Főnix – me Mennyire ismerhető meg a történelem? Fazekas Csaba Megújuló Egyetem Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében EFOP-3.4.3-16-2016-00015 Mennyire ismerhető meg a történelem? Fazekas Csaba

Vázlat: A történelem megismerhetőségének feltételei és korlátai Digitalizáció és történetírás ------------------------------------------------- A történész mestersége. A történelem megismerhetősége.  A megismerés tudománya. (Episztemológia.) Emlék – forrás – következtetés Mi a történelmi forrás?

Közhely: változó világban élünk  digitalizáció, infokommunikáció, 20-21. század fordulóján: minden változik (társadalom, politika, hétköznapok)

Homo digitalis?

Biztos?

A rossz meteorológus fordított példázata „Az hagyján, hogy nem tudjátok, milyen idő lesz holnap. Az is hagyján, hogy nem tudjátok, milyen idő van most. De legalább azt tudnátok, milyen idő volt tegnap!” A történész és a jövő viszonya Változik a történész mestersége is. Új episztemológiai megközelítés szükséges Történész mestersége: -- mi az, ami nem változik? -- mi az, ami változik? Mi kell a történetíráshoz? források  történeti feldolgozás (módszertan)  történeti következtetés (narratíva) A forma nem változik  a tartalom igen!

A digitalizáció jelenléte a történész munkájának mindhárom fázisában: Számítógép segít a forrásfeltárásban, a szakirodalmi háttér kialakításában és a publikálás valamennyi fázisában.  ‘Arm-chair Historian’ A források jövője: Meglévő (digitalizáció előtt keletkezett) forrásokhoz való hozzáférés A jövő történetírása számára keletkező források szerkezetváltása a történeti megismerés folyamatában (Történeti forrás: 1. létrejöjjön, 2. történész kezébe kerüljön.)

1.  Az írott forrásokhoz való hozzáférés jelentősen könnyebbé vált:  Levéltári iratok digitalizálása

 Nem digitalizált levéltári iratok feltárásának könnyítése (elektronikus, kereshető segédletek)

Nyomtatott sajtó digitalizálása

 Álló és mozgóképes források hozzáférhetősége könnyebb – a történeti megismerésben szerepük nő

2. A ma emlékei – a jövő forrásai A történeti források szerkezetváltása / szerkezetváltozása „Forrástermelés” és periodizáció Korszakhatáron állunk Új Gutenberg-galaxis? NEM! Annál több! Könyvnyomtatás: „csak” mennyiségi változás. Az első globális forrástermelési korszakhatár.

Szöveges információ: régen: papírra rögzített írásjelek ma: digitális adatsorra rögzített írásjelek Mikor írtunk utoljára papíron, kézzel magánlevelet?  NA UGYE! Írott forrás keletkezésének kiváltó oka: kommunikációs helyzet kialakulása.  régen: levélírás (fennmaradás esélye nagyobb)  ma: telefon, sms, e-mail, chat (kisebb) Újkori forrástermelés (papírkorszak): tömeges íráshasználat  tartósabb felületen Jelenkori forrástermelés (digitális korszak): még tömegesebb kommunikáció  kevésbé tartós felületen 20. század végéig: írásos dominancia a „forrástermelésben”, alapvetően nem befolyásolta a telefon sem.  Nem a telefon feltalálása, hanem a mobil kommunikáció elterjedése az igazi korszakhatár a kommunikációs helyzetek megoldásában.

Új forrástani, segédtudományi szemlélet szükségessége Következmények:  Szomorú jóslatom a 22. század történészéről: nagyobb kommunikációs térből szűkösebb forrásbázis lehetősége  „új szóbeliség” dominanciájának lehetősége Új forrástani, segédtudományi szemlélet szükségessége Források csoportosítása: tárgyi, írásos, szóbeli (eddig) tárgyi, írásos, szóbeli, digitális (ezután) Digitális forrás: egyszerre írott és szóbeli --------------------------------------------------------------------------------------------------- „A szó elszáll, az írás megmarad.”  „Az írás elszáll, a szó el sem hangzik.”

Fennmarad-e az sms, a chat, sőt: az e-mail? Jogszabályi háttér: rendezett. (De…) Mégis: köziratok és magániratok egyaránt „veszélyben”. (Különösen utóbbi.) Eltérő történeti diszciplínák reakciója (politika-, gazdaság-, társadalom-, életmód-történet). Jövő: nem tudható. De: tartós alapú írásos forráshordozó (papír) világa nem jön vissza. Következmények: levéltár  digitális archívum levéltárosból  informatikai szakember Kérdés: el tudják-e olvasni? „mázlista generáció” tagjai vagyunk sajtó, mint történeti forrás  internetes sajtó, mint történeti forrás felértékelődő multimédia

Tárgyi források: változatlanok (Ld. honfoglalás-kori temető…) Szóbeli források: hagyományos szóbeliség megszűnése  digitalizáció (Népmesék, viccek stb.) A történeti feldolgozás (szakirodalmi háttér) jövője: Korábbi ismeretek szintézise  a lehetőségek sokkal jobbak és változatosabbak és kényelmesebbek. Szakirodalmat ma: - interneten keresünk - interneten olvasunk. Digitalizálás – Google-jóslat (2020-as évek?). Ami nincs az interneten  az nincs.

Könyvtárak funkcióváltása: könyvtár, ahol nincsenek könyvek. Könyvtáros  informatikus Szakirodalmi háttér: digitális könyvek digitális folyóiratok, beszerzési nehézségek megszűnése Mindenhez hozzá lehet jutni, legfeljebb fizetni kell érte…

Szakirodalmi háttér: Az „új szóbeliségben” rejlő veszélyek: Felkerült az internetre – de el is távolították vagy áthelyezték.

A történeti publikációk (tudományos eredmények közzétételének) jövője:  Kényelmesebb, gyorsabb  tömegesebb. Új publikációs fórumok (pl. prezentáció, szóbeli előadás) Nyomtatott történeti szakfolyóiratok megszűnése Multimédiás publikáció (CD-, DVD-ROM) Elmosódik a határ szakma, népszerűsítés és dilettantizmus között Monográfiák, forráskiadványok új perspektívája

Új szakmai kommunikáció (például hivatkozási rendszer kialakítása, „kanonizálása”) 13. Ld. erről részletesen: http://epa.oszk.hu/00000/00001/00209/pdf/itk_1959_2_307-328.pdf 13. Ld. erről részletesen: Péter László: Adatok Juhász Gyula életrajzához. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1959. 63. évf. 2. sz. 307-328. p. – Elektronikus Periodika Archívum: epa.oszk.hu – 2014. november.

„A sötét oldal mindent ködbe burkol, a jövőt kifürkészni most lehetetlen.” (Yoda mester; Klónok támadása)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Fazekas Csaba (PhD) egyet. docens Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete fazekas@uni-miskolc.hu www.fazekascsaba.hu