Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Európa fogalma, fekvése, határai
Advertisements

Róma az örök város.
Afrika.
Fejlettségi különbségek a közel-keleti félperiférián
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaság- és társadalomföldrajz
Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Dr. Bóka János - Dr. Mezei Péter Szeged, november 23.
A Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban
A népesség térbeli eloszlása
FÖLDRÉSZEK.
Nagyhatalmi jelenlét Afganisztánban a XIX-XXI. században: hasonló és sajátos vonások Készítette : Hegedüs Zsuzsanna BGF-KKK.
Törökország.
Készítette: Csapó Botond
Afrika, a „fiatal” kontinens
A világ képe az arabokról
Szeiman József A Közel-Kelet 2012-ben.
Európa fogalma, fekvése, határai
Olaszország.
Libya 利比亞 01 李常生 Eddie Lee (Lee Chang-Sheng) 3/18/2010 南京.
A népességnövekedés tényezői és következményei
Az Iszlám Világ észak-afrikai részének gazdasági fejlődése
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.
A modern urbanizáció előtörténete: az antik és a feudális város
Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék.
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.
A Z ISZLÁM TÉRNYERÉSE DÉL - ÁZSIÁBAN ÉS AFRIKÁBAN Készítette: Széplaki Dóra Geográfus MSc október 13.
Az iszlám megjelenése és térhódítása Az arab-félsziget VII. sz.
A világ az első világháború után
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
AFRIKA Gazdasága Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Miért éppen a Közel-Kelet?
Európa fogalma, határai, ismérvei
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Európa regionális földrajza
Afrika népességfejlődése között
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
Topográfiai gyakorlatok Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
25. ÉGHAJLAT.
A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése
CIVILIZÁCIÓS ÖVEZETEI
Ázsia természetföldrajzi képe
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
6. A NÉPESSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Az iszlám félperiféria mai fejlettségi térszerkezete
Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza
Előadás másolata:

Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Fő jellegzetessége: Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) Fogalmi különbségek Legtágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban – 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is) Iszlám Világ – 850 mó (világnép. 12%-a, de muszlimok fele) Legszűkebb: Arab Világ Iszlám Világ: 25 mó km2 (17%)  VR1 2

Egyetlen kultúrrégió két kontinensen Afrika: Észak-Afrika Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): Atlasz-vidék: Távoli-Magreb (Marokkó, Mauritánia) + Középső-Magreb (Algéria, Tunézia) Szahara: Közeli-Magreb (Líbia) + Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Szudáni Tájöv: Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso Ázsia: Közel-Kelet Masrik (Arab Kelet): Arab-félsziget Termékeny Félhold Türk területek: Kisázsia Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán Előázsia: Irán, Afganisztán, Pakisztán 3

„Nagy és kicsi”: változatos méretű országok Terület: Nagy: Kazahsztán 2,7 mó km2, Algéria 2,4 mó km2, Szaúd-Arábia 2,1 mó km2, Szudán 1,9 mó km2, Líbia 1,8 mó km2, Irán 1,5 mó km2 Kisebb: Kuvait 18 ezer km2, Katar 11 ezer km2, Libanon 10 ezer km2, Gambia 10 ezer km2, Palesztina 6 ezer km2, Bahrein 760 km2 Népesség Óriás: Pakisztán 202 mó, Egyiptom 91 mó, Irán 80 mó, Törökország 79 mó Nagy: Algéria 40 mó, Szudán 40 mó, Irak 38 mó, Marokkó 34 mó, Szaúd-Arábia 32 mó, Üzbegisztán 32 mó Kicsi: Omán, 4,4 mó, Kuvait 4,3 mó, Mauritánia 3,8 mó, Katar 2,5 mó, Gambia 2 mó, Nyugat-Szahara 500 ezer 4

Egyenlőtlen benépesültség  kétarcú országok Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km2, ritkán lakott területek: Trópusi sivatag: Szahara Mérsékelt övi sivatagok De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta) Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak: Eufrátesz, Tigris, Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus Népsűrűség: Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km2, Tunézia : 61 fő/km2 Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5 fő/km2 5

Iszlám világ urbanizációja 1.: Isztambul Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Eu találkozásánál) Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537) 350–800: világ legnagyobb városa Kora középkor: Európa legnagyobb városa Ma: Iszlám Világ legnagyobb városa 6

Iszlám világ urbanizációja 2.: az arabság központjai Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR3.) Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2,5 mó, Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó Egyéb központok: ÉNy-Afr: Casablanca ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR5., Tripoli: 1,1 mó, Bengázi (Benghazi): 700 ezer Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa Mekka és Medina: iszlám szülőföldje  Arab és Iszlám Világ szíve Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben Medina: későbbi hatalmi központja Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet) 7

Koncentrált városhierarchia Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja 8

Népességnövekedés Népességszám növekedése: Igen gyors: Líbia 2,6% Gyors: Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Törökország 1,5% (’50-es évek: 3%!), Algéria: 1,22% Lelassult: Tunézia: 0,99% Gyors népességnövekedés  fiatal országok Egyiptom: 34% 14 év alatti 9

Migráció, vendégmunkások Milliók vándorolnak külföldre, kettős előny: Enyhít a magas munkanélküliségen Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét 10

Migráció, vendégmunkások Kibocsátó országok: Atlasz-országok (Fro-ba), Közép-Ázsia (Oroszo-ba), Pakisztán (NBr-ba) Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba, 600 ezer öböl-menti arab országokba) Egyiptom Befogadó célországok: Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba) 1980-as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab országokba Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba 11

Három fő nyelvi–etnikai csoport Arab Masrek (Arab Kelet): Arab-félsziget + Termékeny Félhold Magreb: (Arab Nyugat): arabok aránya Ny felé csökken Tunézia: arab, berber, 2% európai Algéria: arab, berber (1/6), feketék Marokkó: 50% arab, 40% berber Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és üzbég XX. sz. eleje: TR lakosság alig fele volt török Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Görögök (1923: népességcsere) Ma TR vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik 12

Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Adakozás (zakát) Böjt (szaum) Mekkai zarándoklat (haddzs) (+ dzsihád?) Irányzatok Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben Siita (10–13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben 13