Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar színjátszás kezdetei
Advertisements

MIRIGY TUDÓS CSONGOR TIMÁR MIHÁLY BALGA LEDÉR OLEJ TAMÁS TÜNDE IRMA KURRAH LUCIFER KIRÁLY KALMÁR DEMETER TÜNDÉR ILONA.
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Csongor és Tünde Készítette: Piele Klaudia Réka 10/b.
Ismétlés - Összefoglalás
Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének
Előadó: Csabai János színművész-rendező Zene: Jelenik Vendel
HALÁL a művészetben Készítette: Barna Eszter 9.a.
Készítette: Hundzsa Ferenc Jenei István Szombati Sándor Felkészítő tanár: Borbola Tímea Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula.
& Csongor és Tünde A varázsfuvola Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1830-ban írott ifjúkori, drámai költeménye. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni,
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde Mozart A varázsfuvola Közösmotívumok.
CSONGOR ÉS TÜNDE Sík Ferenc rendezése alapján A NEMZETI SZÍNHÁZ ● A● A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos.
Szerző : Vörösmarty Mihály Mű címe: Csongor és Tünde Előadás helye: Budapest Nemzeti Színház Bemutató dátuma : 1941 Rendező: Németh Antal CsongorésTünde.
NEMZETISZÍNLAP NEMZETI SZÍNLAP április Különleges és dinamikus látvány Sík Ferenc „Jó-e főrendezőnek lenni?” Szacsvay László „Igen, értettem főrendező.
Csongor és Tünde ZANZS (Mizsei Z óra, Tombácz A dél, Udvari N elli, Schiszler Zs anett)
VARÁZSFUVOLA & CSONGOR ÉS TÜNDE MOZARTVÖRÖSMARTY.
G team. Vörösmarty Mihály :  Született: Nyék, december 1.  Armális nemesi család  Székesfehérvári Gimnázium  1816 pesti piarista gimnázium 
Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban
Sík Ferenc találkozása Csongorral és Tündével Készítette: Tragédiások.
Paulay Ede (1836. márci márc. 12) Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde első színházi előadása Paulay Ede nevéhez fűződik, ez a nagy jelentőségű.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében. A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház.
Hasonló motívumok Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde és Mozart A varázsfuvola című művében Források: A varázsfuvola szövegkönyve (
Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében. Németh Antal Modern irányzatok felé érdeklődött expresszionista Szintetikus rendezés ‘’kukucska” színpad térszínpad.
CSONGOR ÉS TÜNDE Sík Ferenc rendezésében (1976) Készítette: A Silly Seals csapata.
SÍK FERENC CSONGOR ÉS TÜNDE Készítette: Szentivánéj Társulata Árkos Borbála Csiki Kata Mohácsi Orsolya Anna Rozgonyi Anna.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésésben. Pár szó a rendezőről…  Paulay Ede tokaji születésű rendező volt.  Rendező mivoltja mellett, még számos címet.
C SONGOR ÉS T ÜNDE Sík Ferenc rendezése (1976) Ferdinánd csapat.
1963.  diploma a Színház-és Filmművészeti főiskolán  pécsi Nemzeti Színház rendezője  Gyulai Várszínház vezetője  Nemzeti Színház.
Németh Antal színháza: Csongor és Tünde Bemutató: 1937.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.
Csongor és Tünde Varázsfuvola Összehasonlítása Készítette: Tragédiások.
NEMZETI SZÍNHÁZTÖRTÉNETI VETÉLKEDŐ - I. FORDULÓ Four girls.
(W. A. Mozart: A varázsfuvola - Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
Sík Ferenc: Csongor és Tünde
Csongor és Tünde, ahogy Sík Ferenc megálmodta
Összehasonlítás Mozart:Varázsfuvola (Die Zauberflöte)
Paulay Ede: Csongor és Tünde
Németh Antal rendezésében
Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében
Csongor és Tünde Dr. Németh Antal ( ) rendezésében
Sík Ferenc rendezésében
Csongor és tünde Sík Ferenc.
Csongor és Tünde Rendezte: Paulay Ede 1879.
Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének
A „Varázsfuvola” és „Csongor és Tünde” hasonló motívumai
Csongor és Tünde vs. Varázsfuvola
A varázsfuvola és a Csongor és Tünde összehasonlítása
Csongor és Tünde vs. varázsfuvola
/Paulay Ede rendezésében/
Csongor és Tünde & A varázsfuvola.
Szabó Kira, Sándor Zsuzsanna, Magyar Fanni, Brenner Ági
Készítették: Egressysek
A varázsfuvola és a Csongor és Tünde
Sík Ferenc – Csongor és Tünde
Paulay Ede rendezésében
Írta: Vörösmarty Mihály
A bemutató kezdéséhez entert nyomjanak!
Minden Karácsonykor van egy álmom,
Paulay Ede rendezésében
rendezte:Németh Antal
Paulay Ede rendezésében
A varázsfuvola Csongor és Tünde.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde
A Megalkuvók csapata bemutatja:
(főműveik összehasonlítása)
A Varázsfuvola és a Csongor és Tünde
ÖSSZEHASONLÍTÁS Mozart: A varázsfuvola Vörösmarty: Csongor és Tünde.
Készítették: Egressysek
A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1826 és között írt drámai költeménye
Az ember tragédiája a színpadon
Előadás másolata:

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Nemzeti Színház, 1976 Az előadás a Hevesi Sándor téri épületben volt, ugyanis 1966 és 2000 között itt kapott helyet a Nemzeti Színház.

Csongor, a boldogságkereső ifjú „Minden országot bejártam, Minden messze tartományt, S aki álmaimban él, A dicsőt, az égi szépet Semmi földön nem találtam.” Téri Sándor „Igyekezett átérezni a szerepe költőiségét,elsősorban erre koncentrált.”

Tünde, a földrevágyó égi leány „A fa kincseket terem, A fő kincs, a szerelem, Szép világa álmaimnak, Melyek e vidékre vonnak” Bodnár Erika „ Bodnár Erika megjelenésében és mozgásában tüdéri ízekkel egy mai fiatal lány tárgyilagos boldogságvágyát játssza el.”

Balga és Irma, Csongor és Tünde földi mása „Ilma Jer, te gyilkos. Balga      Oh, te méz! Ilma Most az egyszer megbocsátok, S elfelejtem a pofont. Balga megöleli. Oh, te drága oldalcsont.” Pathó István „Pathó István fanyarkásan bamba góbéskodása eredeti színfoltja az előadásnak.” Vörös Eszter „Vörös Eszter elbájoló; új színeket tesz az ábrázolt figurához, könnyű, habzó humort, játékos kacérságot.”

Mirígy, „minden idők leglelkesebb boszorkánya”   „Áldjon isten - megboszúllak - E jó tétedért - megfojtlak, Csak tehetném! - légy szerencsés - Mint az ördög papsüvegben.” Ronyecz Mária „Burjánzó, dús szövegével együtt árad és hullámzik: gonosz, alázatos, meghunyászkodó, démoni és elesett. Izgalom és erő jelenik meg vele a színpadon.”

Három ördögfi, a perlekedő pokolfajzatok „Kurrah Én a bocskort -Berreh Én az ostort –Duzzog A palástot nem bocsátom. Nem hagyom. -Duzzog Nem engedem. -Kurrah Oh, te pacsmag. Oh, te poszméh. Vén libuc, te bélevő. Hallod? üsd, míg benne tart. Bélevő te, megharaplak.” Három ördögfi, a perlekedő pokolfajzatok „Akrobatikus ügyességgel, mulattatva és mulatva ficánkol a színpadon a három busófejes ördögfióka.” Szacsvay László Felföldy László Benedek Miklós

Sík Ferenc, a rendező (1976-ban a pécsi Nemzeti Színház főrendezője) „Valóságos és valóságfeletti is egyszerre, filozofikus és mesés,üdítően könnyű és elbúsító. Megszabadította magát a felfogásbeli görcsöktől, dogmáktól és beidegződésektől.” „Elragadó előadást varázsolt a Nemzeti Színház színpadára, azzal törődött, hogy a maga szép vízióját, egységes képét hiánytalanul adja át a nézőknek.”

„Kedves, földöntúli világomban örömest repdesnék, de megkordul a gyomor, és ily nyomós kérdést tesz boldogtalan előrelátással: mit eszünk esztendőre, Marty?” / Vörösmarty Mihály / Készítette: T(h)eaterek Felkészítő tanár: Békefi Gabriella Forrás: Országos Színháztörténeti Múzem és Intézet könyvárából és cikkarchímumából Háttérek: Ötvös Zoltán festményei