Komenczi Bertalan Információelmélet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Utazás a sejtben Egy átlagos emberi sejt magja megközelítőleg 510-15 gramm mennyiségű és 1,8-2 méter hosszúságú (3000 millió bázispárnyi) DNS-ből,
Advertisements

Bioinformatika az oktatásban
Információ és közlemény
1-2.óra: Bevezetés a biológiába
Készítette: Bacher József
Mutációk.
Sejtjeink jellemzői 4. Lecke 8. osztály.
Készítette: Tóth Enikő 11.A
INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM
Biokémia Szarka András
Biokémia: az élő anyagok kémiája
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
Nukleinsavak – az öröklődés molekulái
(1856. máj. 6 Freiberg–1939. szept. 23. London)
FRAKTÁLOK.
Eger október 4. Komenczi Bertalan
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
A Mendel-i öröklődés Falus András
Fejezetek a genetikából Perczel Tamás
Bevezetés a pszichológiába
A sejtmagon kívüli genom
GENETIKA.
Az Örökítőanyag.
RÖNTGENKRISZTALLOGRÁFIA (röntgendiffrakció)
Génexpresszió (génkifejeződés)
MUTÁCIÓ ÉS KIMUTATÁSI MÓDSZEREI
Az élőlények rendszerezése
Bevezetés a genetikába
Az ember mint evolúciós rejtvény
Elektroporáció.
Az öröklődés - Dedičnosť
Nukleotid típusú vegyületek
Csemegi Károly Könyvtár
ÖRÖKLÉS, KÖRNYEZET, NEVELÉS
NUKLEINSAVAK MBI®.
A genetika (örökléstan) tárgya
Domináns episztázis – lovak
Nukleinsavak és a fehérjék bioszintézise
3. Mit tudunk biztosan, és mit tanítsunk az iskolákban az élőlények származásáról?
Evolúcióbiológia és asztrobiológia
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV „A felsőoktatás.
Nukleinsavak énGÉN….öGÉN.
Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
GÉNEK ÉS VISELKEDÉS.
Informatikai Rendszerek Tervezése 5. Előadás: Genetikus algoritmusok Illyés László Sapientia - Erdélyi Magyar TudományEgyetem (EMTE) Csíkszereda IRT.-5.
Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
A kommunikáció értelmezése
Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Információelmélet 7. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Információelmélet 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és.
Információelmélet 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és.
lecke A genetikai kódrendszer Gének és allélek.
4. lecke Nem sejtes rendszerek Vírusok, viroidok és a prionok.
DNS szintézis, replikáció Információ hordozó szerep bizonyítéka Avery-Grifith kísérlet Bakterifágos kísérlet.
34. lecke A fehérjék felépítése a sejtben. Lényege: Lényege:  20 féle aminosavból polipeptidlánc (fehérjelánc) képződik  A polipeptidlánc aminosav sorrendjét.
Információs forradalmak 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Mérő László ELTE PPK Gazdaság- és Döntéspszichológiai Szakcsoport Memetika november 17.
Nukleinsavak. Nukleinsavak fontossága Az élő szervezet nélkülözhetetlen, minden sejtben megtalálható szénvegyületei  öröklődés  fehérjék szintézise.
A rendszertan alapjai.
INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM II.
Polimeráz Láncreakció:PCR, DNS ujjlenyomat
Molekuláris biológiai módszerek
DNS replikáció DNS RNS Fehérje
lecke A gének megváltozása. A génösszetétel megváltozása
Humángenetika Makó Katalin.
Nukleinsavak • természetes poliészterek,
FOGALMAK DNSasfehérje (szabályozó/szerkezeti)
Előadás másolata:

Komenczi Bertalan Információelmélet Információs folyamatok a molekulák szintjén Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató- és Kutatócsoport http://www.ektf.hu/~kbert kbert@ektf.hu 1

1. Bevezetés 2. Anyag, energia, információ 3. Az információfogalom értelmezései 4. Matematikai információelmélet. Bináris logika. Kódolás 5. Planetáris információs rendszerek 6. Információs folyamatok a molekulák szintjén 7. Az emberi agy mint információs rendszer 8. Információ, jel, jelentés a szemantikai információelméletben 9. Információ és nyelvhasználat – a nyelvi jel 10. Információ és kommunikáció a társadalomban 11. Információrobbanás, virtuális világkönyvtár 12. Összefoglalás

Információs folyamatok a molekulák szintjén Az evolúciós elmélet A tulajdonságok átörökítésének értelmezése – Mendel Az örökítő anyag keresése – Weismann, Avery, Schrödinger Az örökítő anyag keresése – a DNS szerkezetének megfejtése A DNS molekula szerkezete A DNS replikációja – az evolúció molekuláris alapjai Molekuláris információátvitel – a genetikai kód Molekuláris információátvitel és a sejt szerkezeti elemei Molekuláris információátvitel – a transzkripció és a transzláció Molekuláris információátvitel – a transzláció molekuláris logikája

Az evolúciós elmélet 1. Az evolúciós elmélet - Darwin Az evolúció gondolatával előtérbe kerül az a kérdés, hogy az utódokban hogyan reprodukálódnak a szülők vonásai, illetve a fajra jellemző, de a szülőkben meg nem nyilvánuló egyéb tulajdonságok. Ezzel új dimenzió jelent meg a biológiai gondolkodásban: az élőlény megjelenési formája, tulajdonságai (fenotípus) mögötti rejtett háttértényezők, az élőlényt leíró „tervrajz" jellegének a vizsgálata. A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben

A tulajdonságok átörökítésének értelmezése – Mendel Gregor Mendel 1865-ben tette közzé a tudományos genetikát megalapozó dolgozatát. Kortársai azonban - bár ismerték eredményeit - nem ismerték fel azok jelentőségét. 1900-ban egymástól függetlenül három kutató is felfigyelt Mendel alapvető dolgozatának megállapításaira, és megindult a klasszikus genetika rohamos fejlődése. Gregor Mendel Ez esetben az élőlényt fekete doboznak tekintjük, feltételezve, hogy a megfigyelhető tulajdonságokat bizonyos diszkrét tényezők (Mendel ezeket faktoroknak nevezte) alakítják ki. J. G Mendel: Versuche über Pflanzen-Hybriden. Verhandlung des Naturforschenden Vereins in Brünn 4, 3-47. 1865.

3. Az örökítő anyag keresése – Weismann, Avery, Schrödinger „Az öröklődés lényege egy specifikus molekuláris struktúrájú sejtmagbeli anyag átvitele". (August Weismann: Aufsätze über Vererbung und verwandte biologische Fragen. (Jena, 1892) ... az öröklődésért felelős kémiai anyag viszonylag egyszerű, a kristályokhoz hasonlóan szerkezetben is képes lehet az élőlények szerkezetét és működését leíró hatalmas információmennyiség kódolására. Avery leírta azokat a kísérleteit, amelyek egyértelműen bizonyították, hogy az örökítőanyag a kromoszómákban lévő nukleinsav, a DNS.

DNS 1953 James D. Watson Francis Crick 4. Az örökítő anyag keresése–a DNS szerkezetének megfejtése DNS 1953 James D. Watson Francis Crick Rosalind Franklin

A DNS szerkezete

Nukleotidbázisok (molekulamodellek)

A DNS-molekula replikációja

Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció 1.2.Az információfogalom értelmezései Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció genetikai kód DNS fehérjemolekula 1. Az információtól az információs társadalomig

Fehérjeszintézis A biológiai információáramlás

Az operonmodell A génaktivitás szabályozása