Az ország három részre szakadása
Kettős királyválasztás 1526. aug. 29. mohácsi csata A király halála nincs utód kettős választás 1505 1515 Rákosi végzés 2-ös családi szerződés Szapolyai János Habsburg Ferdinánd Erdély vajdája osztrák főherceg WHY Kettős királyválasztás Mária, az özvegy királyné
Polgárháború Ferdinánd - segítség V. Károlytól Tízezer zsoldos 1527 Tokájnál döntő győzelem Ferdinánd koronázás János Erdélybe, majd Lengyelországba menekül Segítségkérés a franciáktól és Velencétől A törökhöz irányítják akik „tárt karokkal” fogadják 1528 - török segédhadak Tiszántúlt visszaszerzi Szapolyai Ferdinándnak elfogyott a pénze zsoldosok V. Károly
Felső-Magyarország fekvésének természete által legerősebb bástyája Tokaj Felső-Magyarország fekvésének természete által legerősebb bástyája „Magunk és alattvalóink erejét arra kezdjük előkészíteni, hogy amennyiben lehet, a törököt rövid időn belül s gyorsan elverjük a küszöbötök elől, sőt, ha Isten segít, határszéletektől is távol tartsuk.” V. Károly üzenete
A „szulejmáni ajánlat” 1526. augusztus 29.-i mohácsi ütközet A török legnagyobb problémája nincs király - nincs béke (a győztes „békéje”) Szulejmán vár, ki jön hozzá Tokaji vereség Szapolyai kényszerhelyzetben van vissza kívánja országát szerezni Habsburgokkal szemben Szulejmán a gyengébbiket támogatja az erősebbel szemben A török hadak felvonulási területévé süllyedt Magyarország
A kiút nélküli ország 1529 Szulejmán ismét Magyarország földjén Buda ellen vonul Előtte János hűbér esküt tett Szulejmán Budát Jánosnak adja az ország 2 részre szakad Utána Bécs ellen indul sikertelen ostrom A török kudarca Szapolyai helyzete romlik A bárók hol egyik, hol a másik „párton” állnak 1532 újabb kísérlet - Kőszeg sikeres védelem Szulejmán „taktikázott” (100 000 fős birodalmi had) 1533 szerződés Ferdinánd - János megosztoztak Szulejmán jóváhagyásával fennálló helyzet elismerése egyik sem elég erős A kiút nélküli ország
1538, a váradi béke Kiegyenlített erőviszonyok, értelmetlen harc Váradon egyezséget kötnek (TITKOS) Pontjai kölcsönösen elismerik egymás királyságát (az ország jogilag is megosztottá válik) Szapolyai † után Ferdinándé az egész ország Kitétel - ha örököse születne, akkor is János utódaié a Szepesség és hercegi cím Nem veszik komolyan 1538, a váradi béke János megnősül (59 éves) Ferdinánd beárulja Jánost a portán János Zsigmond (örökös) 1540, János †
A váradi béke záradéka
1541. 08. 29. 1540 János † előtt megesketi híveit királlyá választják János Zsigmondot Válasz: Ferdinánd támad érvényesíteni kívánja jogait 1541 zsoldosokkal Buda ellen vonul Fráter György Szulejmántól kér segítséget Először - Szulejmán és Török Bálint megveri Ferdinándot - Buda megmenekül Másodszor - Csellel elfoglalja Budát Harmadszor - Izabellának, és a csecsemőnek Erdélyt adja Szulejmán nem látta biztosítva hűbérese helyzetét ezzel a sajátját sem az ország 3 részre szakad
Martinuzzi (Fráter) György: Horvát származású, sze-gény családból született. Udvari szolgálat után pálos szerzetes. 1534-től váradi püspök. A kiskorú János Zsigmond gyámja. Magyarországot akarja egyesíteni és Erdélyt megszervezni. 1551-től esztergomi érsek és bíboros. Politikáját gyanakvással szemlélik, Castaldo 1551-ben Alvincen megöleti.
Kísérlet az ország egyesítésére 1541 - december gyalui egyezmény Kárpótlás fejében lemond II. János és átadja a koronát Ferdinánd ígérete az ország megtartására és Buda visszavételére 1542 a „megvalósítás” - gyenge had, kudarc Buda alatt A török első várháborús időszaka Buda körül megerősödik a török (1543-47) 1547 Ferdinánd és a török békét köt Újabb kísérlet - 1549 (nyír)bátori egyezmény a gyalui alapján 1551 Castaldo zsoldosokkal Erdélybe érkezik „seregnek kevés – követségnek sok” Fráter lépése - taktikázni kényszerül a török miatt Alvincen Castaldo emberei megölik