A gyomok életformarendszere Amaranthus retroflexus

A T1–es csoport gyomnövényei ősszel kelnek kora tavasszal érlelnek magot 10 – 14°C-ot igényelnek a csírázáshoz csíranövény vagy tőlevélrózsás állapotban telelnek át vízigényes, sekélyen gyökerező, általában ki méretű növények nem bírják a szárazságot

a nyári szárazságot mag alakban vészelik át februártól márciusig virágoznak április-májusban érlelnek magot

T1 Jellemző fajok tyúkhúr (Stellaria media) veronika (Veronica spp.) árvacsalán (Lamium sp.)

A T2-es csoport gyomnövényei ősszel és tavasszal egyaránt jól kelnek 4-8°C-ot igényelnek a csírázáshoz novembertől februárig, néha márciusig kelhetnek nagyobb termetű növények a gyökereik is jobban feklettek, ezért a száraz időszakokat könnyebben átvészelik hosszabb élettartamúak

mag alakban vészelik át a nagyobb szárazságokat május-júniusban virágoznak június-júliusban érlelnek magot

Jellemző fajok T2 pipacs (Papaver sp.) bükköny (Vicia sp.)

A T3-as csoport gyomnövényei tavasszal kelnek gyorsan fejlődnek és a T2-esekkel egyszerre érlelnek magot a csírázás 8-14°C-on indul meg márciusban májusban kezdenek virágozni június vége előtt magot érlelnek

T3 Jellemző fajok repcsényretek (Raphanus raphanistrum) vadmustár (Sinapis arvensis)

A T4-es csoport gyomnövényei melegigényes a csírázás áprilisban 18 – 30°C-os talajhőmérsékletnél indul meg június és október között virágoznak ugyanebben az időszakban hoznak magokat is változatos méretűek: sok nagy és erős fajuk elnyomja a kultúrnövényeket

jól ellenállnak a nyári szárazságnak az alacsony hőmérsékletre érzékenyek, 0°C-on már elpusztulhatnak

T4 Jellemző fajok fehér libatop (Chenopodium album) kakslábfű (Echinochloa crus-galli) szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus) muhar (Setaria sp.)

az életformarendszert bemutató ábrán azoknak az évelő gyomnövények, melyek hagymával, gumóval vagy karógyökérrel szaporodnak nincs gyakorlati jelentősége azok játszanak csak jelentős szerepet, melyek szártarackkal (G1) vagy gyökértarackkal szaporodnak (G3)

A G1–es csoport gyomnövényei szártarackkal szaporodnak elsősorban ezek a tarackok a talaj felső rétegében vízszintesen terjednek legtöbbjük a talaj felső, megművelt rétegében található nem csak szaporodásra, de tápanyagraktározásra is alkalmas szervei a növénynek szártarack

ha ezeket a szártarackokat elvágjuk a talajművelés során, akkor a darabkákon található rügyekből új növények képesek fejlődni, ezért a mechanikai gyomszabályozás nehezen használható ellenük

G1 Jellemző fajok csillagpázsit (Cynodon dactylon) tarackbúza (Agropyron repens) csillagpázsit (Cynodon dactylon) G1 nád (Phragmites communis)

A G3-as csoport gyomnövényei gyökértarackokkal szaporodnak elsősorban szárazságtűrőek a főgyökéren és a gyökérágakon is találhatók rügyek gyökértarackjaik tápanyagraktározásra is szolgálnak a gyökértarackok többméter mélyre is lehatolnak a nedves talajba

gyökerük minden darabja új növény létrehozására alkalmas sokkal nagyobb problémát jelent, hogy a talaj mélyebb, nem művelt rétegeiből is képes kihajtani

G3 Jellemző fajok mezei csorbóka (Sonchus arvensis) útszéli zsázsa (Lepidium draba) G3 mezei acat (Cirsium arvense) apró szulák (Convulvulus arvensis)