A törvényes forradalom

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Magyarország a 18. században
Advertisements

Klauzál Gábor élete és kora
Az es szabadságharc.
Életképek a reformkori Magyarorszogról
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába III.
Készítette: Kosztolányi Anna és Bódai Eszter
A Budapesti Népoktatási Kör. A Budapesti Népoktatási Kör megalakulásának előzményei, szerveződésének körülményei és átalakulásai.
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
Klauzál Gábor és kora.
A FORRADALOM EREDMÉNYEI
A francia forradalom és a francia alkotmányok
A POLGÁRI DEMOKRÁCIA MODELLJEI, II.
HAZÁNK A SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN
HAZÁNK A HABSBURG BIRODALOMBAN A SZATMÁRI BÉKE UTÁN
Magyarország a reformkorban
Magyarország a reformkorban
A reformkor
II. Rákóczi Ferenc I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
Magyarország az első világháborúban
1848. március 15..
Az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány működése
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
1848-’49 -es emléktúra Uri Imre Lenkefi Péter.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Egy kis történelem Magyarországon a sz. fordulóján abszolutikusan elnyomott ország. Uralkodója a Habsburg-családból származik. A magyarság érdekét.
MÁRCIUS 15. Antal Márton Mohácsi Mihály 5/A.
A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése évi XXXI. törvény parlamenti uralom kisebbségi vétó erősítése ellensúlyok – AB erős helyzete 1990.
A köztársasági Róma.
Varga Tamás Általános Iskola
Klauzál Gábor Pest, november 18. – Kalocsa, augusztus 3
KLAUZÁL GÁBOR ÉS KORA ARADI RENÁTA és PALÓCZ SÁNDOR SZEGVÁR-MÁRTÉLY ÁMK MÁRTÉLYI ÁLTALÁNOS ISKOLA.
Készítették H.T.K.T. Klauzál Gábor Általános Iskola tanulói: Jurcsisin Martin 7. c Jakabfi László 8. c.
Klauzál Gábor és kora Apja: Klauszal János Anyja: Babarczy Ágnes.
Készítették: Szendi-Horváth Fanni 8/b Török Hanna 7/b
I. Dicsőséges Tavaszi hadjárat
Füvesi Dóra: Batthyány Lajos élete
Pap Mónika: A Batthyány-kormány működése
A MÁRCIUSI FORDULAT március 15-e eseményei.
Választójog és választási bíráskodás. Reformjavaslatok a XVIII. században  Cél: a képviseleti rendszer alapjainak kiszélesítése  Hajnóczy József Alkotmánytervezete.
József Nádor élete és munkássága
Készítették: Csik Barbi Kiss Pálma Kókai Tamás (7.a)
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában II.
A LIBERÁLIS ELLENZÉK PROGRAMJA A 40-ES ÉVEKBEN
BATTHYÁNY-KORMÁNY.
Az es forradalom és szabadságharc
Mi???. Castiellel egész órán papírgalacsinokat dobáltunk egymásnak…
Ferenc József (1830–1916) Készítette: Till Adél.
Reformkor Magyarországon
1848. Március 15. Krizsán Pál.
A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849)
Magyarország az első világháborúban Háromszoros hurrá Ferenc Józsefre.
Politikai irányzatok a reformkori Magyarországon
Az es szabadságharc. Magyarország 1848 nyarán.
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
A kiegyezés és el ő zményei. Áttörés a magyar liberálisoknál Deák : a „húsvéti cikk” (Pesti Napló, IV. 16.) lényegelényege: három fő feltétel 1.
„A forradalom ellen harcolunk […] abban a meggyőződésben, hogy vagy egészen úrrá leszünk rajta, vagy el kell vesznünk.” Félix Schwarzenberg hg „Nem az.
FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. EURÓPAI FORRADALMAK február március március március március március.
A köztársasági Róma.
A kiegyezés tartalma.
Készítette: Banyó Enikő
Közeledési kisérletek (Az önkényuralom csődje és a kiegyezés)
Osztrák - Magyar kiegyezés 1867
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Az újjáépítés kora a Magyar Királyságban
1848–49-es forradalom és szabadságharc.
A török kiűzése Lotharingiai Károly Savoyai Jenő XI. Ince pápa
A magyar kormányzati rendszer
Március Név: Czúth Dávid Iskola év: 2018/19 Osztály: I.CM Szak: GDM Stredná odborná škola technická - Műszaki Szakközépiskola.
Előadás másolata:

A törvényes forradalom Népgyűlés a Nemzeti Múzeumnál A Helytartótanács épülete a budai várban 1848. 03. 15 este

Áttörés Pozsonyban Párizsi forradalom  március 1. Pozsonyba  kilendíti az ogy-t a holtpontról március 3. felirati javaslat  kötelező örökváltság, közteherviselés  független, felelős kormány, és alkotmányt a Lajtán túlra is  Udvar ellenáll (pl. István nádort Bécsbe hívása) Kossuth és a pesti radikálisok összefogása Petíció készítés (a 12 pont „őse”) Március 13 – bécsi forradalom  Metternich rendszere megbukott Áttörés Pozsonyban

Metternich bukása, hóna alatt a Szent Szövetség okmánya A 100 tagú küldöttség egy csoportja

A fordulat Bécsi események  márc. 14 Pozsony  a főrendek is elfogadják a felirati javaslatot A pozsonyi nép fáklyás felvonulást rendezett másnap 100 tagú küldöttség Bécsbe utazik  de Bécs még tartózkodik márc. 14. Pest „márciusi ifjak” másnap tüntetéssel szereznek érvényt a petíciónak (12 pont) márc. 15. Pilvax kávéház A fordulat

A 12 pont: 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten 3. Évenkénti országgyűlést Pesten 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg 6. Közös teherviselés, képviselőség egyenlőség alapján 7. Úrbéri viszonyok eltörlése 8. Esküdtszék 9. Nemzeti Bank 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk 11. Politikai státuszfoglyok szabadon bocsássanak. 12. Unió (Erdély Magyarországgal való egyesítése)

1848. márc. 15. eseményei  Pilvax kávéházból indulva  Először az egyetemeket járták végig  Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak  „Landerer és Heckenast”  kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt  Városháza - a városi tanács  elfogadja a követeléseket A Helytartótanács is elfogadja a 12 pontot  A rend biztosítása  Közcsendi Bizottmány létrehozása A petíciót (12 pont), mint Pest város követelését vitték Pozsonyba, majd Bécsbe

A sajtószabadság megvalósulása

A felelős kormány kinevezése Az Államtanács még ellenáll  de a pesti forr. és labilis helyzete  márc. 17. V. Ferdinánd elfogadja a felirati javaslatot István főherceg nádor kinevezi Batthyány-t miniszterelnökké  márc. 18. kimondják  úrbéri terhek  papi tized eltörlését A rendi ogy. márc 17 alkotmányozó gyűléssé A felelős kormány kinevezése Kossuth és István főherceg nádor

Az áprilisi törvények A rendi ogy. márc 17  alkotmányozó gyűléssé alakul át  A polgári átalakulást megvalósító tv. Az udvar próbálkozása márc. vége (28) önálló magyar had-, és pénzügymin.   tüntetés Pesten       Az udvar visszakozik, április 11 a király szentesíti a törvényeket

 Társadalmi átrendeződést biztosítók:  jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással (kötelező örökváltság)  az ősiség , közteherviselés  politikai jogok terén a származási különbségek   Új politikai berendezkedést rögzítők:  törvényhozó hatalom (országgyűlés) népképviseleti alapon  cenzusos választójog, kétkamarás ogy. Pesten, évenként ülésezik  a képviselőket három évre választották  független, az országgyűlésnek felelős minisztérium  az ur. bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes  sajtószabadság, Erdély uniója  Magyarország önállóságának biztosítása a Habsburg Bir. belül:  a király távollétében jogköre a nádorra száll  a külügyek az uralkodó jogkörében maradnak

Batthyány-kormány Batthyány, az Ellenzéki Párt elnöke április elejére megalakította kormányát  Deák Ferenc az igazságügyi,  Szemere Bertalan a belügyi,  Mészáros Lázár a hadügyi,  Kossuth Lajos a pénzügyi,  Klauzál Gábor a földművelés- és iparügyi,  Széchenyi István a közmunkaügyi,  Eötvös József a vallás- és oktatásügyi,  Esterházy Pál „a király személye körüli” miniszter

A Helytartótanács épülete ma