Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása Foglalkozási szerkezet A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett a mg Bányászat, ipar: Líbia 30%, Tr 23%, Egyiptom 17% Szolgáltatások: Líbia 52% Egyiptom 51%, Tr 41% GDP A kőolajszektor miatt Algériában nagyobb a bányászat+ipar aránya Turizmus miatt Marokkóban, Törökországban és Tunéziában nagyobb a szolgáltatások aránya Bányászat, ipar: Algéria 60%, Marokkó 36%, Tr 30%, Tunézia 30% Szolgáltatások: Tr 59%, Tunézia 56%, Marokkó 42%, Algéria 30%,

Agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker Foglalkoztatás: Líbia 18%, Ahol nincs szénhidrogénszektor, magasabb: Egyiptom 32%, Törökország 36% (csökken) GDP: Marokkó 22%, Algéria 10%, Tunézia 14%, Tr 12% Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Növénytermesztés: Gabona (búza, árpa) Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű, hagyma Iparnövények: gyapot  pamutipar, dohány  cigaretta Állattenyésztés: Sztyeppek nomád, félnomád állattartása Extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány Sertés vallási tilalma

Mezőgazdaság földrajzi különbségei Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: Trópusi sivatag (Szahara, Arab-félsziget) Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) Oázisokban Törökország: Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík Egészségtelen birtokszerkezet

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V36% 1960-as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása Földgáztermelés V19%, földgázkészletek 45% OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries)  két kőolajárrobbanás: 1973, 1979 Iszlám Világ országainak csoportjai Van szénhidrogén: Arab-fsz., Irán, Líbia, Algéria, Köz-Ázs Foglalkoztatás: Líbia 30% bányászat + ipar GDP: Algéria 60% bányászat + ipar Export: Líbia 70% nyersolaj + 15% finomítványok Kis mennyiségben van: Tunézia, Szudán, Szíria, Jemen GDP: Tunézia 30% bányászat + ipar Nincs CH-exp: Marokkó, Törökország, Izrael, Jordánia Foglalkoztatás: Egyiptom 17%, Törökország 23% bányászat + ip GDP: Marokkó 36%, Törökország 30% bányászat + ipar

Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009-ben mrd hordó Együttesen a világkészlet 65,3%-a Legnagyobb arány: Szaúd-Arábia 20% Legnagyobbak OPEC-tagállamok Nem csak Iszlám Világ országai (Venezuela, Nigéria, Angola, Ecuador)

Egyéb bányakincsek Sokféle bányakincs Vízenergia Foszfát: Marokkó, Tunézia Vasérc: Algéria (Tunézia) Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország Vízenergia Egyiptom, Törökország

Fejletlen és hiányos ipar Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Korai iparosítás  sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország Törökország: (1930-as évek): nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar Egyiptom (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágyagyártás Fejletlen ipar Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Algéria: vegyipar Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar 8 8

Az Iszlám Világ mai gazdaságainak egyéb fő jellemzői Turizmus Emiatt nagyobb a szolgáltatások GDP-n belüli aránya: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Törökország 59% Marokkó: legbiztonságosabb Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Törökország: utóbbi időben veszélyesebb Egyiptom: Szuezi-csatorna 1956: államosítás 9 9

Hazautalások Vendégmunkások hazautalásai: 6–7 Mrd $ (pl. Marokkó, Pakiszt, TR) Iszlám: nincs kamatszedés  informális módok (ősi és olcsóbb): pénz vagy egyéb ajándék kézben való hazajuttatása (hivatalos úton átutalt összeg 50%-a) Kivándorolt személy maga viszi haza az anyagi értéket, mikor hazalátogat Rendszeresen utazó közvetítő (pl. buszsofőr, vagy kereskedő) igénybevételével történő átutalás (Pakisztán: „hawala”-rendszer = átutalás) Kiépített hálózat: átutalási technika, melyben sem fizikailag sem elektronikus formában nem mozog pénz (azonnal) Feladó odaadja a pénzt a „hawaldar”-nak, aki utasítja ügynökét a célországban, hogy a címzettnek fizesse ki Átutalás azonnal megtörténik, a közvetítők közötti pénzügyi elszámolás később, egy jól kidolgozott rendszer alapján kerül sor Utalási költség az átutalandó összeg max 2%-a  relatíve olcsó Feladónak nem kell igazolnia személyazonosságát (illegális migráció) Főleg ha célország pénzügyi szektora kiépítetlen vagy instabil (pl. banki összeomlások) 10 10

Észak-Afrikán belüli különbségek Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság Gazdasági fejlettség (GDP/fő) Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus  7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének  7200 $) Elmaradottabb: Marokkó (4300 $) 11 11

Arab-Közel-Kelet Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta) Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős) Keresztény közösségek (Izrael, Libanon) Két rész Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Szénhidrogénen alapuló gazdagság Arab–izraeli viszony

Elő-Ázsia Iráni népek Irán Afganisztán Pakisztán: Egykori Perzsa hagyományok, síita állam Regionális nagyhatalom Szénhidrogén 1979-ig Sah uralma: nyugatbarát 1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám, nyugatellenes Afganisztán Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz) 1980–1989: szovjet háborús vereség 2000-es évek: USA háborús vereség Pakisztán: Egykori brit befolyás Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták Atomhatalom

Közép-Ázsia Türk népek Kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Régi iszlám hagyományok Selyemút: Buhara, Szamarkand XX. sz. eleje: orosz befolyás SZU tagköztársaságok:  orosz elit beköltözése (később visszaköltözése) Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyimányaihoz Törökország igyekszik kiépíteni befolyását Szénhidrogén lelőhely Piacgazdasági átmenet Városhiányos terület: Taskent (Üzb.) 2,3 mó

A török euroatlanti integráció dilemmái 15

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku)

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország Kiváló földrajzi, geostratégiai helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Területének 3%-a Európa Stratégiailag fontos fekvésű Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között