknál a nagyobb szemcséket tartják vissza. Erre a célra szűrőközegként lyukasztott lemezt, durva rácsot vagy fémszövetet használunk. Folyadékszitát helyeznek el a folyadéktartályokba, hogy kiürítéskor a tartályba beleesett durvább szennyeződések visszamaradjanak. Szűrőkádak:Ezek a legegyszerűbb szűrőkészülékek, bennük a szűrőközeget vízszintes síklapként alkalmazzák. Kádszerű alakjuk van, ezért nevezik szűrőkádaknak. Üzemük szakaszos.

Ágyszűrők: Víztisztításban gyakran használt szűrőtípus, a szűrőanyag adott vastagságú homok, kavics, műanyag szemcse rétege, amely a perforált fenéklemezen nyugszik. 1- szűrendő víz, 2- szűrt víz;   3- homokágy; 4- kavicságy; 5- szűrőgombák; 6-levegő

Nuccs

Szűrőkészülékek Vákuum dobszűrő:Folytonos üzemű. A vályúban lassan forgódob köpenye lyukasztott, a köpeny szűrőszövettel van ellátva. A dob belsejében vákuum van, így szívódik át a folyadék a szöveten át a dob belsejébe. A szűrendő folyadék szintjét állandóan kell tartani, nehogy változzon a nyomáskülönbség. A dob köpenyének külső felületére rakódik a kiszűrt iszap, amit egy leszedő szerkezet (ált. kés) távolít el. A dobnak a folyadékba merülő részén történik a szűrés. Ahogy a dob kiemelkedik, levegővel érintkezik, az iszapban a maradék nedvesség mellett levegő is átszívódik az iszapban, így szárítja is azt. A túlfolyó szabályozza a vályúban levő vízszintjét.

Szűrőkészülékek Nyomószűrők: Táskás (Kelly, Sweetland), szűrőprések (keretes, kamrás) Táskás szűrők: A nyomásálló házban egymás mellett helyezkednek el a párhuzamosan kapcsolt szűrőelemek. A szűrőszövettel bevont szűrőelemek táskaszerű kialakításúak. A szűrőpréshez hasonlóan nagy szűrőfelületet lehet így elhelyezni, aránylag kis alapterületen. Elsősorban a kis iszaptartalmú folyadékok szűrésére használják. szűrendő folyadékot a készülék tartályába vezetik be. A folyadék a szűrőközegen át a táska belsejébe nyomul és a szűrletelvezető csövön folyik el. Az iszap a táskák külső felületére rakódik le. Kelly Sweetland

Szűrőkészülékek Szűrőprések: (nyomószűrők): szakaszos működésűek. Legjobban elterjedtek. 2 típusuk van: a kamrás és a keretes szűrőprés (lényerés) Kamrás szűrőprés: A zagy az elemek közötti üres térbe (a kamrákba) jut, majd az elemeken levő szűrőkendőn szűrődik át. A szűrlet a lapok bordái közötti alsó részen lévő kifolyónyíláson távozik. A hogy megtelnek a kamrák iszappal leállítják; kimossák az iszapot. Kamrás szűrőprés

Keretes szűrőprés: Több párhuzamosan kapcsolt szűrőelemből álló készülék, melyben a teli szűrőlapok és üres keretek váltakoznak. A keretes szűrőprés keretei közé szűrővásznat szorítunk, és egymás után váltakozva helyezzük el az üres és a teli kereteket. A tisztítandó szuszpenziót megfelelő szűrőnyomással juttatjuk az üres keretekbe. A vászon a nyomás hatására ráfeszül a teli keret függőleges bordáira. A folyadék áthatol a kialakult iszaprétegen és a vásznon, azután pedig lecsorog a bordákon. A teli keret aljából vezethetjük le a s szűrletet. Amikor a szűrő telítődik, akkor megszüntetjük az anyag rávezetését. Ezután szétszereljük a szűrőt és le kell tisztítanunk a szűrővásznakat. Az összeszerelés után újra lehet kezdeni a szűrést. Hosszabb élettartamú, könnyű cserélhetőség és felszerelhetőség.

Gyertyás szűrők :nyomószűrő, a gyertyás szűrő álló, zárt hengeres tartály, amelyben csőkötegszerűen hosszú, cső alakú szűrőelemek, a szűrőgyertyák foglalnak helyet. A szűrés ugyanolyan irányban megy végbe, mint a táskás szűrőkben, azaz: kívülről befelé. A szűrőgyertyák csőköteg falba vannak erősítve. A csőköteg fal és az edény feneke közötti térben gyűjtik össze a szűrletet. A folyadék útja a cső alakú szűrőelem falán keresztül vezet a szűrőgyertya belsejébe, majd az egyes gyertyákból a szűrletgyűjtő részbe A szűrőgyertyák anyaga lehet lyukacsos kerámia, műszén és műanyag, lyukacsos zsugorított fém, fémszita vagy textília megfelelő alátétcsővel. Gyertyás szűrő 1 – szűrőgyertyák, 2 – a szűrendő folyadék bevezetése, 3 – az iszap eltávolítása, 4 – a szűrlet elvezetése

Membránszűrők A membránokat először sóvisszatartó képességükért alkalmazták az iparban tengervizek sótalanítására, majd 1963-ban az Amicon Corp. és a Dorr Oliver Inc. közösen kifejlesztettek olyan ultraszűrő membránokat, amelyek alkalmasak voltak a kolloidok eltávolítására és a makromolekulák kinyerésére különböző oldatokból. Először még természetes alapanyagú membránokat alkalmaztak, amelyeket a hetvenes években felváltottak a kémiailag és mechanikailag stabilabb szintetikus polimerek (PVC, polikarbonátok, aromás aminok). Manapság a kerámia membránok jelennek meg nagy mennyiségben az ipari alkalmazásoknál különböző mikro- és ultraszűrő rendszerekben.

Egyéb folyamatos üzemű szűrők Tányéros szűrő: A vízszintes helyzetű, folytonos tányéros szűrő több méter átmérőjű, függőleges tengelye körül lassan forgó, kör alakú szűrőfelületű. Szalagszűrő: A folytonos üzemű szalagszűrő vízszintes elrendezésű. Tulajdonképpen végtelenített hevederes szállítóberendezés, szűrésre alkalmas kivitelben. A végtelenített (2) szűrőközeget a szintén végtelenített (1) folyadékáteresztő heveder támasztja alá. Tányéros szűrő Szalagszűrő

Kiválasztási szempontok A szűrőkészülékek kiválasztásánál több tényezőt is figyelembe kell venni. A legfontosabbak: a szuszpenzió jellege, a teljesítmény, az üzemi körülmények, a kívánatos minőség, a szerkezeti anyag. A szuszpenziókat a szűrés szempontjából öt csoportba soroljuk: Jól szűrhető szuszpenziókra jellemző, hogy az iszapképződés igen gyors, másodpercenként cm nagyságrendű. Nagy mennyiségek esetén folytonos vákuumszűrőket, kis mennyiségeknél szakaszos szűrőket használnak. Még a kádszűrők (nuccs) is megfelelnek. A szuszpenzióra jellemző, hogy erősen hajlamos szétválásra (ülepedésre), ezért a szűrő táplálását gondosan kell végezni. Közepesen szűrhető szuszpenziókra jellemző, hogy az iszapképződés vákuum hatására 1…5 cm/min. A szilárd szemcsék könnyen lebegésben tarthatók keveréssel. Nagyobb mennyiségek esetén a folytonos vákuumszűrők, kisebb mennyiségeknél szakaszos szűrők (szűrőprés, táskás szűrő) ezeknél is jól használhatók. Lassan szűrhető szuszpenzióknál a percenkénti iszapképződés 1 cm alatti. Jellemző rájuk az aránylag kis (10% alatti) koncentráció. Folytonos üzemű vákuum dobszűrők legtöbbször még használhatók, különösen a szuszpenzió elősűrítésével. Híg szuszpenzióknál a koncentráció kicsi (5% alatti), az iszapképződés már oly kicsi, hogy vákuumszűrő már nem használható. Általában szakaszos üzemű szűrők és szűrési segédanyaggal dolgozó iszapoló szűrők alkalmazása indokolt. A nagyon híg szuszpenziók koncentrációja igen kicsi (0,1% alatti), gazdaságosan legtöbbször csak az iszapoló és réteges szűrőkkel, valamint homokszűrőkkel szűrhetők.

Szűrés centrifugális erőtérben Szűrőcentrifugák → folyadék-szilárd rendszer (szuszpenzió) elválasztására Ingacentrifuga: alkalmazási körük széles Üzemmenetük: feltöltés, felpörgetés, centrifugálás, szűrés, mosás, szárítás, fékezés, iszapeltávolítás, vászon regenerálás

Hámozó centrifuga: A vegy- és élelmiszeriparban használatosak Hámozó centrifuga: A vegy- és élelmiszeriparban használatosak. Ürítésnél sem állítják le, állandóan nagy fordulatszámon pörögnek. Ennek ellenére szakaszosak: töltés, pörgetés, mosás, szárítás, ürítés műveletek követik egymást. Lehet szűrő vagy ülepítő kivitelű. Dobátmérő : 300-2600 mm. 1. cső, 2. szűrlet 3. kihordó csiga, 4. kés b: az iszaplepény eltávolítása

Függő centrifuga : a cukorkristályok elválasztását végzik a sziruptól a cukoriparban. Weston találta fel.

Kúpos és csigás szűrőcentrifuga a – kúpos centrifuga vázlata és az iszaplepény egyensúlya a kúpon, b – csigás szűrőcentrifuga, 1 – csiga, 2 – szuszpenzió, 3 – mosófolyadék, 4 – szűrlet, 5 – mosási szűrlet, 6 – szilárd anyag A szuszpenzió a dob kisebb átmérőjű részére folyik be. A szilárd anyag a kúpos dob felső peremén át távozik, a folyadék pedig a szitabetéten át.