Sztochasztikus kapcsolatok I. Asszociáció

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hipotézis-ellenőrzés (Statisztikai próbák)
Advertisements

II. előadás.
TÁRSADALOMSTATISZTIKA III. Sztochasztikus kapcsolatok I. Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos.
3. Két független minta összehasonlítása
Statisztika feladatok Informatikai Tudományok Doktori Iskola.
Összefüggés vizsgálatok
Mérési pontosság (hőmérő)
Becsléselméleti ismétlés
Környezeti statisztika Dr. Huzsvai László egyetemi docens Debrecen2008.
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
STATISZTIKA II. 5. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
Statisztika II. IX. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
Statisztika II. IV. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Statisztika II. II. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Statisztika II. V. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Asszociáció.
III. előadás.
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
Ismérvek közötti kapcsolat vizsgálat
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Közlekedésstatisztika V.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Ismérvek közötti kapcsolatok Két ismérv között a kapcsolat háromféle lehet: Két.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VI.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Regresszióanalízis.
Kvantitatív módszerek
Nemparaméteres próbák Statisztika II., 5. alkalom.
A statisztikai próba 1. A munka-hipotézisek (Ha) nem igazolhatók közvetlen úton Ellenhipotézis, null hipotézis felállítása (H0): μ1= μ2, vagy μ1- μ2=0.
Nominális adat Módusz vagy sűrűsödési középpont Jele: Mo
STATISZTIKA II. 6. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
3. előadás Heterogén sokaságok Szórásnégyzet-felbontás
Kvantitatív Módszerek
Gazdaságstatisztika 19. előadás Hipotézisvizsgálatok
Gazdaságstatisztika Hipotézisvizsgálatok Nemparaméteres próbák II. 17. előadás.
Gazdaságstatisztika 18. előadás Hipotézisvizsgálatok
RÉSZEKRE BONTOTT SOKASÁG VIZSGÁLATA
Gazdaságstatisztika 16. előadás Hipotézisvizsgálatok Alapfogalamak
Hipotézis vizsgálat (2)
Következtető statisztika 9.
Hipotézis-ellenőrzés (Folytatás)
Alapsokaság (populáció)
t A kétoldalú statisztikai próba alapfogalmai

Diszkrét változók vizsgálata
Két kvantitatív változó kapcsolatának vizsgálata
Paleobiológiai módszerek és modellek 4. hét
I. előadás.
6. előadás.
Sztochasztikus kapcsolatok
A kombinációs táblák (sztochasztikus kapcsolatok) elemzése
Vargha András KRE és ELTE, Pszichológiai Intézet
3. hét Asszociáció.
A számítógépes elemzés alapjai
A számítógépes elemzés alapjai
Kvantitatív módszerek
Konzultáció november 19. Nemparaméteres próbák, egymintás próbák
Paraméteres próbák- gyakorlat
Hipotézisvizsgálatok Paraméteres próbák
Kiváltott agyi jelek informatikai feldolgozása 2016
Hipotézisvizsgálatok általános kérdései Nemparaméteres próbák
Részekre bontott sokaság vizsgálata, gyakorló feladatok
II. előadás.
Kvantitatív módszerek MBA és Számvitel mesterszak
Becsléselmélet - Konzultáció
Gazdaságstatisztika konzultáció
Kvantitatív módszerek
Nemparaméteres próbák
I. Előadás bgk. uni-obuda
III. zárthelyi dolgozat konzultáció
Hipotézisvizsgálatok Paraméteres próbák
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens
Sztochasztikus kapcsolatok I. Asszociáció
2. Regresszióanalízis Korreláció analízis: milyen irányú, milyen erős összefüggés van két változó között. Regresszióanalízis: kvantitatív kapcsolat meghatározása.
Előadás másolata:

Sztochasztikus kapcsolatok I. Asszociáció Dr. Varga Beatrix egy. docens

Ismérvek közötti kapcsolatok Függetlenség Determinisztikus kapcsolat Sztochasztikus kapcsolat: Két vagy több ismérv között fellépő, tendenciaszerűen érvényesülő valószínűségi kapcsolat. Sztochasztikus kapcsolat Függetlenség Függvényszerű kapcsolat

A sztochasztikus kapcsolat típusai, az ismérvek fajtái szerint Asszociáció: minőségi vagy területi ismérvek közötti sztochasztikus kapcsolat Vegyes kapcsolat: egy minőségi/területi és egy mennyiségi ismérv közötti sztochasztikus kapcsolat Korreláció: két vagy több mennyiségi ismérv közötti sztochasztikus kapcsolat

A kapcsolat-szorossági mutatókkal szemben támasztott követelmények Egyértelmű definíció Zárt intervallumban mozogjon Célszerű, ha: 0 < mutató < 1 0: teljes függetlenség 1: függvényszerű (determinisztikus) a kapcsolat Monotonitás

A kapcsolat-szorossági mérőszámok értelmezése Mutató = 0 függetlenség 0 <|Mutató |<0,3 gyenge erősségű kapcsolat 0,3<|Mutató|<0,7 közepes erősségű kapcsolat 0,7<| Mutató|<1 szoros kapcsolat | Mutató | = 1 függvényszerű kapcsolat

Az asszociációs kapcsolat szorosságának mérőszámai Yule (Y) (mindkét ismérv alternatív ismérv s=t=2) Csuprov (T) (s=t) Cramer (C) (s≠t)

A Yule-féle asszociációs együttható (csak alternatív ismérvek esetén) B (1) B (0) Összesen A (1) f11 f10 f1. A (0) f01 f00 f0. f.1 f.0 n Ahol: f11, f10, f01, f00 belső gyakoriságok f1. , f0. , f.1 , f.0 peremgyakoriságok

Sztochasztikus kapcsolat esetén: Függetlenség esetén:

Egy vállalat alkalmazottainak száma 2016. szeptember 1.-jén Vállalatvezetésben betöltött szerep Férfi (fő) Nő Összesen Vezető 12 1 13 Beosztott 18 9 27 30 10 40

Egy vállalat alkalmazottainak megoszlása 2016. szeptember 1.-jén Vállalatvezetésben betöltött szerep Férfi (%) Nő Összesen Vezető 40,0 10,0 32,5 Beosztott 60,0 90,0 67,5 100,0

Egy vállalat alkalmazottainak száma 2016. szept. 1.-jén Vállalatvezetésben betöltött szerep Férfi (fő) Nő Összesen Vezető 12 1 13 Beosztott 18 9 27 30 10 40

Csuprov-féle asszociációs együttható (s=t) A függetlenség feltételezésével számított gyakoriságokból indul ki.

Ha s≠t

Egy vállalat dolgozóinak szakképzettség szerinti csoportosítása Férfiak (fő) Nők (fő) Összesen (fő) Szakmunkás 76 16 92 Segédmunkás 20 48 68 Betanított munkás 15 25 40 Összesen 111 89 200

Egy vállalat dolgozóinak megoszlása Szakképzettség Férfiak Nők Összesen megoszlása fő % Szakmunkás 76 68 16 18 92 46 Segédmunkás 20 48 54 34 Betanított munkás 15 14 25 28 40 111 100 89 200

Tényleges és feltételezett gyakoriságok Megnevezés Tényleges Feltételezett Tényleges és feltételezett gyakoriságok χ2 képzése gyakoriságok különbség Különbsége-inek négyzete f f* f-f* (f-f*)2 Férfiakból: Szakmunkás 76 51 25 625 12,3 Segédmunkás 20 38 -18 324 8,5 Betanított 15 22 -7 49 2,2 Nőkből: 16 41 -25 15,2 48 30 18 10,6 Betanított m. 7 2,7 Összesen 200 - 51,5

Töltse ki az alábbi táblázatokat az ismérvek és az azokhoz tartozó gyakoriságok megjelölésével úgy, hogy a megadott feltételeknek eleget tegyenek! 1  férfi nő 24 56 80 okos 140 36 84 120 ügyes 60 200 Y = 0 Y = -1

Nem-paraméteres próbák Illeszkedésvizsgálat: A sokaság eloszlására vonatkozó hipotézis- vizsgálat Függetlenségvizsgálat Normalitás vizsgálat Variancia-analízis

Illeszkedésvizsgálat  

Illeszkedésvizsgálat Példa I. A felnőtt lakosság megoszlása 1986-os széleskörű vizsgálat alapján 2012-es mintavétel alapján Sovány 15% 72 fő Normál súlyú 25% 176 fő Túlsúlyos 60% 252 fő  100% 500 fő Változott-e a magyar felnőtt lakosság testsúly szerinti eloszlása?

  Excel: KHINÉGYZET.INVERZ (1-α); szf:(t-1)*(s-1)

Függetlenségvizsgálat  

Egy vállalat dolgozóinak szakképzettség szerinti csoportosítása Férfiak (fő) Nők (fő) Összesen (fő) Szakmunkás 76 16 92 Segédmunkás 20 48 68 Betanított munkás 15 25 40 Összesen 111 89 200

Tényleges és feltételezett gyakoriságok Megnevezés Tényleges Feltételezett Tényleges és feltételezett gyakoriságok χ2 képzése gyakoriságok különbség Különbsége-inek négyzete f f* f-f* (f-f*)2 Férfiakból: Szakmunkás 76 51 25 625 12,3 Segédmunkás 20 38 -18 324 8,5 Betanított 15 22 -7 49 2,2 Nőkből: 16 41 -25 15,2 48 30 18 10,6 Betanított m. 7 2,7 Összesen 200 - 51,5

Apa iskolai végzettsége A fiú iskolai végzettsége A megkérdezett személyek iskolai végzettsége apjuk iskolai végzettsége szerint Apa iskolai végzettsége A fiú iskolai végzettsége  < 8 általános 8 általános Közép-fokú Felső-fokú < 8 ált. 429 441 489 76 1.435 8 ált. 7 92 285 54 438 Középfokú 26 95 468 107 696 Felsőfokú 16 69 154 462 644 1.311 306 2.723

χ2 Df 0,005 0,01 0,025 0,05 0,10 0,25 0,50 0,75 0,90 0,95 0,975 0,99 0,995 1 0,0000 0,0002 0,0010 0,039 0,0158 0,102 0,455 1,32 2,71 3,84 5,02 6,63 7,88 2 0,0100 0,0201 0,0506 0,103 0,211 0,575 1,39 2,77 4,61 5,99 7,38 9,21 10,6 3 0,072 0,115 0,216 0,352 0,584 1,21 2,37 4,11 6,25 7,81 9,35 11,3 12,8 4 0,207 0,297 0,484 0,711 1,06 1,92 3,36 5,39 7,78 9,49 11,1 13,3 14,9 5 0,412 0,554 0,831 1,15 1,61 2,67 4,35 9,24 15,1 16,7 6 0,676 0,872 1,24 1,64 2,20 3,45 5,35 7,84 12,6 14,4 16,8 18,5 7 0,989 1,69 2,17 2,83 4,25 6,35 9,04 12,0 14,1 16,0 20,3 8 1,34 1,65 2,18 2,73 3,49 5,07 7,34 10,2 13,4 15,5 17,5 20,1 22,0 9 1,73 2,09 2,70 3,33 4,17 5,90 8,34 11,4 14,7 16,9 19,0 21,7 23,6 10 2,16 2,56 3,25 3,94 4,87 6,74 9,34 12,5 18,3 20,5 23,2 25,2 11 2,60 3,05 3,82 4,57 5,58 7,58 10,3 13,7 17,3 19,7 21,9 24,7 26,8 12 3,07 3,57 4,40 5,23 6,30 8,44 14,8 21,0 23,3 26,2 28,3 13 5,01 5,89 7,04 9,30 12,3 19,8 22,4 27,7 29,8 14 4,07 4,66 5,63 6,57 7,79 17,1 21,1 23,7 26,1 29,1 31,3 15 4,60 6,26 7,26 8,55 11,0 14,3 18,2 22,3 25,0 27,5 30,6 32,8 16 5,14 5,81 6,91 7,96 9,31 11,9 15,3 19,4 23,5 26,3 28,8 32,0 34,3 17 5,70 6,41 7,56 8,67 10,1 16,3 24,8 27,6 30,2 33,4 35,7 18 7,01 8,23 9,39 10,9 21,6 26,0 28,9 31,5 34,8 37,2 19 6,84 7,63 8,91 11,7 14,6 22,7 27,2 30,1 32,9 36,2 38,6 20 7,43 8,26 9,59 12,4 19,3 23,8 28,4 31,4 34,2 37,6 40,0 21 8,03 8,90 11,6 13,2 24,9 29,6 32,7 35,5 38,9 41,4 22 8,64 9,54 14,0 17,2 21,3 30,8 33,9 36,8 40,3 42,8 23 9,26 13,1 18,1 27,1 35,2 38,1 41,6 44,2 24 9,89 13,8 15,7 28,2 33,2 36,4 39,4 43,0 45,6 25 10,5 11,5 16,5 19,9 24,3 29,3 34,4 37,7 40,6 44,3 46,9 26 11,2 12,2 15,4 20,8 25,3 30,4 35,6 41,9 48,3 27 11,8 12,9 16,2 36,7 40,1 43,2 47,0 49,6 28 13,6 18,9 27,3 32,6 37,9 41,3 44,5 51,0 29 17,7 33,7 39,1 42,6 45,7 52,3 30 15,0 20,6 24,5 43,8 50,9 53,7 40 20,7 22,2 24,4 26,5 39,3 51,8 55,8 59,3 63,7 66,8 50 28,0 29,7 32,4 42,9 49,3 56,3 63,2 67,5 71,4 76,2 79,5 60 37,5 40,5 46,5 67,0 74,4 79,1 83,3 88,4 92,0 70 43,3 45,4 48,8 51,7 55,3 61,7 69,3 77,6 85,5 90,5 95,0 100,4 104,2 80 51,2 53,5 57,2 60,4 64,3 71,1 79,3 88,1 96,6 101,9 106,6 112,3 116,3 90 59,2 61,8 65,6 69,1 73,3 80,6 89,3 98,6 107,6 113,1 118,1 124,1 128,3 100 67,3 70,1 74,2 77,9 82,4 90,1 99,3 109,1 118,5 124,3 129,6 135,8 140,2

Normalitásvizsgálat H0: az alapsokaság eloszlása normális eloszlás H1: az alapsokaság eloszlása nem normális eloszlás

NORM.ELOSZLÁS (x;középérték;szórás;igaz) 5%-os szignifikancia-szinten elfogadható-e az az állítás, hogy az almafák termésmennyisége normális eloszlást követ? NORM.ELOSZLÁS (x;középérték;szórás;igaz) Termésmennyiség (kg/fa) Almafák száma (db) Pi' 50 75 14 0,034 100 15 0,1345 125 27 0,348 150 64 0,625 175 56 0,849 170 200 19 0,96 225 5 1 Összesen - Minta átlag 139 Minta szórás 34,98

Termés- mennyiség (kg/fa) Almafák száma (db) Pi' Pi n*Pi=f* (f-f*)2/f* 50 75 14 0,034 7 7,51 100 15 0,134 0,100 20 1,23 125 27 0,347 0,213 43 5,73 150 64 0,626 0,279 56 1,20 175 0,850 0,224 45 2,82 200 19 0,960 0,110 22 0,41 5 1 0,040 8 1,12 Összesen - 20,02

két becsült paramétert (átlag, szórás) használtunk, kritikus szignifikancia szint =KHINÉGYZET.ELOSZLÁS (x;szabadságfok) r=7 7 osztályköz van! b=2 két becsült paramétert (átlag, szórás) használtunk, Kritikus érték: KHINÉGYZET.INVERZ (1-α;r-b-1)=9,49 Ho-t elvetjük: Nem fogadjuk el, hogy normál az alapeloszlás, mert KHI négyzet számított nagyobb, mint KHI négyzet kritikus.

Köszönöm a figyelmet!