Fejlettségi különbségek az iszlám félperiférián dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Az Iszlám Világ meghatározó ágazatai 2

Főbb nemzetgazdasági ágak megoszlása Foglalkozási szerkezet A kőolajszektor miatt Líbiában nagyobb a bányászat+ip aránya, Egyiptomban ehelyett a mg Bányászat, ipar: Líbia 30%, Egyiptom 17%, Tr 23% Szolgáltatások: Líbia 52% Egyiptom 51%, Tr 41% GDP A kőolajszektor miatt Algériában nagyobb a bányászat+ipar aránya Turizmus miatt Marokkóban, Törökországban és Tunéziában nagyobb a szolgáltatások aránya Bányászat, ipar: Marokkó 36%, Algéria 60%, Tunézia 30%, Tr 30% Szolgáltatások: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Tr 59%

Agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker Foglalkoztatás: Líbia 18%, Ahol nincs szénhidrogénszektor, magasabb: Egyiptom 32%, Törökország 36% (csökken) GDP: Marokkó 22%, Algéria 10%, Tunézia 14%, Tr 12% Hagyományosan inkább a kereskedelem jelentősége Növénytermesztés: Gabona (búza, árpa) Szubtrópusi kultúra: olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű, hagyma Iparnövények: gyapot  pamutipar, dohány  cigaretta Állattenyésztés: Sztyeppek nomád, félnomád állattartása Extenzív pásztorkodás (juh, kecske) Törökország: tekintélyes szarvasmarha-állomány Sertés vallási tilalma

Mezőgazdaság földrajzi különbségei Mediterrán tengerpart (Földközi-tenger partvidéke) Sivatag: oázisgazdálkodás: Trópusi sivatag (Szahara, Arab-félsziget) Mérsékelt égövi sivatag (Közép-Ázsia) Folyók mentén (Nílus, Tigris, Eufrátesz, Szír-Darja, Amu-Darja, Indus) Oázisokban Törökország: Kettős arculatú földművelés: mediterrán partvidékek és Anatóliai-fennsík Egészségtelen birtokszerkezet

Szénhidrogénekre alapuló gazdaságok Óriási kőolaj-, földgáztermelés: V36% 1960-as évek eleje: újabb kőolajmezők feltárása Földgáztermelés V19%, földgázkészletek 45% OPEC (Organization of Petoleum Exporting Countries)  két kőolajárrobbanás: 1973, 1979 Iszlám Világ országainak csoportjai Van szénhidrogén: Arab-fsz., Irán, Líbia, Algéria, Köz-Ázs Foglalkoztatás: Líbia 30% bányászat + ipar GDP: Algéria 60% bányászat + ipar Export: Líbia 70% nyersolaj + 15% finomítványok Kis mennyiségben van: Tunézia, Szudán, Szíria, Jemen GDP: Tunézia 30% bányászat + ipar Nincs CH-exp: Marokkó, Törökország, Izrael, Jordánia Foglalkoztatás: Egyiptom 17%, Törökország 23% bányászat + ip GDP: Marokkó 36%, Törökország 30% bányászat + ipar

Az Iszlám Világ kőolajkészletei 2009-ben mrd hordó Együttesen a világkészlet 65,3%-a Legnagyobb arány: Szaúd-Arábia 20% Legnagyobbak OPEC-tagállamok Nem csak Iszlám Világ országai (Venezuela, Nigéria, Angola, Ecuador)

Egyéb bányakincsek Sokféle bányakincs Vízenergia Foszfát: Marokkó, Tunézia Vasérc: Algéria (Tunézia) Egyéb ásványkincsek (króm, nemfémes ásványi anyagok, bauxit, rézérc, ólom, molibdén, higany, antimon, feketekőszén, barnakőszén): Törökország Vízenergia Egyiptom, Törökország

Fejletlen és hiányos ipar Két legnagyobb foglalkoztató, hagyományos iparág Élelmiszeripar: mezőgazdasági termékek előállítása mindenhol Textil- és kézművesipar (gyapot, gyapjú, bőr, ötvös) Korai iparosítás  sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptom, Törökország Törökország: (1930-as évek): nehézipar (megelőzte a Közel-Keletet), széles skálájú, de elmaradott gépgyártás, vegyipar Egyiptom (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágyagyártás Fejletlen ipar Marokkó: fejletlen kohászat, gépipar, vegyipar (imp. kőolaj, foszfát) Algéria: vegyipar Tunézia: kohászat, gépipar, vegyipar 9 9

Az Iszlám Világ mai gazdaságainak egyéb fő jellemzői Turizmus Emiatt nagyobb a szolgáltatások GDP-n belüli aránya: Marokkó 42%, Algéria 30%, Tunézia 56%, Törökország 59% Marokkó: legbiztonságosabb Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Törökország: utóbbi időben veszélyesebb Egyiptom: Szuezi-csatorna 1956: államosítás 10 10

Regionális különbségek az Iszlám Világban 11

Észak-Afrikán belüli különbségek Hasonlóságok: tőkeszegénység, szakemberhiány Állami berendezkedés Marokkó: feudális maradványok, konzervatív, Maghreb-el-Aksza, alkotmányos monarchia (király) Tunézia, Egyiptom: nyugati mintájú modernizáció, de jelenleg bizonytalan Algéria, Líbia: központosított, szocialista kísérlet, iszlám fundamentalizmus, katonai diktatúra, köztársaság Gazdasági fejlettség (GDP/fő) Gazdagabbak: Tunézia, Egyiptom (turizmus  7600 $), Algéria, Líbia (szénhidrogének  7200 $) Elmaradottabb: Marokkó (4300 $) 12 12

Arab-Közel-Kelet Vagy Arab-Délnyugat-Ázsia Arab világ keleti szárnya Szunnita iszlám (DK-Irak: sííta) Zsidó közösségek (Izrael: zsidó állam, pol, kat szempontból jelentős) Keresztény közösségek (Izrael, Libanon) Két rész Arab-félsziget: Szaúd-Arábia, Jemen, Omán, Bahrein, Katar, EAE, Kuvait Termékeny Félhold (Tigris–Eufrátesz + Libanoni partvidék): Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Palesztina Alacsony népességszám, de: Utolsó fél évszázadban jelentős világgazdasági szerep, okai: Szénhidrogénen alapuló gazdagság Arab–izraeli viszony

Elő-Ázsia Iráni népek Irán Afganisztán Pakisztán: Egykori Perzsa hagyományok, síita állam Regionális nagyhatalom Szénhidrogén 1979-ig Sah uralma: nyugatbarát 1979: visszatér Komeini Ajatollah: szigorúbb iszlám, nyugatellenes Afganisztán Befolyási övezetek határa (török, brit, kínai, orosz) 1980–1989: szovjet háborús vereség 2000-es évek: USA háborús vereség Pakisztán: Egykori brit befolyás Vallási alapon vált el a hindu többségű Indiától, de területviták Atomhatalom

Közép-Ázsia Türk népek Kiv. Tádzsikisztán: tádzsik iráni nép Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán Régi iszlám hagyományok Selyemút: Buhara, Szamarkand XX. sz. eleje: orosz befolyás SZU tagköztársaságok:  orosz elit beköltözése (később visszaköltözése) Ma is kötődik Moszkvához (FÁK), de reorientáció a saját hagyományaihoz Törökország igyekszik kiépíteni befolyását Szénhidrogén lelőhely Piacgazdasági átmenet Városhiányos terület: Taskent (Üzb.) 2,3 mó

Kisázsia: Törökország, Azerbajdzsán Az egy főre jutó GDP területi fejlettségi különbségei Törökországban 2001-ben Azerbajdzsán: türk nép, síita szárny, SZU tagköztársaság volt, szénhidrogén (Baku)

A nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő Törökországban, 2001 (GDP/fő alapján)