1. líra Készítette: Horváth Andrea

a mûnemek A műnem a műfajok felett álló magasabb kategória. Műnemeink: epika  líra  dráma A líra:  a költő gondolatait közvetlenül mondja el  érzelmekkel erősen átfűtött  mindig hangsúlyosan van jelen benne a „lírai én”

Az epika:.  eseménysort közöl (emögé húzódik az író) Az epika:  eseménysort közöl (emögé húzódik az író)  a cselekmény térben, időben, társadalmi környezetben játszódik  szereplői  valóságosak vagy fiktívek  egyénítettek vagy tipikusak (Fiktív: a művészetben valóságosként kezelt, noha képzeletben született esemény vagy szereplő.) (Típikus: olyan szereplő, akinek egyéni tulajdonságaiban egy-egy társadalmi csoport tulajdonságai is megjelennek.) A dráma:  párbeszédes műnem  szerzője színpadi előadásra szánta

a líra A költészet a nyelvből építkezik: hangok, szavak, mondatok és gondolatok alakzataiból. Az alakzat nyelvi átalakítás eredménye: a hangsoroknak, a szó- és mondatszerkezetnek a megváltoztatása a figyelemfelkeltés érdekében. Fajtái: a) stílusalakzat: bennük a szavak jelentéstartalma változik, új képet iktatnak a kifejezésbe. b) beszédalakzat: bennük a szavak nyelvtani kapcsolata változik, de a szavak megőrzik eredeti jelentésüket.

A fantáziának szólnak, lassabban hatnak. a stílusalakzatok A fantáziának szólnak, lassabban hatnak. I. SZÓALAKZATOK metafora (teljes, egyszerű) szinesztézia: a különböző érzékterületek összekapcsolása (lila dal, hűs homály) metonímia: két dolog felcserélése térbeli, időbeli, anyagbeli vagy ok-okozati érintkezés alapján szinekdoché: a rész és az egész felcserélése (lélek ember, ököl  Miklós) megszemélyesítés allegória

szimbólum: egy egész gondolati tartalmat felidéző szókép (gyűrű  örökkévalóság, hűség) II. MONDATALAKZATOK hasonlat enyhítés: tapintatból enyhítő kifejezés használata

Az érzelmeknek szólnak, lassabban hatnak. a beszédalakzatok Az érzelmeknek szólnak, lassabban hatnak. I. SZÓALAKZATOK ismétlés halmozás fokozás ellentét megszólítás

II. MONDATALAKZATOK felkiáltás költői kérdés inverzió soráthajlás: a mondat túlnyúlik a sor végén, ezzel hangsúlyt ad az új sorba átcsúszó szónak. A nagyvilágon e kívűl Nincsen számodra hely… paradoxon: olyan szavak, gondolatok összekapcsolása, amelyek látszólag kizárják egymást. Koldus-szegény királyi gazdagon túlzás

III. GONDOLATALAKZATOK párhuzam: azonos szerkezetű gondolatok ismétlése Elhull a virág, eliramlik az élet… elhallgatás: a szöveg egy lényeges részét elhagyja a költő Kendé bizony az árnyéka! Mert olyat mondok, hogy még a…

a romantika 1825-1849 A romantikus műalkotásokban a szerző képzelete szabadon alakítja a valóságot. A romantika kedveli a fordulatokban bővelkedő, kalandos meseszövést, a váratlan helyzeteket, általában minden szembeállítást. Kivételes jellemeket rajzol kivételes körülmények között. Keresi a szenvedélyest, a túlzót, a megdöbbentőt. Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Vajda János, Jókai Mór

lírai mûfajok Az epigramma rövid, csattanóval végződő költemény. Két része: az előkészítés és a fő gondolat. Verselése időmértékes. Jellemző versformája a disztichon. Kölcsey Ferenc: Huszt A disztichon két sor: 1 hexameter és 1 pentameter kapcsolata. A hexameter 6 verslábból álló sor. A pentameterben a 3. és a 6. versláb csonka. A rapszódia csapongó gondolatmenetű óda, amelynek szenvedélyességét a versforma zaklatottsága is jelzi. Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet

A dal egyszerű érzelmeket fejez ki A dal egyszerű érzelmeket fejez ki. Jellemző rá a versszakokra tagolás és a dallamos, ütemhangsúlyos ritmus. Petőfi Sándor: Reszket a bokor Az elégia reménytelenül fájdalmas, szomorú érzéseket kifejező lírai költemény. Megnyugvó beletörődéssel zárul. Petőfi Sándor: Szeptember végén Az óda magasztos tárgyról szóló, ünnepélyes hangvételű lírai költe- mény. Vörösmarty Mihály: Szózat A himnusz vallásos óda. Kölcsey Ferenc: Himnusz A rapszódia csapongó gondolatmenetű óda, amelynek szenvedélyességét a versforma zaklatottsága is jelzi. Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet

Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám; Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld.

petÕfi sándor: A XIX. század költÕi Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már A Kánaán.

2. epika

ismétlés A cselekmény az események összefüggő láncolata, tudatos alkotói munka eredménye. Annyiféle cselekmény van, ahány irodalmi alkotás. De vannak állandó jellemzői is:  térben és időben zajlik  szerkezeti jellegű. A cselekményszerkezet a művet alkotó elemek kiválasztása, elrendezése. Ezek:  kép  konfliktus  helyzet  epizód  tabló  késleltetés  motívum  fordulat A kompozíció a belső szerkezet, amelyet a cselekmény bonyolítása hoz létre. Elemei: I. előkészítés II. bonyodalom III. kibontakozás IV. tetőpont V. megoldás

A szereplők lehetnek valóságos vagy kitalált (fiktív) emberek, állatok, lények, testrészek stb. Bármit is válasszon azonban szereplőnek az író – műve mindig az emberről szól. A jellemzés eszközei, módjai:  a szereplő  cselekvése  viselkedése  beszéde  gondolatai  környezete  más szereplő szavai  narráció

a nagyepika A nagyepika az életet bonyolult összefüggéseiben ábrázolja. Cselekménye sok eseményt tartalmaz, térben és időben kiterjed. Fő- és mellékszereplőit sokoldalúan jellemzi. Nagyepikai műfaj például a regény. A regény a szépirodalom legolvasottabb műfaja. Nagy terjedelmű epikai alkotás. Jellemzője a prózai forma, az egyetlen hős köré csoportosuló kalandok sora. Cselekménye szerteágazó, nagy teret és időt fog át, sok szereplőt mozgat.

írói módszerek Az elbeszélésmód: közvetlen / kívülálló  imitált / szubjektív A regény tere és ideje: előtér  háttér Az elbeszélő: tárgyilagos  mindentudó A cselekményelem: motivált  véletlen

I. Elbeszélésmód Közvetlen elbeszélésmódban az író kívül áll a történeten. (kívülálló) Imitált elbeszélésmódban az író úgy tesz, mintha maga is a történet részese lenne: • szubjektív elbeszélésben (E/1.) • párbeszédekben • monológokban II. A regény tere és ideje Az előtér: az író egészen közel hajol a cselekményhez, az esemé- nyeket aprólékosan, részletezve beszéli el. A háttér: az író távolból szemlél, egész hónapok, évek esemény- sorát beszéli el egyetlen bekezdésben.

III. Az elbeszélÕ A tárgyilagos elbeszélő (korlátozott tudású) nem tud többet szereplőinél. A mindentudó elbeszélő az események mögé, a múltba és a jövőbe is belelát. IV. A cselekményelem Motivált: az előzményekből következik. Véletlen: meglepő, váratlan fordulat, nem következik az előzményekből

a kisepika A kisepika cselekménye általában kevés esemény köré csoportosul. Térben, időben és terjedelemben kevésbé kiterjedt. Szereplői kész, kialakult jellemek. Kisepikai műfaj például a mese. A novella is epikai műfaj, mint a regény, de cselekménye egyetlen esemény köré összpontosul. Kész, kialakult jellemeket mutat be, előadásmódja gyors, célratörő. Általában csattanóval zárul. Pl.: Mikszáth : Bede Anna tartozása A paródia egy jól ismert mű, műfaj vagy stílus komikus hatású utánzása. Szerzője egy mű formai jegyeit úgy utánozza, hogy azokat komolytalan tartalommal tölti meg, s ezzel vált ki nevetést.

3. médiaismeret

A történet a váz, amely tartalmazza az alaphelyzetet, a konfliktust és a megoldást. A cselekmény az egymás után következő események láncolata. A montázs a különböző beállítások egymás mellé szerkesztése. Formálja a jelentést, a teret és az időt, s a jelenetek hosszúságával és a váltások sűrűségével meghatározza a film ritmusát. A flashback: visszapillantás, a múlt megelevenítése. A kompozíció az alkotók döntése arról, hogy a film képeiben hogyan rendezik el az ábrázolandó jelenséget.

I. A kamera mozgásai A kamera az alkotók és a néző tekintete. A film nem reprodukálja (tükrözi) a képet, hanem produkálja (létrehozza). I. A kamera mozgásai panorámázás (svenk): a kamera egy helyben áll, csak vízszintes vagy függőleges elfordulással követi az eseményeket kocsizás (fárt): a kamera vízszintes irányban mozog daruzás (krán): a kamera függőleges irányban mozog zoom: a kamera áll, csak az objektív közelít vagy távolodik

II. A kamera helyzetei normál nézet (középső gépállás): kívülálló nézőpont, szemléltet felülnézet (felső gépállás): kicsivé, kiszolgáltatottá tesz, vagy áttekintést nyújt alulnézet (alsó gépállás): óriásivá, félelmetessé növeszt

III. A kamera távolságai szuper plán (nagyközeli): apró részlet, pl. szem  apró rezdülések kifejezése premier plán (közeli): alakrészlet  érzelmek kifejezése szekond plán (félközeli): egy vagy több alak  valóságos méretarány kistotál plán (távoli): teljes alak és környezete (< 30 m)  viszonyok ábrázolása nagytotál plán (nagytávoli): hatalmas terület (> 30 m)  összefoglaló szerep, lélegzethez jut a néző gondolkodása

befolyásolás a médiában A kommentár (hírmagyarázat) utólag fűz véleményt egy híranyaghoz. A kritika egy-egy művészeti esemény vagy alkotás bírálata. A reklám valaminek a népszerűsítése. Az ideális reklám:  rövid (méregdrága a műsoridő)  figyelemfelkeltő (ha nem köti le a nézőt, felesleges megcsinálni)  félreérthetetlen (az informálás a célja) Jellemzője, hogy képi sémákat (egyszerűsített ábrázolásmódot) és szloge-neket (jelmondatokat) használ. A hirdetés visszafogottabb, megbízhatóbb.