EGYIPTOM Ó- és Középbirodalom időszakában

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A világ 7 csodája Az ókori világ hét csodája a hét legismertebb ókori építmény. A hét csodát először a Szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században.
Advertisements

Mezopotámia Folytatás.
„Közterületeink növény- és talajvédelme” konferencia
Zenés dia, kézi továbbítással.
Az ókori Egyiptom művészete i.e.3000-i.e.XI.sz.
Az ókori Egyiptom művészete
01a6 oszlop típusok 01a7 Abu Szimbel, sziklatemplom.
A nemzetközi kapcsolatok történeti gyökerei I.
SÍKLAPÚ TEST METSZÉSE SÍKKAL.
Készítette: Szalay Zoltán
Történelem vizsga képei
Egyiptom építészete Frivaldszky Lőrinc.
Készítette: Madarász Dorottya
Egyiptom.
BALATONŐSZÖD – TEMETŐI DŰLŐ. A BALATONŐSZÖDI MASZK.
alkotmány – állam- és kormányformák
Héja Enikő MTA Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XML-alapú komplex korpusz-lekérdezés.
CSAVARKÖTÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSI RAJZA (5.4. feladat)
Ókori Kelet.
Az egyiptomi építészet művészi feladatai
Készítette: Pető Tamás
EGYIPTOM.
Történelem vizsga képei
független alpolgármester jelölt független polgármester jelölt ? alpolgármester jelölt Változás és Megújulás Bajáért egyesület jelöltjei Önökkel együtt.
2005.évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről
A népesség számának változása Európában
Az ókori Egyiptom.
A műanyag csomagolási hulladékok újrahasznosítása
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
EGYIPTOM Az ókor művészete i.e i.sz.476 Készítette:
EGYIPTOM.
A mohácsi csata.
Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.
Közigazgatási Gyakornoki Program Készítette: Szekeres László humán kontroller Személyzetpolitikai, Továbbképzési és Kontrolling Főosztály szeptember.
Kis országok az ókori Közel-Keleten
Ókori Egyiptom A Közép- és Újbirodalom művészete
Transzjordánia. IV. Móz. 34:15 1.) Jarmuktól É-ra Fennsík Básán (Ám.4:1) 2.) Jarmuk-Jabbok között erdős hegyvidék Gileád 3.) Jabbok-Arnon között Gád és.
Egyiptom, a Nílus ajándéka 27. o.. Egyiptom földje  Földrajzi környezet  elszigetelt  a „sivatag”  A Nílus az élet - öntözés itt is szükséges  áradás,
Ókori Egyiptom II. A Közép- és Újbirodalom művészete.
Az ókori Egyiptom birodalmainak építő- és képzőművészete I. Az archaikus és predinasztikus kor, Az Óbirodalom szakrális építészete- Piramisvárosok, halotti.
Villanegyedek, lakótelepek, külvárosok: a évi választások eredményei Budapesten Ignácz Károly – Szabó Balázs Választások után – konferencia a Politikatörténeti.
Városállamok- Birodalmak
Összefoglalás Ókori kelet államai. Fogalmak Bronzkor- ie. III. ée. Rézkor ie. IV. ée. Vaskor- ie. II. ée. Öntözéses földművelés Városállamok Ókori kelet.
Az ókori Egyiptom művészete. Egyiptom a Nílus ajándéka.
Kelet-Európa és a Balkán
BUDAPEST-KUPA Összefoglaló
Őskor és ókortörténet Az ókori Kelet története a
Az ókori kelet.
Egyiptom Ó- és Középbirodalom időszakában
Vallástörténet I. Egyiptom istenei
EGYIPTOM az Újbirodalom és a Későkor időszakában
Egyiptom Újbirodalom és a Későkor időszakában
ŐSI EGYIPTOMI ÉKSZEREK
EGYIPTOM piramisok.
Egyiptom Kormos Áron 5.a.
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Az ókori Egyiptom birodalmainak építő- és képzőművészete I.
A GÖRÖG PERZSA HÁBORÚK (i.e. 492 – 449)
A görög-perzsa háborúk (i.e )
A TÉR_KÖZ pályázat számokban
A Közel-Kelet térsége az i.e. II. évezredben
Lengyelország története
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA TÖRTÉNETE I.
Közgazdászpalánta verseny
Keresztút.
Hellasz egységesítése
Bácskay András Egyiptomi vallás Bácskay András
Ókori közel-keleti vallások
Előadás másolata:

EGYIPTOM Ó- és Középbirodalom időszakában

Buto Hierakonpolis

Nehen/Hierakónpolisz – i.e. 3150 k. Ashmole-i paletta Nehen/Hierakónpolisz – i.e. 3150 k.

PREDINASZTIKUS KOR az egyesítés előtt Skorpió király buzogánya Nehen/Hierakónpolisz – i.e. 3000 k.

PREDINASZTIKUS KOR az egyesítés előtt Vadászat paletta i.e. 3100 k.

PREDINASZTIKUS KOR az egyesítés előtt Narmer buzogánya Nehen/Hierakónpolisz – i.e. 3000 k.

PREDINASZTIKUS KOR az egyesítés előtt Narmer király palettája Nehen/Hierakónpolisz – i.e. 3000 k.

PREDINASZTIKUS KOR az egyesítés előtt Narmer király palettája Nehen/Hierakónpolisz – i.e. 3000 k.

ÓBIRODALOM (i.e. 3000-2150) Predinasztikus kor Skorpió Hórusz-Narmer Hórusz-Aha (=Mén?) I. dinasztia (i.e. 2955-2780) Aha-Ménész Memphisz megalapítása Dzser (Athótisz) - Núbia Dzset (Uadzset) - Vörös-tenger felé Dun (Udimu) – beduinok ellen a Deltától keletre Adzsib (Anedzsib) - beduinok ellen a Deltától keletre Szemerhet Ka

Memphisz

ÓBIRODALOM (i.e. 3000-2150) II. dinasztia (i.e. 2780-2635) Új dinasztia Hotepszehemui Nebré Ninutjer Peribszen (D) - Széth Uneg (É) Szenedzs (É) Nubnofer (É) Haszehem – Hórusz-Széth Haszehemui Haszehem Peribszen

ÓBIRODALOM (i.e. 3000-2150) III. dinasztia (i.e. 2635-2570) Szanaht (=Nebka) – Líbia Netjerihet (Netjerierhet, Dzsószer) – Szíria-Palesztina? Szehemhet (=Dzsószerti, Dzsószer-Teti) Sínai-fsz. Haba Hui (Huni) – médumi piramis elkezdése Imhotep szobra (Ptolemaidák kora) Netjerihet piramisa (Szakkara – ie. 2650 k.)

ÓBIRODALOM (i.e. 3000-2150) IV. dinasztia (i.e. 2570-2450) Sznofru – Núbia, Líbia, Sínai-fsz. Kheopsz (Hufu, Hnum-Hufu[i]) Dzsedefré (Rédzsedef) Khephrén (Hafré) Mükerinosz (Menkauré) Sepszeszkaf Sznofru piramisa - Dahsur

ÓBIRODALOM (i.e. 3000-2150) V. dinasztia (i.e. 2450-2290) Uszerkaf – hélioupoliszi főpap Szahuré Noferirkaré Sepszeszkaré Noferefré Neuszerre Menkauhór Iszeszi (Dzsedkaré) – szembe fordulás a Nap-kultusszal Unisz (Unasz) – piramisszöveg VI. dinasztia (i.e. 2290-2155) Teti – a saját testőre öli meg Uszerkaré I. Pepi (Meriré) – Sínai-fsz. I. Merenré II. Pepi (Noferkaré) – Núbia II. Merenré Netjerikaré Nitókrisz (Menkaré) I. Pepi bronzszobra II. Pepi piramisa

Nomoszrendszer

ELSŐ ÁTMENETI KOR (i.e. 2155-2040) VII. (memphiszi) dinasztia Noferkáré Noferkáré-Nebi Dzsedkaré-Semai Merienhór Noferkamin Nikáré Noferkáré Tareru Noferkahór IX. (hérakleopoliszi) dinasztia I. Heti (Meriibré) --- II. Heti (Nekauré) VIII. (memphiszi) dinasztia Uadzskaré-Pepiszeneb Noferkamin-Anu Kaukaré-Ibi (Aba) Noferkáré Noferkauhór (Nutjeribau) Noferirkaré (Demedzsibtaui) X. (hérakleopoliszi) dinasztia Merihathor (?) Noferkaré III. Heti (Uahkaré) Merikaré - - -

Memphisz Hérakleopolisz Hermupolisz Assziut Abüdosz Théba

KÖZÉPBIRODALOM (i.e. 2040-1791) XI. (thébai) dinasztia (i.e. 2040-1989) Antef kormányzó I. Mentuhotep, az Ős I. Antef (Szehertaui) II. Antef (Uahanh) III. Antef (Nahtnebtepnofer) II. Mentuhotep – az újraegyesítő III. Mentuhotep (Szanhkaré) – expedíció a Vörös-tengerig IV. Mentuhotep (Nebtauiré) – Amenemhat vezír bányaexpedíciója II. Mentuhotep II. Mentuhotep Temetési temploma

Hadsereg modell Mezehti sírjából (Assziut) (Assziut - XI-XII. dinasztia)

Itj-Taui

KÖZÉPBIRODALOM (i.e. 2040-1791) XII. dinasztia (i.e. 1988-1791) I. Amenemhat (Szehotepibré) (i.e. 1989-1959) – merénylet I. Szeszósztrisz (Szenuszert, Heperkaré) (i.e. 1958-1914) hódítás a második kataraktáig II. Amenemhat (Nebkauré) (i.e. 1913-1881) II. Szeszósztrisz (Szenuszert, Haheperré) (i.e. 1880-1873) III. Szeszósztrisz (Szenuszert, Hakauré) (i.e. 1872-1853) közigazgatási reform , uaret-rendszer , núbiai hódítások , palesztinai hadjáratok III. Amenemhat (Nimaatré) (i.e. 1852-1807) IV. Amenemhat (Maaheruré) (i.e. 1806-1795) Szobeknoferu(ré) (i.e. 1794-1791)

MÁSODIK ÁTMENETI KOR (i.e. 1791-1550) XIII. dinasztia (i.e. 1785-1652) XIV. (xoiszi) dinasztia (i.e. 1715-1650) i.e. 1720 – hükszoszok (hekau-haszut – puszták fejedelmei)

Avarisz

MÁSODIK ÁTMENETI KOR (i.e. 1791-1550) XV. dinasztia (i.e. 1652-1544) XVI. dinasztia – alávetett uralkodók, fejedelmek (i.e. 1650-1550) XVII. (thébai hűbéres) dinasztia (i.e. 1650-1550) Apóphisz hadjárata Théba ellen – Szekenenré elesik Kamosze ellentámadása Jahmesz elfoglalja Avariszt és a d-palesztinai Saruhent