Az angol polgári alkotmányfejlődés 1. Az angol abszolutizmus sajátosságai 2. Az angol polgári átalakulás 3. Az angol parlamentáris monarchia létrejötte 4. A parlamentáris monarchia intézményei

Az angol abszolutizmus sajátosságai (Történeti áttekintés) Rózsák háborúja: (1455-1487) Yorkok és Lancasterek között, Tudor Henrik, VII. Henrikként (1485-1509) győztesen került ki a küzdelemből VII. Henrikként (1485-1509): Anglia elveszti Európai érdekeltségeit, stabilizálódás, a Csillagkamara (Star Chamber) létrehozása a királyi ügyek bíróságaként. VIII. Henrik (1509-1547): az anglikán egyház létrehozása, a költségvetési hiány állandósulása I. Erzsébet (1558-1603): az angol abszolutizmus fénykora, - a skót kérdés rendezése (Stuart Máriát 1587-ben kivégzik) - a spanyol Nagy Armada legyőzése (1588), a gyarmatbirodalom létrehozásának lehetősége létrejött

Az angol abszolutizmus sajátosságai (Hatalmi egyensúly) Magna Carta (1215): a parlament hatáskörében maradt a pajzspénz (scuttage) és a segély (aid) A városok képviselőinek magas száma (1295): „Minta-Parlament” alsóházában városok 232 fő, grófságok 74 követ). A Parlament tartásának módjáról 1320: az alsóházi tagok (commonerek) nélkül érvényesen nem tartható parlament. 1407-es deklaráció (IV. Henrik): az adókat és a segélyeket a commonerek adják 1539 Felhatalmazási törvény (Statute of Proclamation): lehetővé tette VIII. Henrik számára, hogy törvény erejű rendeleteket bocsásson ki 1610 az angol bírák tiltakozása miatt a Proclamatio visszaszorult

Az angol abszolutizmus sajátosságai (Rendi befolyás alatt álló központi szervek) 3 királyi főbíróság a rendi common law-t alkalmazta: Királyi Tábla (King’s Bench) Közös Ügyek Bírósága (Court of Common Pleas) Kincstári Bíróság (Court of Exchequer) Nem a commom law alkalmazta: (nem volt esküdtszék, és „őt megillető eljárás”) Uralkodói befolyás alatt: - Titkos Tanács (Privy Council) - Csillagkamara (Start Chamber) - Kancellária Bírósága (Court of Chancery) (equity)

Az angol abszolutizmus sajátosságai (Rendi befolyás alatt álló területi szervek) Békebírák (Justice of the Peace) Kisebb jelentőségű ügyek bírósága (Petty Session) Évnegyedes Gyűlés (Quarter session)

Az angol polgári átalakulás (Stuart uralkodók-1) Nem új intézmények, hanem a meglévők eltérő megítélése az újdonság. Stuart Jakab (1603-1625): - 22 éves uralkodása alatt csak 4-szer hívja össze a parlamentet, királyi jogon szedett jövedelmek Kényszerkölcsönök, kötelező adományok Hadijogot vezetnek be

Az angol polgári átalakulás (Stuart uralkodók-2) I. Károly (1625-1649) Jogok kérvénye (Petition of Right) 1628: Az angol történeti alkotmány alapdokumentuma 1. Az uralkodó nem vethet ki adót a parlament jóváhagyása nélkül, nem kényszerítheti az alattvalókat a befizetésére (1629. Háromcikkelyes törvény) 2. A common law elveinek alkalmazása a büntető ügyekben (jury, egyenrangú személyek ítélete, az ország törvényeinek tisztelete 3. A hadijog alkalmazásának megszüntetése, a törvénytelen beszállásolások megszüntetése

Az angol polgári átalakulás (A forradalom és a Hosszú Parlament alkotmányjogi reformjai) A király hozzájárulása nélkül kormányozta az országot 1641 hároméves törvény (Triennial Act) 1641 a kiváltságos bíróságokat eltörlő tv. (Csillagkamara, területi tanácsok) 1645 megszüntették a király hűbéri jogait, a hűbéri gyámság intézményét 1649 a királyság megszűntetése, a Lordok Házának feloszlatása

Az angol polgári átalakulás (Cromwell) Cromwell uralma 1649-1660 köztársasági közjáték (Népszuverenitás) Protektorátus korszaka (1653-1659): 1653 Kormányzati Eszköz ( Instrument of) Government) Alkotmánylevél Anglia államformája = Nemzetközösség (Commonwealth) köztársasági államforma élén a lordprotektor Egykamarás államfői jóváhagyás nélküli parlament 41 fős Államtanács látta el a kormányzati teendőket A Birodalom területét 11 kormányzóságra osztották 1651. évi hajózási törvény (Navigation Act) 1656 Alázatos Kérelem és Tanács (Humble Petition and Advice)

3. Az angol parlamentáris monarchia létrejötte (Stuart-restauráció) II. Károly (1660-1685) 1660-ban visszatért Anglia trónjára szakítottak a Protektorátus intézményével Corporation Act 1661 (a helyi kormányzat kinevezettjeinek az anglikán egyházra is meg kellett esküdni (az 1662-es Uniformity Act ezt a papságra is kiterjesztette) Habeas Corpus Act 1679: A büntetőeljárás garanciáit erősítette. A letartóztatott személyt szűk időkereten belül bíróság elé kell állítani Meg kell jelölni a fogva tartás okát A bíróság döntésének megfelelően kell eljárni Az óvadék összege magas volt

3. Az angol parlamentáris monarchia létrejötte (alkotmányos alapok) Bill of Rights 1689 a parlament és az uralkodó közötti megállapodás, az angol parlamentáris monarchia intézményeinek alkotmányos alapjairól: A Királynak nincs joga törvényeket felfüggeszteni, visszavonni Nincs joga törvények alól kivételeket tenni A modern költségvetési jog szabályait is megfogalmazta Békeidőben tilos a hadsereg tartása az ország területén Az uralkodóhoz kérvénnyel (petitióval) lehet fordulni A túlzott mértékű óvadék és a kegyetlen és ismeretlen büntetések tilalma + szólásszabadság

3. Az angol parlamentáris monarchia létrejötte (Trónöröklési törvény) Trónöröklési törvény (Act of Settlement ) 1701:A trónöröklési szabályok mellett más közjogi szabályokat is tartalmaz. A Hannoveri választófejedelem feleségének leszármazottai következnek a trónon. A katolikusok kizárása a trónról Anglia csak a Parlament hozzájárulásával kötelezhető a koronához nem tartozó területeken háborúra A király csak a Parlament engedélyével hagyhatja el Angliát nem angliai születésű nem lehet tagja a Titkos tanácsnak, az alsóháznak, nem viselhet közhivatalt A király kegyelmezési jogát korlátozták

4. A parlamentáris monarchia intézményei (költségvetési jog) A parlamentáris monarchia alapokirata (Bill of Rigths) 4. cikkelye: valamennyi adó kivetése a parlament hozzájárulásától függ. 1672-es parlamenti határozat a költségvetés hármas rendszeréről: Az Alsóház jogosult megszavazni a költségvetési kiadásokat Az ezek alapjául szolgáló adókat is az Alsóház szavazza meg Külön felhatalmazási határozat (Appropriation Bill) alapján lehet végrehajtani.

4. A parlamentáris monarchia intézményei (kabinetkormányzás) A királyi kormányzat legfontosabb szerve: Titkos Tanács (Privy Council) Létszáma az uralkodói döntéstől függ Nagy létszáma miatt kisebb testületbe a Kabinetbe tömörítették (királyi titkárok részvételével) A rangelső királyi titkár az (prime minister) első miniszter (hosszú ideig a Kincstár első lordja) A kabinet a Parlamentnek tartozott politikai és jogi felelőséggel

4. A parlamentáris monarchia intézményei (a bírói függetlenség) Az angol bírói függetlenség elve 1652-es törvény: „A bírák addig maradhatnak hivatalukban, amíg jól viselik magukat.” (quamdiu se bene gesserint). A bírákat csak parlamenti hozzájárulással lehet elmozdítani. A bírák fizetését a Parlament állapította meg (a pénzügyi befolyás elkerülése miatt) 1701-ben (az alkotmányos vákuum miatt megismételték a Trónöröklési törvényben (a parlament két házának jóváhagyásával elmozdíthatók)