Egy pillantás a mélybe: A Füzes-tó salakkúp bazaltjának petrogenezise Jankovics Éva IV. éves geológus hallgató Témavezető: Dr. Harangi Szabolcs ELTE TTK, Kőzettan-Geokémiai Tanszék
BBHVF
Füzes-tó
salakkúp
orsóbombák csavart bombák
agglutinált piroklasztitok salakos bombák kenyérbomba agglutinált piroklasztitok
a bombák belsejében peridotit zárvány
A füzes-tói bazalt általános szöveti képe
(Pauliberg és Ság: Sági Tamás adatai alapján, 2008) Olivin (Pauliberg és Ság: Sági Tamás adatai alapján, 2008)
ol + Si-gazdag üveg + cpx + sp gyakran cpx-ránövekedés Ortopiroxén Mg#(Fetotal)=0.90-0.91 reakciószegély: ol + Si-gazdag üveg + cpx + sp gyakran cpx-ránövekedés
Klinopiroxén
A xenokristályok eredete ortopiroxén spinell (Bondoró: Matalin Gabriella adatai alapján, 2008) színtelen klinopiroxén zöld klinopiroxén
Spinell (zárványok olivinben) Cr#=Cr/(Cr+Al) fertilis reziduális köpeny (Sági Tamás adatai alapján, 2008) Arai (1994) MORB-jellegű bazalt(?) Felső köpeny heterogenitás a Pannon-medence alatt?! Kamenetsky et al. (2001)
Petrogenetikai modell Vl. Cpx-kristályosodás V. Ol-kristályosodás és opx-reakcióperem képződése lV. Granulit-eredetű xeno- kristályok kerülnek a magmába ll. A zárványok szétesése és a xenokristályok visszaoldódása ll. Az olvadék köpenyzárványokat és -ásványokat ragad fel a litoszféra-köpenyből l. Sp-gt peridotit kis mértékű megolvadása
Köszönetnyilvánítás Elsőként köszönöm témavezetőmnek, Dr. Harangi Szabolcsnak (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék) a sok segítséget és a hasznos konzultációkat. Továbbá külön köszönöm a rengeteg hasznos tanácsot és az ábrák elkészítésében nyújtott segítséget Kiss Balázsnak (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék); az adatokat és számos probléma megoldását Sági Tamásnak (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék); Dobosi Gábornak (MTA GKKI) a hasznos tanácsokat és segítséget; a petrográfiai leírásban nyújtott segítséget Józsa Sándornak (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék); Török Kálmánnak (ELGI) a sok hasznos információt; a pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatokat Bendő Zsoltnak (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék); a Füzes-tó területéről kapott hasznos információkat Szabó Csabának (LRG); valamint az elektronmikroszondás elemzéseknél nyújtott segítséget Dr. Theodoros Ntaflosnak (Universität Wien). Ezenkívül köszönettel tartozom az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék dolgozóinak és hallgatóinak.
Köszönöm a figyelmet!