A megnyomorított ember rajza az orosz realizmus irodalmában Csinovnyik-novellák
Háttérinformációk A cári rendszer bürokratizmusa Gazdasági-társadalmi elmaradottság A lelki deformáció ábrázolása Hősök: „felesleges emberek”: tartalmatlan élet, boldogtalanság, haszontalanság Tolsztoj hősei: felismerik értéktelenségüket, meg tudják fogalmazni a helyes utat! Előzmények: Anyegin, Goncsarov: Oblomov
Gogol: Köpönyeg Fő jellemzője a groteszk (?) Cím: a főszereplő és a történet lefokozása Lefokozott jelentőségű főszereplő: Névadás: Akakij Akakijevics Basmacskin (apja neve + cipő): jelentéktelenség, hétköznapiság Egyszerű életvitel: másolás; nem képes az elvontabb műveletek elvégzésére (levél átfogalmazása) Korlátozott kommunikációs képességekkel bír (beszélgetés) Monotonitás: a munkája kitölti az életét
Köpönyeg: groteszk jelkép (emelkedett eszme – kisszerű életcél) Az új életcél tovább torzítja a főszereplő személyiségét: megnövekszik az önérzete, helytelenül értelmezi a helyzetét, társadalmi státuszát Tragikum: Egyfelől a köpönyeg elvesztése, Akakij halála Másfelől a kishivatalnok sorsa, léthelyzete Fantasztikum: A groteszk erősítése Feszültségoldás (komikum) Realizmus: a főhős csak halálában nyerhet elégtételt
Szkáz elbeszéléstechnika: Összetett stílus Szélsőségesen eltérő elbeszélői pozíciók váltogatása mindentudó elbeszélő elhallgatások találgatások Élőbeszédszerű betétek nyelvi fordulatok anekdoták kitérők Hangnemkeverés (komikus, tragikus, érzelgős, tárgyilagos, gunyoros)
Tolsztoj: Ivan Iljics halála Az életről: az önfeláldozó szeretet prioritása Retrospektív időszerkezet: a történet a főhős temetésével indul (1. fejezet) Fő kérdés: Ki lehetett az az Ivan Iljics, akinek a halála nem ráz meg senkit? Pjotr Ivanovics: a hajdani „barát” a főhős alteregója. Üresfejűsége a valamikori Ivan Iljics gondolkodásmódjának előzetes tükre A visszatekintő szerkezet fő célja: az érdeklődés felkeltése
A 2. fejezettől lineáris a cselekményvezetés A kezdő mondat a főhős életének tömör foglalata: Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt. Az ezt követő cselekmény (2-3. fejezet) a tételmondat feltárása: Ivan úgy élt, mint a többi hivatalnok: mindennapjai a karrier és a könnyed szórakozás (kártya) körül forogtak Nem élt emberhez méltó életet A családi kapcsolataira egyre kevesebb időt fordított Fő életelvei a szokás és az illedelmesség (bon enfant) voltak
A kisregény leghosszabb szakasza I. I A kisregény leghosszabb szakasza I. I. megvilágosodásának folyamatát tárja fel. Ennek lépései: Kényszerű változás (betegség) Szűkülő élettér (ház-szoba-ágy-tudat) Lassuló idő A környezet megértésének folyamata Helyes önértékelés A sors elfogadása Az életfeladat megfogalmazása Ivan halálos ágyán ismeri fel, hogy ha lemond az élethez való görcsös ragaszkodásáról, azzal megkíméli szeretteit (autentikus lét)
Csehov: A csinovnyik halála Gogol művének sajátos átirata A cím általános: általában a hivatalnoklétre utal A főhős neve már nem csak jelentéktelenségére, ember- telenségére is utal (cservjak=féreg) Cservjakov hivatalnok mivoltából fakad bűn nélküli bűnösségének tudata (elöljárójával szemben elkövetett ösztönös cselekedete alacsonyabb társadalmi pozíciójának tudatából eredően minősül megbocsáthatatlan bűnnek)
Cservjakov halála szükségszerű: nem képes elfogadni a tábornok bocsánatkérését: állandósuló lelkiismeret-furdalása okozza halálát A befejezés abszurd: Cservjakov egyszerűen csak lefekszik és meghal – ebben Csehov értékítélete is kifejeződhet: a „féreg” nem érdemli meg az ember létet Csehov stílusa szarkasztikus: humor és tárgyilagos hangnem ötvöződik benne (csehovi irónia)