Vasas Lívia lvasas@lib.sote.hu 2013 Tudományos folyóiratok Bibliogáfia, bibliometria alapismeretek PhD hallgatók részére Vasas Lívia lvasas@lib.sote.hu 2013

Bibliometria: a publikációk mennyiségi viszonyaival foglalkozó tudomány az élettudományokhoz kötődik Publikáció jellemzői: Szerzők Hivatkozások Életkor Hely Téma

Meghatározások Bibliometria: a bibliográfiák által tükrözött szakirodalom kvantitatív vizsgálata (White&McCain, 1989) Biblio – könyv metria - mérés tudománya (Sengupta, 1992) Matematikai és statisztikai módszerek a könyvek és más információhordozókból eredő haszon tanulmányozására (Pryczherch, 1990)

Történet, források Derek J. de Solla Price: Kis tudomány- nagy tudomány Scientometrics folyóirat –1978 Braun Tibor http://www.springerlink.com/content/101080/ Marton János munkássága Schubert András munkássága

Történet, források (folyt.) Publish or perish – publikálj vagy pusztulj Prioritás kérdése: Semmelweis korában a közlési gyakorlat Legkisebb közölhető egység – (least publishable unit LPU)

Alapfogalmak Idézetek: későbbi cikkek szerzői a hivatkozás-jegyzékeikben közlik korábban publikált dok. bibl. adatait. „Összidézet” szám: mindazon alkalmak száma, ahányszor az idézés előfordult. Független idézet: az önmagára való idézés kimarad Cikkek száma: adott folyóiratban publikált cikkek száma (általában a meeting abstract, editorial letter nem tartozik ide) IF: (hatástényező, amely annak a mértéke, hogy milyen gyakran idézik a tárgyévben a folyóiratnak a megelőző 2 évében megjelent „átlagos cikkét” Immediacy index Eigenfaktor Article influence

Számtalan hasonló kutatás…. Az emberi gén programról Craig Venter és Francis Collins vezetésével ugyanaz a kutatási eredmény 2001 februárjában közlésre került a Nature és a Science folyóiratokban

Kutatási összeg: egy milliárd dollár The sequence of the human genome Author(s): Venter, JC; Adams, MD; Myers, EW; et al. Source: SCIENCE  Volume: 291   Issue: 5507   Pages: 1304-+   DOI: 10.1126/science.1058040   Published: FEB 16 2001 Times Cited: 6,869

A másik kutatócsoport… Initial sequencing and analysis of the human genome Author(s): Lander, ES; Int Human Genome Sequencing Consortium; Linton, LM; et al. Group Author(s): Int Human Genome Sequencing Conso Source: NATURE  Volume: 409   Issue: 6822   Pages: 860-921   DOI: 10.1038/35057062   Published: FEB 15 2001 Times Cited: 10,622

Immediacy Index a JCR alapján Számításának módja: az adott évben megjelent folyóiratcikkekre - ugyanabból az évből - érkezett idézeteket elosztjuk adott évben megjelent folyóiratcikkek számával. Pl. a New England Journal of Medicine 2008-as Immediacy Indexének számítása: 2008-as cikkek 2008-ban jött idézetei = 4352 2008-ban publikált cikkek száma = 356  Számítás: adott év cikkeinek adott évi idézetei  4352 = 12.225  adott év cikkeinek száma  356   

Eigenfaktor a JCR alapján Az Eigenfactor algoritmusa a folyóiratokat rangsorolja az idézeteken keresztül. (A forrást a JCR biztosítja.) A folyóiratokat a „befolyásuk” rangsorolja: mutatja egy adott folyóiratban található cikkek mennyire idézettek az elmúlt 5 évre visszamenőleg. E mutatószám különbséget tesz a folyóiratok tekintélyét illetően, nem mindegy ugyanis, hogy az idézetek magasan értékelt lapból érkeznek, pl. Nature vagy Cell, vagy kevésbé rangos, szűk olvasóközönséggel bíró folyóiratból. Az 5 évet felölelő periódus összhangba hozza a különböző tudományágakból érkező idézeteket is, amelyek nem mindig vannak „egy súlycsoportban”. Az Eigenfactor egy folyóirat tekintélyét méri, míg az ún. Article Influence érték egy folyóiratcikk befolyását. Ez utóbbi szám hasonlítható össze az IF-ral. Mindkét érték 2007-től elérhető az online JCR-ben. Maradva az előző dia példájánál, a New England Journal of Medicine Eigenfactor értékei 2008-ban: EigenfactorTM Score: 0.68029 Article InfluenceTM Score: 18.763 Bővebb információ: http://www.eigenfactor.org/whyeigenfactor.htm

Median Impact Factor és Aggregate Impact Factor

Aggregate Impact Factor összes tényező átlaga

Páros számú folyóirat esetén a középső kettő átlaga Median Impact Factor Páros számú folyóirat esetén a középső kettő átlaga

Median Impact Factor Páratlan számú folyóirat esetén a középső

Hirsch index A h-index az egyén olyan publikációinak h-száma, amelyek legalább h-számú/vagy annál több idézetet kaptak a szakirodalomban Scopus Web of Science

Bibliometria – mint irodalomkeresési lehetőség Citációk keresése – a saját téma történetének a feltárása – hólabda módszer, elvezet a jelenig Irodalomkeresés: ki foglalkozik még ezzel a témával (versenytársak szemmel tartása, eredményeik ismerete, társszerzőik …. A különböző faktorok hasznosítása Bibliográfiák összehasonlítása

Bibliometria – mint a sikeres közlés eszköze - a téma átnézése WOS, Scopus - akadályok és segítségek a publikálásban

Hogyan találjuk meg a legfontosabb, releváns információkat ? Kérdés megfogalmazása, amelyre választ szeretne kapni. Jelenleg mit gondol erről, mi az amit tud, s körülbelül milyen választ vár. Kiválasztani a legjobbnak tűnő forrást, Kulcsszavak meghatározása, azok logikai kapcsolata, a keresési stratégia megtervezése, A találatok elemzése …..esetleg új kulcsszavak.. Kiválasztani a második legjobbnak tűnő forrást…. Újabb keresési stratégia …. és így tovább…

Az információ keresés folyamatának egyik modellje (Ellis, D Az információ keresés folyamatának egyik modellje (Ellis, D., Journal of Documentation, 53.4.384-403, 1997) A keresés LEZÁRÁSA, dokumentálása KERESÉS adatbázisban vagy az interneten TALÁLAT formába öntése, archiválása Követés Az eredmények hitelesítése A társítható fogalmak tisztázása A keresési IGÉNY megszületése Osztályzás

A keresés hajtóereje: a bizonytalanság Burton R, A study of user-intermediary computer interactions during the information search process [Elektr.dok] (2002. 10.12.)

Mi befolyásolja a keresést végző személyeket? A keresésre fordított idő A feladat fontossága A keresés kapcsán felmerülő költségek Pszichológiai erőfeszítés (kellemetlen téma) A feladat bonyolultsága

Az információ értékelésének legfontosabb kritériumai TARTALOM - MÓDSZER - MINŐSÉG Pontosság és hitelesség – ellenőrizhetőség Szerzőség – jól ismert név, azonosítható a munkahely, e-mail, stb Tartalom és rendeltetés: ki kell derülni milyen céllal készítették a munkát, elérhető e nyomtatott formában Érvényesség: mikor tették közzé, aktualizálják-e ezt a legvégső változatot … Objektivitás: tényekre támaszkodik, vagy pusztán egy vélekedés

JANE Journal/Author Name Estimator - http://biosemantics.org/jane/

Minél több citáció? Kutatási eredmény tényleg újdonság Megfelelő nyelvű, IF-es folyóirat Érdekes, célravezető cím Szerző/Szerzőtárs… Téma népszerűsége Megfelelő IF-es folyóiratban A publikáció típusa review vagy eredeti közlemény Open access-es megjelenés

Alapelemek Tudományos folyóiratok jellemzői Szakterületek jellemzése A publikálás útjának megválasztása, befolyásoló tényezők Miért is publikálunk? A kutatás eredménye – jó kézirat készítése Megfelelő közlemény-típus megválasztása, cím, szerkezet Sikertelen közlés?

A tudományos folyóiratok jellemzői Nemzetközi azonosító: ISSN Főszerkesztő, szerkesztőség, szerkesztőbizottság, tanácsadó testület, bírálók Megjelenés gyakorisága, közleménytípusok, azok szerkezetének elemzése Szerzőknek szóló instrukciók: tartalmi és formai előírások

Szakterületek jellemzése Science, social science, human arts csoportosítás Eltérő közlemény szerkezet, bibliográfia, jegyzetek stb. A tudományos jelentőség nem kizárólag az IF-ek függvénye

A publikálás útjának megválasztása, befolyásoló tényezők Az előkészített folyóirat címlistából az egyetlen megfelelő kiválasztása Közlési egység megléte (szalámi politika) A szerzői útmutatók újbóli áttanulmányozása Etika vonzatok áttekintése Megfelelő angol nyelv használata

Miért is publikálunk? Az adott pályázat elnyerése miatt (a kutatási tervben jelzett publikációs kötelezettség)? A PhD fokozatszerzés miatt? Megfelelő pozíció elnyerése/megtartása? Megosztani a releváns tudományos közösséggel az elért eredményeket? Munkaköri kötelesség? ----------------------------------------------------------------------------------------------- Mindezek nem befolyásolják a folyóirat-szerkesztőségeket, illetve a közlemény megjelenésének a döntéshozóit.

A kutatás eredménye – jó kézirat készítése Világos, érthető, reprodukálható - LOGIKUS Ismerni a közlemény szerkezetét (az irodalom megfelelő használata: a múlt és a jelen irodalmának felhasználása) Bevezetés, anyag módszer, eredmények, diszkusszió (ahol a perspektívák is szerepelnek) Technikai előírások betartása ---------------------------------------------------------------------------- A tartalom világos, logikus kifejtése

Megfelelő közleménytípus megválasztása, cím, szerkezet Eredeti közlemény fontossága Egyéb közleménytípus, amely a peer-review eljáráson is keresztülmegy (proceeding paper) Megfelelő, a tartalomra jellemző cím (nem hosszú, nem általános, nincs rövidítés, figyelemfelkeltő) kiválasztása Absztrakt: nem a bevezető, rövid, informatív, mit kutat, milyen eredmény várható, pontos A módszereknél a reprodukálhatóságra figyelni kell Az eredmény világos legyen- irodalom nélkül A diszkussziónál a teljes releváns irodalmat használni kell, behelyezve a saját eredményt, nem egyenlő az absztrakttal A bibliográfia az előírásoknak megfelelő legyen, a többi közleménynek megfelelő hosszúságú Ha javítást kérnek – azt pontosan megtenni

Sikertelen közlés? Új folyóirat keresése: a második legjobb ….. Új szerzői útmutató tanulmányozása Új közlemény – a meglévő átírása, figyelembe véve az előző folyóirat elutasításának indokait.

A tudományos folyóiratok ismérvei Nyomtatott - online változat, ISSN szám DOI szám - közleményeknek Rovatai vannak, és köztük „eredeti közlemények” Rendelkezik angol címmel, tartalomjegyzékkel, absztrakttal, kulcsszavakkal Rendszeresen megjelenik Betartja mindazt, amit a szerkesztők ígérnek!

Szerzői utasítások Alapvető: megkeresni adott folyóiratra vonatkozó szerzői utasítást Példa: http://volt.hupe.hu/info/kg/koszonto.htm online elérés Uniform Requirements for Manuscripts Submitted to Biomedical Journals: Writing and Editing for Biomedical Publications http://www.icmje.org/ TARTALMI ÉS FORMAI ELŐÍRÁSOK

ROVATOK Válogatás a tudományos folyóiratok rovataiból News Review articles Original articles Horus Letters to the editor From the literature Reports Book reviews Interview Miscellany Hírek Összefoglaló referátumok Eredeti közlemények Történet Levelek a szerkesztőhöz Folyóiratcikkekből referátumok Beszámolók Könyvismertetések Interjú Vegyes anyag

A tudományos közlemények gyakoribb fajtái Eredeti közlemények Szokványos közlemények (original/regular articles) Sürgős közlemények (rapid communications, accelerated publications) Előzetes közlemények (preliminary articles / preliminary reports) Tudományos levelek (science / research letter, brief / short communications) Összefoglaló közlemények Rendszerező/leíró összefoglaló közlemények (review articles, review, overview, series) Gyors szemle (rapid reviews, long commentaries) Útmutatók (guidelines) Szerkesztőségi közlemények (editorials) Továbbképző közlemények (educational articles) Gyökerek - történeti összefoglalók (history) Összegző elemzések (metaanalyzis) Esettanulmányok Esetismertetések (case reports) Egyéb közleményfajták Elnöki köszöntő (presidental address) Levél a szerkesztőséghez/szerkesztőhöz (letters to editor, correspondence) Véleménynyilvánítás (commentary) Kerekasztal-megbeszélés (round table discussion) Hírek, bejelentések, könyvismertetések, beszámolók stb. Forrás: Bősze P., Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése. Budapest: NOK Kiadó, 2006. 9.p

Közlési etika - tartalmi kérdések COPE – Committee On Publication Ethics http://publicationethics.org/resources/guidelines  Szerzőség, társszerzők Másodközlés (cím, irodalomjegyzék elemzés, szövegazonosság) Plágium

Szerzőség, társszerzők ICMJE meghatározása 3 főbb pontra bontható, hogy ki lehet szerző: 1. pontban találhatók a conception (ötlet, kezdeményezés szerzője), a design (megtervezésben résztvevő), illetve az analysis and interpretation (az elemzésben aktívan szereplő) kifejezések. 2. pontból a drafting the article (a cikk megfogalmazásában résztvevő) fogalmat emelnénk ki, míg a 3. pont a final approval kifejezéssel a végső szöveg elfogadására utal. Szerző csak az lehet, aki mind a három pontban foglaltaknak megfelel. a NIH útmutatása 8 pontban fogalmazza meg, hogy melyek lehetnek szerzőre jogosító tényezők: ötlet, kezdeményezés, elképzelés, megtervezés, kivitelezés, értelmezés, értékelés és megírás. A fő különbség az ICMJE meghatározásától, hogy a NIH szerint, ha a 8 pont bármelyikének megfelel valaki, szerzőnek tekinthető. Abban viszont mind a két változat megegyezik, hogy a kivitelezés anyagi biztosítása illetve maga az adatgyűjtés nem tartozik a szerzőség fogalmába. A közreműködő (contributor) – de valódi szerzőnek nem tekinthető – személyek, kutatócsoportok, akik támogatóként stb. vettek részt a közlemény létrejöttében a köszönetnyilvánításban vagy lábjegyzetben vagy egyéb szövegrészben megemlíthetők, de semmiképp sem a „byline” részben. A nem szerzőnek ítélt csoportok, személyek különösen a multicentrikus közleményeknél számítanak. Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5): 188-189.

Másodközlés Kettős közlés kérdése Nem etikus: Etikus: Ugyanannak a tudományos anyagnak ugyanazon/vagy különböző nyelven való többszöri közlése (teljes terjedelemben) némi adat- vagy szerkezeti módosítással Egy kutatási eredmény részekre szedése, s adott szöveg és bibliográfiai azonosság – autoplagium – más cím mellett ismételt közlés Etikus: Rövid előzetes közlemények (előadások, poszterek összefoglalója, kivonata) teljes terjedelemben (in extenso) való megjelenése Ugyanazon eredmények magyar és idegen nyelven való közlése? – A kétnyelvű közlés etikailag általában megengedett, de ez egy tételnek számít Forrás: Berhidi A., Csajbók E., Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil, 2010; 151(5): 189.

Plágium Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. Akár egy mondat szó szerinti átvétele, egy táblázat használata a forrás feltüntetése nélkül plágiumot jelent. Plágium kereső szoftverek az interneten: MTA Sztaki KOPI http://kopi.sztaki.hu/ Duplichecker http://www.duplichecker.com/ Forrás: Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Blackwell Publishing, 2007. pp.:177.

Közlemények formai követelményei Közlemények szerkezete Bibliográfiai rekord - szabványos leírás

Tudományos közlemények szerkezete Eredeti közlemény részei: A közlemény címe, szerzők neve és munkahelye Összefoglalás és kulcsszavak A teljes szövegű közlemény: Bevezetés Anyagok és módszerek A vizsgálat tárgya Alkalmazott módszerek Értékelés módja Eredmények (kép, ábra, grafikon, táblázat, szöveges ismertetés) Megbeszélés Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék

Bibliográfiai rekord - szabványos leírás Pontos bibliográfiai adatok: Teljes szerzőség feltüntetése: az eredeti dokumentumnak megfelelő sorrendben Pontos cím: az eredeti dokumentumon szereplővel megegyező Pontos forrás jelölés: Papír folyóirat adatai az elsődlegesek: folyóiratnév, megjelenés éve, évfolyamszám, adott szám és az oldalszám (tól-ig). Pl. Brain Research 2005; 15(4): 125-131. Ha még nem jelent meg nyomtatásban: DOI szám / Epub feltüntetése! Segédlet: Szabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve: 2010.06.22.]. Megtalálható:http://www.lib.sote.hu/nav/segedletek

A hitelesítések során tapasztalt tartalmi kérdések Leggyakoribb hibák: Ugyanaz a közlés két vagy több nyelven – a magasabb rendű kap publikációs pontot vagy impakt faktort Ismeretterjesztő közlemény feltüntetése Nem elegendő az elfogadó nyilatkozat, a közleménynek meg kell jelenni, s a DOI számot feltüntetni. Valótlan közlemény feltüntetése Nincs irodalomjegyzéke a feltüntetett közleménynek – tudományos? Ha egy közlemény nem felel meg az eredeti tudományos közlemény kritériumainak akkor természetesen nem kaphat publikációs pontot vagy impakt faktort.

Fontos tudni még… Történeti áttekintés, review: ha megfelel a közlemény az úgynevezett "updated review„ kritériumainak, amely egy világos vezérfonal mentén foglalja össze az irodalmi adatokat, kritikusan elemzi a mai ismereteket, ütközteti a különböző nézeteket, kiemeli a legfontosabb újdonságokat stb. ilyen közlemény elfogadható, még ha nincs is benne saját vizsgálati adat.

Szempontok egy közlemény írásakor Irodalom-kezelő szoftver alkalmazása (EndNote, RefMan, stb.) Kutatás tervezése, (Anyag-módszer), szerzőség megbeszélése Eredmények: legkisebb közlési egység A tárgyban további eredmények: komment, letter, stb. formában, illetve új közlemény, de nem lehet azonos szövegrész …. Diszkusszió ténylegesen.. Bibliográfia – nem lehet 2 közleménynek közös bibliográfiája

A Doktori Iskola Szabályzata szerint szükséges „Új tudományos eredményt tartalmazó folyóirat cikk, lektorált folyóiratban. A saját kutatási terület legújabb eredményeit összefoglaló referátum, lektorált folyóiratban. A saját kutatási terület interdiszciplináris vonatkozásait újszerű megvilágításba helyező tanulmány, lektorált folyóiratban. A saját kutatási területet érintő önálló könyv vagy fejezet tudományos könyvben (ISBN regisztrált könyv).” Doktori Szabályzat – 27-28. melléklet. Doktori Iskola Szabályzatok. [Internet] Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: 2010.06.22.]. Megtalálható: http://phd.sote.hu/files/images/File/2010/SE-DSZ-2009.doc

Felhasznált, válogatott irodalom Berhidi A, Csajbók E, Vasas L.: Szerzői dömping. Mikor öntünk tiszta vizet a pohárba? – kérdezi az orvosi könyvtáros. Orv. Hetil. 2010; 151(5): 184-192. Bősze P, Palkovits M.: Tudományos közlemények írása, szerkesztése és értékelése. Budapest: NOK Kiadó, 2006. 170 p. Doktori Szabályzat. Doktori Iskola Szabályzatok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Doktori Iskola [megnézve: 2010.06.22.]. Megtalálható: http://phd.sote.hu/files/images/File/2010/SE-DSZ-2009.doc Hames, I.: Peer review and manuscript management in scientific journals. Malden: Blackwell Publishing, 2007. 293 p. Az impakt faktorok (IF) kezelése. MTMT/KPA segítség [Internet]. Budapest: Magyar Tudományos Művek Tára [megnézve: 2010.06.22.]. Megtalálható: http://www.mtakpa.hu/kpa/help/cbook.php?sid=W81gc6EuTJ0Qm8rLy877IrtjiMm8JO65&lang=0&bookid=177 Szabványos bibliográfiai-leírások. A Központi Könyvtár Letölthető anyagok [Internet]. Budapest: Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár [megnézve: 2010.06.22.]. Megtalálható: http://www.lib.sote.hu/files/_download/Minta_bibliografiai_leirasok_100329.pdf

Köszönöm a figyelmet!