A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A globális felmelegedés és az üvegházhatás
Advertisements

GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK KÖLCSÖNHATÁSA
Az emberi rombolás jelei 1. Éghajlatváltozás január 22, Szolnok Gadó György Pál.
Az éghajlatváltozás problémája egy fizikus szemszögéből Geresdi István egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar.
GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK
Kémia 6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia
Készítette: Góth Roland
Fenntartható energiagazdálkodással az éghajlatváltozással szemben: retorika vagy realitás? Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan.
Üvegházhatás, klímaváltozás
Nagy földi légkörzés.
Dr. Gács Iván, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1 Környezetvédelem Üvegházhatás.
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum május 28.
A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HATÁSAI
Regionális éghajlati jövőkép a Kárpát-medence térségére a XXI
A globális klímaváltozás
A 2007-es és (illetve)a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
A klímaváltozás hatása a hegyvidéki éghajlatra: az Alpok
A globális felmelegedést kiváltó okok Czirok Lili
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása
A globális felmelegedéssel, klímaváltozással kapcsolatos dilemmák, szkeptikus vélemények Kovács Tamás november 7.
Az IPCC szervezete és az IPCC jelentések
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
Levegő védelme.
Globális környezetvédelmi problémák, ózon
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület és Magyarország
Az óceáni cirkuláció.
Why are ecologists and environmentalists so feared and hated? This is because in part what they have to say is new to the general public, and the new.
Antropogén eredetű éghajlatváltozás A globális átlaghőmérséklet eltérése az átlagtólÉvi középhőmérséklet Pécsett 1901 és 2001 között.
felmelegedés vagy jégkorszak? hazai forgatókönyvek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
A Kiotói Jegyzőkönyv Énekes Nóra Kovács Tamás.
METEOROLÓGIA Földtudomány BSC I. évfolyam I. félév Tematika
AZ IPCC JELENTÉSEK SOROZATA: TÉNYEK, ERŐSSÉGEK, BIZONYTALANSÁGOK
Az Éghajlatváltozás.
Globális felmelegedés és a különböző ciklusok
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
A légkör és a levegőszennyezés
Bali Mihály (földrajz-környezettan)
A GLOBALIIS FOLMELEGEDIIS
Mika János és Németh Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat
Bartholy Judit, Pongrácz Rita
A mediterránium éghajlata a következő évtizedben
A globális felmelegedéssel kapcsolatos dilemmák és szkepticizmus
Nagy Sára Környezettudomány Előzmények Globális Légkörkutatási Program (GARP), évi ENSZ-konferencia WMO (CO2 hatása a klímaváltozásra)
IPCC jelentés – várható hazai változások
Az új nemzetközi megállapodás létrehozása EUROPEAN COMMISSION FEBRUARY 2009 Éghajlatváltozás.
Bevezetés Éghajlat: „a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak során a környezettel és egymással is állandó.
Klímaváltozás – alkalmazkodási stratégiák Bozó László
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Változó éghajlat és a mezőgazdaság
IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások Bartholy Judit **********************************************************************************************************
Hőmérséklet változás A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak.
Levegőtisztaság-védelem 2.
KÉSZÍTETTE: BIACSI TAMÁS IPCC JELENTÉSEK ÉS 2014.
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÉRDÉSEI ÉS VÁRHATÓ REGIONÁLIS HATÁSAI
BEVEZETÉS A KÖRNYEZETFÖLDTANBA / II.. ELMÉLETI KÖRNYEZETFÖLDTAN Célja: a rendszer minél alaposabb megismerése, a visszacsatolási mechanizmusok.
GLOBÁLIS ÉGHAJLATI JÖVŐKÉP A XXI. SZÁZAD VÉGÉRE MODELL EREDMÉNYEK ALAPJÁN Készítette: Balogh Boglárka Sára.
A globális klímaváltozás mérséklésére, az üvegház hatású gázok emissziójának csökkentésére szerveződő nemzetközi megállapodások sikerei, kudarcai Liebl.
Mi az éghajlat? A Föld fontos éghajlatai. Klíma… Az éghajlat vagy klíma (ógörög κλίμα, klima) valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző.
Globális klímaváltozás hatása Európában Készítette: Juhász Boglárka.
Üvegházhatás, klímaváltozás
Ökoiskola- vetélkedő március
Készítette: Pacsmag Regina Környezettan BSc
A 2007-es és a 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei
Készítette: Gebei László
A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS ÖKOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEI
Előadás másolata:

A 2007-es, 2013-as IPCC jelentés üzenete, új elemei Gresina Fruzsina Földrajz BSc

Miről lesz szó? IPCC Tények Mi várható? Mi fog történni a kontinenseken? Milyen hatással lesz az élővilágra? Társadalmi problémák? Lehetséges megoldások

IPCC 1988 1991 Értékelje az emberi tevékenységek hatását a Föld éghajlati rendszerére  becslések a további globális változásra Felmérje a társadalmi-gazdasági és környezeti következményeket Elemezze azokat a lehetőségeket, amelyekkel csökkenthetők a földi éghajlatra mért veszélyes emberi hatások Három munkacsoportban folyik a tudományos megfigyelések, és kutatási eredmények összesítése, értékelése

2007 A szén-dioxid a legfontosabb antropogén eredetű üvegházhatású gáz. Koncentrációja 2005-ben : 379 ppm Természetes ingadozása 180-300 ppm Éves növekedési üteme 1,4 ppm/év (1960-2005) Oka: fosszilisüzemanyag-felhasználás Metán: iparosodás előtti értéke: 715 ppb ‘90-es évek 1732 ppb, 20051774 ppb Mezőgazdaság, fosszilis üzemanyagok Dinitrogén-oxid: a kibocsátás 1/3-a antropogén eredetű, forrása elsősorban a mezőgazdaság

Nagyon valószínű, hogy a troposzferikus melegedés, a sztratoszférikus hűlés megfigyelt mintázata az üvegházhatású gázok növekedésének és a sztratoszférikus ózonréteg vékonyodásának együttes hatásával magyarázható. Jövő: Nagyobb változások az éghajlati rendszerben Fokozódik az óceánok savasodása Hótakaró visszahúzódása, sárréteg mélységének megnövekedése Északi-sarkon késő nyári tengerjég teljesen visszahúzódik a 21. szárad végére

Trópusi ciklonok erősödése várható Sarkok felé tolódnak a trópusokon kívüli ciklonpályák Csapadék mennyiségének növekedése magas szélességi övekben, míg valószínű csökkenés következik be a szubtrópusi szárazföldi régiókban Mind a múltbéli, mind jövőbeli antropogén szén-dioxid- kibocsátás több mint 1000 évig hozzá fog járulni a melegedéshez! Élővilág: Korábbra tevődik a virágzás, valamint a tojásrakás Növény-és állatfajok jelentős sokaságának sarkok felé és felfelé való tolódása

Kulcsfontosságú hatások az emelkedő globális átlagos hőmérséklet változásának függvényében

Megoldások? Hosszú távú, rövid távú Alkalmazkodás  politika, viselkedés, technológia ? Fenntartható fejlődés? Kibocsátás csökkentése? Rendszeres megfigyelések, és kutatások!

2013 2013. március : 400 ppm Az elmúlt 800 000 évben nem fordul elő  jégfuratminták Nagyon valószínű (>95%) : a XX. század közepétől detektált melegedés hátterében elsősorban antropogén hatás áll A globális melegedés mértéke: 0,89 °C (1901-2012) Teljesen bizonyos (100%), hogy a globális átlaghőmérséklet XIX. század vége óta emelkedett A XXI. század első évtizede volt a legmelegebb évtized

Óceánok Szinte bizonyos (>95%) az óceán felső 700m-es rétegének melegedése 1970 óta Vízszint emelkedés 19 +;- 2 cm 1900 óta Nagyon valószínű (>95%), hogy a nagyobb párolgású közepes szélességű területek sótartalma nőtt, míg a nagyobb csapadékú trópusi és poláris terültek sótartalma csökkent  óceánok mélyebb részeiben is változik a sókoncentrátum

Krioszféra Nagyon valószínű (>95%), hogy az 1979-2012-es időszakban az északi félteke jégtakarója csökkent, 3,8-4,1%-kal, az Antarktisz jégtakarója növekedett 1,8%-kal, valamint a permafrost terültek hőmérséklete nőtt  területük csökkent

Újdonságok Az új kibocsátási forgatókönyvek a sugárzási kényszer jövőbeni változásán alapulnak Az antropogén eredetű aeroszolok és üvegházhatású gázok koncentrációját és az ebből eredő sugárzási kényszert írják le 2006-tól Figyelembe veszik a mitigációt Új szcenárió radikális kibocsátás csökkentés  2100-ra az ipari forradalom előtti kibocsátási szint

Összefoglaló A klímakutatók 97-98%-a elfogadja: az antropogén eredetű üvegházhatású gázok okozzák a globális felmelegedést A természetes éghajlati változékonyság elenyésző (<0,1°C) részben járulnak hozzá a melegedéshez Nyár szárazabbá válik, a tél csapadékosabb lesz Hőmérsékleti, és csapadék szélsőségek Az emisszió csökkentést minél előbb el kell kezdeni! Minél tovább várunk, arra, hogy a tudomány minden bizonytalanság kizárásával igazolja az éghajlati rendszer változását, annál több visszafordíthatatlan változás következik be…

Források https://www.ipcc.ch/pdf/reports-nonUN-translations/hungarian/ar4-spm.pdf http://www.ipcc.ch/report/ar5/

Köszönöm a figyelmet!