Neked mit jelent a szabadság?

Magyarország 1956-ban a Szovjet blokkhoz tartozott. Mit jelentett ez? A kommunista párt vezetésével egypártrendszer alakult ki. Nem volt ellenzék. A kormány a szovjet érdekeknek megfelelően irányította az országot.

Magyarországon szovjet katonák állomásoztak. 1953-ban Sztálin halála után a Szovjetunióban és a magyar kommunista pártban is reformok kezdődtek . Azonban ezek Magyarországon Nagy Imre leváltásával 1955-ben megszakadtak.

Nagy Imre (1896-1958) A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke 1953. július 4. – 1955. április 18. 1956. október 24. – november 12.

1956 október 22-én este a budapesti Műegyetem diákjai gyűlést tartottak. 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket, a másnapi tüntetésre.

Október 23-án délután 15:00-kor a Petőfi szobornál 10-15 ezer ember gyűlt össze, főként diákok és tanáraik. Az októberi forradalom és szabadságharc eseményei innen indultak.

Ruszki!k haza! Ruszkik haza! Miközben a városon átvonultak a Bem térre, forradalmi dalokat énekeltek és újonnan költött jelszavakat skandáltak. Szabadságra szavazunk, Kossuth címert akarunk! Ruszki!k haza! Ruszkik haza! Rákosit a Dunába Aki magyar, velünk tart! Nagy Imrét a kormányba!

Az útjukba akadó Rákosi címereket leverték, a magyar zászlóból is kivágták azt. Így jött létre a forradalom egyik legismertebb jelképe a lyukas zászló.

A békés tüntető csoporthoz egyre több ember csatlakozott. A Bem szobornál már 50 ezer ember gyűlt össze. A Parlamenthez pedig már 200 ezer fős tömeg érkezett.

Október 23-án estére már a város több pontján is voltak megmozdulások.

A Parlament előtt, ahol Nagy Imre megjelenését és beszédét követelték az emberek. A Városligetben, ahol a tömeg az ott álló Sztálin-szobrot ledöntötte.

A Bródy Sándor utcában a Rádió épülete előtt is több ezer fős tömeg gyűlt össze. A 16 pont beolvasását követelték. A békés tüntetés itt alakult át először fegyveres összecsapássá. A Rádió vezetői nem engedtek a tüntetőknek és az épületből a tömegbe lőttek. A tüzet viszonozták. Ostromállapot alakult ki.

Honnan volt a forradalmároknak fegyverük? A gyárak raktáraiból zsákányoltak. Az erősítésként küldött katonáktól is kaptak vagy szereztek de rendőrkapitányságokat is megtámadtak. A felkelők maguk is készítettek fegyvert üres üvegek és benzin segítségével.

23-án késő este Budapesten már a Széna téren, a Corvin közben és a Baross téren is fegyveres csoportok szerveződtek. Ezek a tizenéves fiatalokból „pesti srácokból”, munkásokból, egyetemistákból, tisztviselőkből álló csoportok bátran vették fel a harcot a szovjet páncélosokkal.

Október 24-étől már több vidéki helyszínen is tömegdemonstrációkra, sortüzekre került sor.

Október 25-én Budapesten a Parlament előtt összegyűlt békés tömegre sortüzet nyitottak. Ennek közel 100 halálos áldozata lett és még több sebesültje. Az indulatok és az összecsapások országszerte felerősödtek.

Mit tett a magyar vezetés? Először, engedve a követeléseknek, 23-án éjjel Nagy Imrét újra kinevezték minisztertanács elnökének. Aki azonnal nekilátott a helyzet rendezésének és reformok bevezetésének.

Azonban október 31-én a szovjet vezetés a forradalom leverése és a katonai beavatkozás mellett döntött. November 4-én megindult a Forgószél hadművelet, amely során a kor legerősebb szárazföldi hadserege indított támadást Magyarország ellen.

A magyar felkelők szembe szálltak a túlerővel A magyar felkelők szembe szálltak a túlerővel. A Kilián -laktanya november 5-én A Citadella 7-én esett el A csepeli ellenállók egészen november 11-ig kitartottak.

KÖVETKEZMÉNYEK

Az ország új vezetője, a Szovjetunió által kinevezett Kádár János lett.

December közepéig országszerte még fel-fellángoltak az összecsapások és a sztrájkok. Az új kormány elkezdte a megtorlásokat és decemberben sor került az első kivégzésekre. 1959 végéig 22 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre. 229-et végeztek ki, köztük 1958-ban Nagy Imrét.

1957 tavaszáig mintegy 200 ezer ember hagyta el az országot és keresett menedéket, szabad életet külföldön A magyar forradalom 20 napig tartott, amely során az ország lakosai hitet tettek bátorságból. A felkelők legnagyobb hányadát fiatalok „pesti srácok" alkották, de a társadalom minden rétege képviselve volt. Férfiak, nők. Munkások, értelmiségiek. A közös cél kovácsolta össze őket: a diktatúra lerombolása és egy szabad ország létrehozása.

Források: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris kiadó, 2001. Bertényi Iván- Gyapay Gábor: Magyarország rövid története. Maecenas könyvkiadó, 1992. Dupcsik Csaba- Repárszky Ildikó: Történelem IV. Műszaki könyvkiadó , 2014. www.tudasbazis.sulinet.hu www.mti.hu Készítette: Szöveg és képek : Wittlinger Gabriella - Határtalan Történelem Angol fordítás: Radnótiné Palotás Antónia