Vállalatgazdaságtan (BAI0030L;GZB2320L) 2017/18 tanév I. félév 2. konzultáció – 2017.09.23.

Vizsgálataink középpontjában a továbbiakban: „A VÁLLALAT”

Üzleti elképzelés és annak kialakítása, a vállalat és környezetének értékelése

SWOT elemzés 4 fő elem vizsgálata: Strengths Erősségek A stratégia a külső környezet és a belső erőforrások, valamint a tulajdonosok elvárásai között keres összhangot. A stratégiai döntésekhez ezért a legfontosabb hozzájárulást a külső feltételek és a belső adottságok együttes számbavétele, a szervezet stratégiai helyzetének pontos azonosítása adja. Ennek a feladatnak a megoldására szolgál a SWOT elemzés. 4 fő elem vizsgálata: Strengths Erősségek Weakness Gyengeségek Opportunities Lehetőségek Threats Veszélyek

SWOT elemzés Erősségek: Az erősség lehet egy erőforrás, képesség vagy más relatív előny a versenytársakhoz és a vállalat által kiszolgált környezet igényeihez viszonyítva. Lehetséges erősségek: fejlett technológia, jól képzett munkaerő, fejlődést segítő vállalati kultúra, biztos pénzügyi helyzet, rugalmas technológia, kiterjedt piaci hálózat, különleges szolgáltatás nyújtásának képessége, kedvező vállalati kép a közvéleményben, stb .

SWOT elemzés Gyenge pontok: A gyengeség egy korlát vagy hiányosság az erőforrásokban, képességekben, amely lényegesen korlátozza a magas szintű teljesítményt. Lehetséges gyengeségek: világos stratégia hiánya, elavult berendezések, következetes vezetés hiánya, visszaeső kutatás-fejlesztés, lassú termékfejlesztés, rugalmatlan termelői kapacitások, alacsony minőség, magas adminisztrációs költségek, alacsony színvonalú marketing tevékenység, rossz pénzügyi helyzet, stb.

SWOT elemzés Lehetőségek: A lehetőség a vállalat környezetében egy alapvetően kedvező szituáció. Korábban figyelmen kívül hagyott piaci szegmensek, változások a versenyben vagy a szabályozási feltételekben, a technológiai változások. Lehetséges lehetőségek: bővülő piac, javuló hitelfeltételek, életmódbeli változások, növekvő életszínvonal, javuló gazdasági helyzet, bővülő beszállítói kínálat, csökkenő infláció, szabályozók kedvező változása, stb.

SWOT elemzés Veszélyek: A veszély egy alapvető fontosságú kedvezőtlen szituáció a vállalat környezetében és negatív hatással lehet a vállalat jelenlegi vagy jövőbeli pozíciójára. Lehetséges veszélyek: piac telítődése, fogyasztói igények módosulása, hátrányos demográfiai változások, beszállítói hátér bizonytalanná válása, gazdasági recesszió, fogyasztói igényeket meghaladó kapacitások az iparágban, stb.

A vállalkozás környezete

Környezet, érdekeltek A stratégia alkotás alapvető pillére a vállalati működést befolyásoló külső környezet ismerete. A környezet következő szintje a specifikus iparági környezet,melynek jellemzőit az 5 tényezős modell, valamint az iparági életciklus modell segítségével elemezhetjük. A vállalatok környezetének legáltalánosabb szegmense az úgynevezett makro környezet, melynek elemzésére a PESTEL modell szolgál.

Általános makro környezet értékelése PESTEL-modell P – political, politikai E – Economic, gazdasági S – Social, társadalmi (socio-cultiral) T – Technological, technológiai E – Environmental, természeti L – legal, jogi

„Stakeholder” térkép A stakeholder elemzés logikája: Melyek azok az érdekcsoportok, amelyek felismerték érdekeiket, és készek azt érvényre juttatni. Mennyire valószínű, hogy erre képesek is (az adott hatalmi helyzetet figyelembe véve). 3. Milyen lesz a tényleges befolyásuk a vállalat várható stratégiájára 14

A hatalom-érdek mátrix használata Érdekek Hatalom Nagyon fontos számára a vállalat Nem olyan fontos számára a vállalat Nem rendelkezik különösebb hatalommal MELLÉKSZEREPLŐK (Építs vele ki jó kapcsolatot) NÉZŐK (Néha fordíts rá figyelmet) Jelentős hatalommal rendelkezik KULCSSZEREPLŐK (Elégítsd ki az érdekeit) VENDÉGMŰVÉSZEK (Folyamatosan fejleszd a kapcsolatot) 15

Tervezés és jövőképalkotás

Jövőképalkotás „Megmondanád kérlek, hogy merre kell menjek? – kérdezte Alice a Macskától. Ez attól függ, hogy hova akarsz eljutni – válaszolta a Macska. Tulajdonképpen mindegy, hogy hová érkezem – mondta Alice. Akkor mindegy, merre indulsz – válaszolta a Macska.” (Carrol, L: Alice Csodaországban)

Tervezés - tudatosság A racionálisan cselekvő embert a gondolkodás tudatossága jellemzi. – megalkotja múltbeli tapasztalatainak mérlegét (mert elveszítjük azt, amire már nem emlékezünk!), – elemzi a folyamatosan változó környezetét (mert nem az a faj lesz a túlélő, amelyik a legerősebb, még csak nem is az, amelyik a legintelligensebb, hanem az, amelyik a legjobban tud alkalmazkodni a környezeti változásokhoz!),

Tervezés - tudatosság - a múltra, jelenre és a várható (előrejelzett) jövőre vonatkozó ismeretei alapján felépíti további cselekvéseinek előképét (mert a múltból, a jelenen keresztül vezet az út a jövőbe!), - a jövőre megfogalmazott célok elérése érdekében válogat a célokhoz vezető utak és útirányok között (mert valamit nem jól csinálni nem olyan nagy bűn, mint ha a jónál kevesebbel is beérjük!)(Galó, 2007.).

A stratégiai vezetési folyamat Forrás: Berecz J., 2011.

Vállalkozások alaptípusai

A „hangyák” Jellemzően a mikro- és kisvállalkozások tartoznak ebbe a kategóriába. Nevük arra utal, hogy szorgalmasan dolgoznak, végzik a megszokott és bevált folyamatokat. A működés célja a jelenlegi helyzet (méret, tevékenység, bevétel) megőrzése. Kevés kockázatot vállalnak. Növekedést nem terveznek. Jellemző stratégiájuk a túlélés. Jellemző társasági forma az egyéni vállalkozás, a betéti társaság vagy a korlátolt felelősségű társaság. Fontos probléma: a méretgazdaságosság A pénzügyek terén a likviditás fenntartása a fő cél. Innovációs tevékenységük nincs, vagy minimális. Forrás: Soós G., 2015.

A „gazellák” Még kevés tapasztalattal rendelkeznek, de gyorsan növekednek. Jellemzően a gyorsan fejlődő iparágakban fordulnak elő . Tevékenységüket gyakran határozott üzleti terv szerint végzik. A növekedéssel alakul a szervezet is, az egyszemélyi vezető mellé menedzserek kerülnek a részterületek irányítására. Jellemzően betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, vagy részvénytársaság formájában működnek. Probléma: túlhajszolja a növekedést - likviditási gondok merülhetnek fel. Forrás: Soós G., 2015.

A „tigrisek” Már jelentős üzleti tapasztalattal és vállalkozói készségekkel rendelkeznek, legalább 15 éves múltra tekintenek vissza. Stratégiájuk a folyamatos növekedés, bővülés, az újabb és újabb üzleti lehetőségek keresése. Többnyire részvénytársasági formában működnek nemzetközi szervezetrendszerrel. A vállalkozás vezetése összetett. A növekvő méret a rugalmasság elvesztésének veszélyét hordozza magában. Mivel folyamatosan lendületben kell maradniuk, az „elfáradt” munkaerőt könnyebben helyettesítik „új, dinamikus” szakemberekkel, az termékek esetén szintén jellemző ez. Az innovációs hajlam jelentős, ez a túlélés és a dinamikus fejlődés alapvető feltétele. Pl. Coca Cola, Microsoft Forrás: Soós G., 2015.

A „dinoszauruszok” Régi múltra visszatekintő, hagyományos nagyvállalatok tartoznak ebbe a csoportba. Jelentős növekedést már nem mutatnak, esetleg lassú csökkenésnek indultak. Az adott piacon jelentős a szerepük. Gyakori stratégia az átszervezés, üzletágak kivonása, új üzletágak bevezetése, új piacok felé nyitás, esetleg tulajdonosváltás. A társasági forma szinte kivétel nélkül részvénytársaság, erősen centralizált irányítással. A vállalatot hagyománytisztelő, nagy szaktudással és tapasztalattal rendelkező szakemberek vezetik, erősen bürokratikus rendszer mellett. Az innovációs hajlam egyre kisebb. Forrás: Soós G., 2015.

Vállalatok tipizálása, a vállalkozások jelentősége a magyar gazdaságban

- KKV? - Persze! Tejjel, két cukorral!

Forrás: Soós G., 2015.

Vállalatok tipizálása: ágazati hovatartozás, méret (létszám, árbevétel, nyereség), tulajdonosi struktúra, vállalkozási forma, vállalkozási konstrukció; magánvállalkozás, részvénytársaság, munkavállalói tulajdonon alapuló szövetkezet, idegen tőke használatán alapuló dolgozói vállalkozás (ez inkább elméleti kategória Mo-n…). (Forrás: Illés M. 2002.)

KKV minősítés

Vállalkozások száma és jelentősége 2016 végén Magyarországon 1 millió 697 ezer regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, 6 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az emelkedést az önálló vállalkozók számának bővülése okozta, miközben a társas vállalkozások számának csökkenése tovább folytatódott. A gazdasági szervezetek számának változásában mindig nyomon követhetők a törvényi változások. 2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), amelynek bevezetése szükségessé tette a gazdálkodási formák besorolásának (GFO) megváltoztatását. A legjelentősebb módosulás, hogy a betéti társaságok és a közkereseti társaságok a jogi személyiségű vállalkozások közé kerültek, valamint a nonprofit betéti társaságok és nonprofit közkereseti társaságok – hasonlóan az előbbiekhez – bekerültek a jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezetek közé. Forrás: KSH, 2017.

Vállalkozások száma és jelentősége A társas vállalkozások számának mérséklődése jogszabályi változásokkal magyarázható. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv kötelezővé tette a korlátolt felelősségű társaságok törzstő-kéjének 3 millió forintra emelését. A jogszabály a hatályba lépéstől 2 év haladékot adott a törzstőke-emelés teljesítésére, amit 2016-ban egy évvel meghosszabbítottak, de egyből esedékessé vált, amennyiben a társasági szerződés módosult. Törzstőke-emelés hiányában a kft.- knek át kell alakulniuk betéti vagy közkereseti társasággá. Forrás: KSH, 2017.

Vállalkozások száma és jelentősége Országos átlagban ezer lakosra 173 vállalkozás jutott: 55 társas vállalkozás és 118 önálló vállalkozó. A társas vállalkozások mutatója csupán Közép-Magyarország vonatkozásában múlta felül az országos átlagot. Önálló vállalkozók esetében – a mezőgazdasági őstermelők nagy száma miatt – átlagot meghaladó a mutató értéke az Alföldön és Dél-, illetve Nyugat-Dunántúlon. A vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlása az előző évhez hasonlóan alakult: 28%-uk a mezőgazdaságban tevékenykedett, további jelentősebb ágazatok az ingatlanügyletek (13,2%), a kereskedelem (11,2%), valamint a szakmai, tudományos tevékenység (jogi, számviteli, adótanácsadói, mérnöki tevékenység 10,9%) Forrás: KSH, 2017.

Forrás: KSH, 2017.

Kényszervállalkozások? Kényszervállalkozásoknak nevezzük azokat a szervezeteket, melyek azért indították tevékenységüket vállalkozási formában, mert alkalmazottként nem volt lehetőségük dolgozni (munkanélküliek), az alapítók a megélhetésüket így vállalkozóként kívánják finanszírozni.

Start-up? A start-up vállalkozások olyan újonnan alapított, innovatív, nagy – elsősorban nemzetközi piacokat célzó – növekedés potenciállal rendelkező vállalkozások, amelyek folyamatosan fejlesztik működési modelljüket.

Jogi formák közötti választás szempontjai az induláshoz szükséges tőke nagysága (alaptőke), a vállalat kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke (korlátlan, egyetemleges, korlátolt felelősség), a vállalat irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere (ki jogosult, vagy kötelezett a vezetésre) finanszírozási lehetőségek (saját tőke, vállalkozó vagyona, hitelképesség)

Jogi formák közötti választás szempontjai adózási szabályok a külső ellenőrzés mértéke a befektetési cél alapítási költségek, jogi formákhoz kötődő költségek tőkekivonás lehetősége megszűnés

Telephelyválasztás Nyersanyagok közelsége Munkabér nagysága Közlekedési szempontok Infrastrukturális ellátottság Környezetvédelem Adózási szempontok Értékesítési szempontok

Létesítmény elhelyezési döntések szempontjai Kvantitatív szempontok: munkaerővel kapcsolatos költségek, szállítási költségek, telephely ára, anyagbeszerzés költségei, telephelyfüggő finanszírozási kiadások, adók, vámok, regionális támogatások. Kvalitatív szempontok: területi adottságok, területi közlekedés, munkaerő (struktúra, képzettség, tartalék), értékesítési lehetőségek, politikai stabilitás, infrastrukturális adottságok.

Az anyag összeállításához felhasznált források: CHIKÁN A. (2008): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó Kft, Budapest. ISBN: 9789639698604, 616 p. ILLÉS M. (2002): Vezetői gazdaságtan. Kossuth Kiadó, Budapest. ISBN: 9630943492, 467 p. Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai Tükör, A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2016. Soós Gabriella (2015): Vállalatgazdaságtan I. Líceum Kiadó, Eger

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!