A hőtágulás
Két típusát különböztetjük meg: Hosszanti: például: hidak hosszváltozása. Térfogati: például: folyadékok térfogatváltozása.
I. Hosszanti hőtágulás kísérlet
II. Térfogati hőtágulás kísérlet
Folyadékok hőtágulása A folyadékok hőtágulása annál nagyobb: minél nagyobb a kezdeti térfogatuk, minél nagyobb a hőmérséklet változásuk. Emellett a hőtágulás függ az anyagi minőségtől is! Gyakorlati példa: Nem szabad a benzines kannát, üdítős palackot színültig tölteni!
A hőmérő 1742 Celsius-skála: 1954 Kelvin-skála: Összehasonlítás: Alappontjai: 0 ºC - víz fagyáspontja 100 ºC - víz forráspontja 1954 Kelvin-skála: Tudományos életben használt Összehasonlítás: 0 ºC = 273 K -273 ºC = 0 K - abszolút nulla fok (El nem érhető! - termodinamika egyik főtétele) Fahrenheit-skála: (ºF) [°F] = [°C] · 9/5 + 32
A lázmérő A higanytartályt szűkülettel látják el, hogy a folyadék lassabban legyen képes visszatérni oda, a lehűlés kezdete után. Skála hossza: 35 °C - 42 °C
Szilárd testek hőtágulása A szilárd testek hőtágulása annál nagyobb: minél nagyobb a kezdeti térfogatuk minél nagyobb a hőmérséklet változásuk. Emellett a hőtágulás függ az anyagi minőségtől is!
Gázok hőtágulása A gázok hőtágulása függ: a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól. NEM függ az anyagi minőségtől. (Sem az elfogyasztott bab, vagy káposzta mennyiségétől! Na jó lehet hogy mégis…)