ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE GAZDASÁGPOLITIKA ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT I. 1946. Államosítás (nehézipar, bányászat). A forint bevezetése. 1947. Bankok államosítása. 1948. Minden 100 fő feletti üzem államosítása. 1949. KGST megalakulása, tőzsde megszüntetése, államosítás kiteljesítése, TSZ-ek erőszakos létrehozása, beszolgáltatási rendszer. 1949-től: Tervrendszer, öt éves tervek. Az első tervet sikerült túlteljesíteni  a tervrendszer hatékony, ill. alultervezték magukat.

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT II. A kezdeti lendület már 1952-ben megtört. Ekkor szovjet mintára: „magas felhalmozási ráta politikája” (beruházások erőltetett növelése). Eszközök: belső fogyasztás leszorítása, külső források igénybevétele. 1952-58: Kifulladt már az újjáépítés lendülete, de továbbra is ragaszkodtak a tervekhez. A célokat folyamatosan módosítani kellett. Felduzzasztották az adminisztrációt létszámát, az erőltetett iparfejlesztés volt az elsődleges. 1958: A KGST-ben Bukaresti árelv.

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT III. 1959-65: A mezőgazdaságban nagyarányú a kollektivizálás, ezzel párhuzamosan a visszaesés. Háttérbe szorult a magántulajdon. 1966-72: A belső fogyasztás növekedésnek indult. Reformkísérletek kezdődtek: 1968. „új gazdasági mechanizmus” 1972: A reform lefékezése.

AZ ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS ELEMEI A központi tervezés szerepének csökkenése, a vállalati önállóság növelése a termelés és a beruházások terén. Liberalizálódtak az árak, egyes termékek árai a paci keresletnek megfelelően alakulhattak. A központilag meghatározott bérrendszer helyét egy flexibilisebb szabályozás váltotta fel.

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT IV. 1973-1979: 1973: Első olajárrobbanás. Az áremelkedés megállítás a határoknál. Az összes Keleti Blokkhoz tartozó országban elindult a növekedés visszaesése, a válság. A világgazdaságban különböző válaszok születtek a válságra, de a KGST nem vette észre a szerkezetváltás szükségességét. Bukaresti árelv kiigazítása. Első komolyabb hitelfelvételek. 1979. Második olajárrobbanás: újabb hitelek Megkezdődött a külkereskedelem reláció szerinti diverzifikációja.

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1945-1989 KÖZÖTT V. 1980-1989: ’80-as évek elejére Magyarország is a fizetésképtelenség határára sodródott. 1982-ben hazánk belépett a Valutaalapba és a Világbank-csoportba a kedvezőbb hitelfeltételek miatt. 1984: Állam tulajdonosi jogainak decentralizálása, üzemek tulajdonosai a vállalati tanácsok Megindul a gazdasági rendszerváltozás. 1987: Két szintű bankrendszer, új adórendszer. 1988: Társasági törvény

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1990-1994 KÖZÖTT I. 1990-1992: Súlyos recesszió, transzformációs válság A visszaesés okai ((Kornai János): A tulajdonviszonyok átalakulása, beruházások csökkenése. Az eladók piaca átalakul vevők piacává. A gazdaság ágazati és termékszerkezetének átalakulása. A KGST kereskedelmi rendszerének összeomlása. A vállalati méretstruktúra változása, alacsony kapacitás-kihasználtság. Az inputkészletek mérséklődése, a kereslet csökkenése.

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1990-1994 KÖZÖTT II. 1990-1992: 1990: Értékpapír-törvény, tőzsdék megnyitása KGST megszűnése (1991) Komoly lépések a piacgazdaság kiépítéséhez. Megkezdődött a privatizáció (Állami Vagyon-ügynökség). A fogyasztás és a beruházás csökkenése nem volt olyan nagymértékű, mint a GDP-visszaesés. A cserearány 6-10 százalékkal romlott. Magas kamatszint  nem kedvez a beruházásoknak. Államadósság szintje tovább emelkedik.

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1990-1994 KÖZÖTT III. 1992-1994: Felgyorsul a privatizáció üteme Egyre jelentősebb a külföldi működőtőke-beáramlás Recesszió Nyugat-Európában Továbbra is rossz makrogazdasági adatok (ikerdeficit!) Pénzügyminiszterek: Rabár Ferenc (1990), Kupa Mihály (1990-1993), Szabó Iván (1993-1994)

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGÉNEK ALAKULÁSA (1991-2006) FORRÁS: ECOSTAT (2008)

A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG ÉS ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA A GDP SZÁZALÉKÁBAN (1990-96) FORRÁS: GÁSPÁR PÁL (1999)

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1994-1998 KÖZÖTT I. Ikerdeficit miatt: 1995. március Bokros-csomag. Szükség volt kiigazításra, bár egyes elemek megkérdőjelezhetőek. A Bokros-csomag elemei: Monetáris, árfolyam-politika: Forint egyszeri 9%-os leértékelése Csúszóárfolyam-rendszer (Crawling Peg) bevezetése Konvertibilitás megvalósítása folyamatosan

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1994-1998 KÖZÖTT II. Fiskális és jövedelem-politika: Vámpótlék bevezetése (8%) Szociális, egészségügyi kiadások csökkentése (pl.: GYES rászorultsági alapon, fogorvosi ellátás) Felsőoktatási tandíj (3000 Ft/hó) Jelentős reálbér-csökkenés Leépítések a közszférában

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1994-1998 KÖZÖTT III. 1995-1997: Megindul az exportorientált GDP-növekedés (fenntartható növekedési pálya). A külső környezet javul, EU-konjunktúra kedvező. A privatizáció „aranykora” – az államadósság törlesztésére is jutott a bevételekből.

REÁL GDP-NÖVEKEDÉS MAGYARORSZÁGON (%) (1990-2000) FORRÁS: KSH (2011)

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1998-2002 KÖZÖTT IV. 1998-2000: között dinamikus növekedés, kedvező világgazdasági helyzet, 2000-ben több, mint 5 százalékos reál GDP-növekedés! 2001: Világgazdasági helyzet romlik. Választási kényszer: nagyobb növekedés-visszaesés szerkezetváltozással (kínálat-orientált) vs. belső fogyasztásra koncentrálás (kereslet-orientált) kisebb növekedés-áldozattal.

A 2001-ES VILÁGGAZDASÁGI MEGTORPANÁS OKAI Az informatikai buborék kipukkadása (korrekció) Vállalati botrányok Terrortámadás  biztonsági költségek növekedése, turizmus csökkenése Az USA-ban a megtorpanás egy évig tart (2001: 0,8%-os növekedés), Európába begyűrűzik és itt két évig tart.

A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA 1998-2002 KÖZÖTT V. A 2001-es irányváltás elemei: Fiskális expanzió (állami megrendelések, támogatott lakáshitelek, minimálbér-emelés) Egyensúly megbomlása Monetáris és fiskális politika összhangjának megbomlása Monetáris politikai változások: Árfolyam-lebegtetési sáv kiszélesítése ( ± 15%-ra) Csúszó árfolyam-rendszer megszüntetése Devizaliberalizáció Inflációs célkövetés stratégiájának bevezetése

ÉPÍTŐIPAR, MINT HÚZÓÁGAZAT

MINIMÁLBÉR-EMELÉS