Bódi Ildikó SE Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Int. 2014 Izomszövet Bódi Ildikó SE Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Int. 2014

HARÁNTCSÍKOLT IZOMSZÖVET

HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST Izomrostok: hosszú, henger alakú, nem elágazó óriássejtek, széli részen a sejtmembrán alatt számos ellapult sejtmaggal. A praenatalis fejlődés során a myoblastok fúziója révén jöttek létre. Elernyedt Összehúzódott Két fő összetevő: aktin és miozin filamentum

Aktin-kötő, ATPáz aktivitás

A vékony és vastag filamentum molekuláris vázlata

Sarcomer: (2-3µm) Z vonaltól Z vonalig A-csík: anizotróp, kettősen fénytörő, vastagabb, sötétebb (1.5µm hosszú, 15 nm vastag) főleg miozin, (részben átfedő aktin filamentum is) hossza összehúzódás alatt nem változik I-csík: izotróp, egyszeresen fénytörő, vékonyabb, világosabb (1µm hosszú, 8nm vastag) főleg aktin, összehúzódás alatt rövidül Z-vonal: (Zwischen-Streifen) a sarcomer határa α-actinin, desmin H-csík: (Hensenscher-Streifen) világos zóna az A-csíkban, csak miozint tartalmaz M-vonal: (Mittenmembran) a H-csík közepén miozin molekulák kapcsolódási helye

SARCOLEMMA, SARCOPLASMA Sarcolemma: az izomrostsejt sejtmembránja + lamina basalis Sarcoplasma: az izomrost cytoplasmája (nagyszámú lelapult sejtmag – mitózisra nem képesek + sok mitokondrium, energiaforrásként lipidcseppek és glikogénszemcsék)

Motoros véglemez

HARÁNTCSÍKOLT IZOM FAJTÁI TESTTARTÁSSAL KAPCS IZMOK REKESZIZOM TESTTARTÁSSAL KAPCS IZMOK SZEMMOZGATÓ IZMOK BICEPS

SZÍVIZOMSZÖVET Szív munkaizomzata: ritmikus összehúzódásra specializálódott, funkciója az élet során megszakítás nélkül fenntartott. Ingerületképző és vezető rendszer: az izomsejtek egy része az ingerület képzésére és továbbvezetésére differenciálódott.

Ez utóbbinak köszönhető az ingerület terjedése Speciális sejtkapcsoló struktúrákkal illeszkednek egymáshoz: discus intercalaris/Eberth-féle vonal. Az Eberth vonal valódi sejthatárok, amelyek zonula adhaerensből,desmosomából és gap junctionból épülnek fel. Ez utóbbinak köszönhető az ingerület terjedése FA: fascia adherens (zonula adherens) N: nexus (gap junctions) G: glycogen szemcsék Discus intercalaris: specializált sejtkapcsoló struktúra (alacsony elektromos ellenállás)

Mechanikai kapcsolóstruktúrák

A szív ingervezető szövete Sarcoplasma: egy vagy két sejtmagot tartalmaznak a sejt közepén nagy mennyiségű glikogén + lipidszemcsék a mag két pólusa körül lebonthatatlan anyagok, ún lipofuszcin- granulumok szaporodnak fel sok és nagyméretű mitokondrium Myofibrillumok: hosszanti csíkoltság felismerhető, mivel a fibrillumok távolabb állnak egymástól de nem találhatóak szabályos, azonos átmérőjű miofibrillumok sarcomerek, így a harántcsíkolat a szívizomban is létrejön A szív ingervezető szövete Sinuscsomó: a leggyorsabb frekvenciával összehúzódó sejtekből áll, közepén nagy artéria Pitvar-kamrai csomó (Tawara-csomó): kevesebb nexus, szűk átmérőjű átmeneti sejtek (a pacemaker sejteket kapcsolják a munkaizom sejtekhez). Ez az ingerület késleltetett terjedését okozza a kamrai izomsejtekre. A tökéletes kamrai telítődéshez ez szükséges. Purkinje-rostok: szélesebbek és rövidebbek a sejtek mint a munkaizimrost. Gyakran több sejtmag.

SIMAIZOMSZÖVET JELLEMZŐI: - összehúzódása lassú, azonban hosszú ideig fenntartott - energiafelhasználása kicsi - működése akaratunktól független, a vegetatív idegrendszer irányítja előfordul: bélcsatorna, genitális rendszer csatornái, légutak, erek, mirigyek kivezetőcsövei myocyta: egymagvú, vékony, orsó alakú sejt, mindkét vége felé fokozatosan keskenyedik sejtmagja az orsó alak közepén helyezkedik el harántcsíkolat nem figyelhető meg az aktin- és miozinfilamentumok nem rendeződnek myofibrillumokká

A SIMAIZOMSEJT MŰKÖDÉSE A sejthártya közelében vékony, aktininból álló dens fehérjelemez (tapadó lemez) van, ami az aktinfilamentumok és a dens testek tapadási helye. Ez a sejt Z-csíkja. A sejtben 12 vagy több aktininfilamentum rozettaszerűen vesz körül egy miozinfilamentumot, és összehúzódáskor utóbbi az aktininfilamentumok közé nyomul. Az összehúzódás a sejt tapadó lemezeit közelíti egymáshoz, a sejt rövidül. A sejt nyugalmi hosszának akár negyedére is rövidülhet, az ehhez felhasznált energis lényegesen kisebb mint a harántcsíkolt izomban. A simaizmok egy fajtája spontán ritmikus összehúzódásra képes (perisztaltikus összehúzódási hullám!)

Köszönöm a figyelmet!