Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok és az új tagállamok összehasonlítása az EU 25-kel Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI
Tagjelölt országok Horvátország Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság (tagságra való jelentkezés: 2003. február 21.) Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság (tagságra jelentkezett: 2004. március 22-én) Törökország (tagságra jelentkezett: 1987. április 14-én) Horvátországgal és Törökországgal a csatlakozási tárgyalások 2005. októberében kezdődtek el
Potenciális tagjelölt országok Albánia Bosznia-Hercegovina Montenegro Szerbia Koszovó
Koppenhágai kritériumok Stabil demokrácia Emberi jogok tisztelete, jogállamiság, kisebbségek védelme Működő piacgazdaság Acquis átvétele Szükséges adminisztráció kiépítése
Népesség 2004-ben (1000 fő) EU 25 – 460 millió (2005) Tagjelölt+pot. Tagjelölt 1/5-e az EU25-nek Legnagyobb tagjelölt Törökország – 72 m Legnagyobb pot.tagj Szebia – 7,5m RO – 22m EU-ban nőtt a lakosság 1995 óta (3,5%), de csökkent BL (8%), RO, Serbia
Népsűrűség 2004-ben EU25-ben magasabb a népsűrűség, kivéve Koszovót (majdnem duplája) Albánia népsűrűsége (109) áll legközelebb az EU átlaghoz (115)
Foglalkoztatottság 2004-ben RO áll a legközelebb a célhoz EU-szolg jelentős (2/3) Albániában (1/4) Mg fogl: EU – 5% RO - 32% Albánia – 58% Foglalkoztatottság 2004-ben
Munkanélküliségi ráta 2005-ben EU25 – 8,8% Bosznia, Koszovó 40% felett Fiatal munkanélülisége duplája az átlagnak Hosszútávú munkanélküliség 44% az összes munkanélkülinek (8m) Munkanélküliségi ráta 2005-ben
Az egyes országok GDP részesedése a csoport összes GDP-jéből 2004-ben 3,3%-a az EU25 GDP-jének RO+BL 0,07%
1 főre jutó GDP 2004-ben (PPS) Horvátország a legmagasabb (EU25 28%-a) 2. Töröko 15%-kal Koszovó <4% Mind 75% alatt van
Export-import arány 2003-ban Mindegyik országban kereskedelmi deficit Import>export) Bosznia és Koszovó különösen függnek az importtól
Ágazati GDP-k aránya 2003-ban Mg részesedése mindenütt nagyobb mint az EU25(2,1%) Albánia az 1. 23,9% Csak Horvátország van 10% alatt Ipar ált. 25-30% RO 34% Szolgáltatás 50% felett, de elmarad az EU átlagtól Ágazati GDP-k aránya 2003-ban
Utak hossza az autópályák kivételével Legnagyobb növekedés az úthálózatban 2003-ig Törökország 11,5% EU25 – vasútvonal 204.000 km (2002) Az új tagok és jelöltek 15,6%-a az EU-nak Fontos BL, Bosznia, Koszovó Nem fontos Törökország Utak hossza az autópályák kivételével 2000 2001 2002 2003 2004 2005 EU 25 4668,1 4701,5 4829,4 4842,3 4843,5 n.a. Bulgária 37 19 18,9 Románia 78 79 80 Horvátország 27,6 27,7 27,8 Macedónia 12,5 12,9 13 13,1 13,3 Törökország 416 425 426 427 348 Albánia 2,5 2,6 2,7 Bosznia-Hercegovina 18 Montenegro 7,2 7,3 7,4 Szerbia 37,6 37,7 38 38,6 38,2 Koszovó/UNSCR 1244 1,3
Koszovót kivéve minden országnak legfőbb kereskedelmi partnere az EU volt 1/3-a az exportnak és importnak az EU-val Albánia szinte teljes egészében az EU-ra támaszkodik Az EU 25-ből származó import aránya az összes importon belül 2005-ben, %
Az EU 25-be irányuló export aránya az összes exporton belül 2005-ben, %
Kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP arányában 2003-ban, %
Következtetések országonként Horvátország Tovább javult a politikai helyzet Működő piacgazdaságnak tekinthető Alacsony infláció Stabil átváltási árfolyam Kereskedelemben jelentős és növekvő egyensúlytalanságok Nagymértékű külső adósság Strukturális reformok üteme lassú
Folyt. Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság Jó ütemben halad a piacgazdaság működtetése irányába Tovább nőtt a makrogazdasági egyensúly és a kiszámíthatóság Az infláció szabályozott A munkaerő- és a pénzügyi piac nem működik megfelelően
Folyt. Törökország Működő piacgazdaságnak tekinthető Fenn kell tartani a stabilizációs politikát További határozott lépéseket kell tenni a strukturális reformok felé Új intézmények létrehozása megtörtént
Folyt. Albánia Haladás tapasztalható a piacgazdaság működtetése felé Makrogazdasági stabilitás Erős gazdasági fejlődés Alacsony infláció Szélesebb külső egyensúlytalanságok Szegényes infrastruktúra
Folyt. Bosznia-Hercegovina Némi haladás a piacgazdaság irányába A hozzáadottérték-adó sikeres bevezetése Kereskedelmi egyensúlytalanságok megoldása A privatizáció felgyorsítása Üzleti környezet javítása
Folyt. Montenegro 2006. június: függetlenség Némi haladás a piacgazdaság kiépítése felé Továbbra is magas a külföldi közvetlen beruházás A növekedés néhány ágazatra alapozott A munkaerőpiac továbbra is merev Magas munkanélküliség
Folyt. Szerbia 2006. május: leállították a tárgyalásokat, mert a belgrádi kormány nem teljesítette a kötelezettségvállalásait a volt jugoszláv nemzetközi büntetőjogi törvényszék felé Jelentős haladás a piacgazdaság felé Jelentősen nőtt a külföldi közvetlen befektetés (a privatizációnak köszönhetően) Stabilizációs törekvéseket és reformokat tovább kell folytatni
Folyt. Koszovó (az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata alapján) Észrevehető haladás a privatizáció terén Kis haladás a piacgazdaság felé Makrogazdasági stabilitást még nem érte el Munkanélküliség továbbra is magas
A 2007. után érvényes előcsatlakozási forrás (IPA) alkotóelemei Intézményrendszer kiépítése Határon átnyúló együttműködések Regionális fejlesztés Humánerőforrás-fejlesztés Vidékfejlesztés (Utolsó 3 csak a tagjelöltekre vonatkozik)
2006-os EU-s előcsatlakozási források az egyes országokban (m €)
EU-s források tervezett mértéke 2007-2009 között
Köszönöm a figyelmet!