Társadalomismeret II. félév

A magyar állam politikai berendezkedése és közigazgatása „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.” (Alaptörvény, Alapvetés, C/1.) 1. Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. 2. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. 3. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.

Az államfő Fő feladatai: „kifejezi a nemzet egységét” „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett” Honvédség főparancsnoka Választások kitűzése Összehívja és feloszlathatja az országgyűlést Törvényt aláír Törvényt visszaküldhet megfontolásra Fontos tisztségekbe kinevez Nagykövetek és követek fogadása Kitüntetéseket, címeket adományoz Egyéni kegyelmezés joga

5 évre Országgyűlés választja 1x újraválasztható La. 35 éves

Törvényhozás Országgyűlés Törvényeket alkot Költségvetést elfogad Hadiállapot kinyilvánítása/békekötés Megválasztja: Köztársasági elnököt Alkotmánybíróság tagjait és elnökét Kúria elnökét Legfőbb ügyészt Alapvető jogok biztosát Állami Számvevőszék elnökét Miniszterelnököt

Házszabályt fogadnak el Bizottságokat alkotnak Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. Az ülések nyilvánosak Házszabályt fogadnak el Bizottságokat alkotnak Határozathoz a képviselők felének jelenléte szükséges Az országgyűlést a köztársasági elnök feloszlathatja, ha 40 napig nincs új kormány március 31-ig nincs költségvetés

A törvényhozás menete Kezdeményezheti: Elfogadás: Köztársasági elnök Kormány Országgyűlési bizottság képviselő Elfogadás: Egyszerű többség (jelenlévők több mint fele) Abszolút többség (összes képviselő több mint fele) Minősített többség (kétharmad) Alkotmánybírósági kontrollt kezdeményezhet: Törvény kezdeményezője Országgyűlés elnöke

Az OGY elnöke aláírja Köztársasági elnök: Aláírja Visszaküldheti megfontolásra (1x) Alkotmánybírósági kontrollt kérhet

Országos Népszavazás La. 200.000 választópolgár kezdeményezésére el kell rendelni La. 100.000 választópolgár/köztársasági elnök/kormány kezdeményezésére elrendelhető Érvényes, ha a választópolgárok több mint fele részt vesz Bizonyos kérdésekről nem lehet népszavazást tartani, pl.: Alaptörvény-módosítás Költségvetési kérdések Hadiállapot Választási törvény

Végrehajtó hatalom: A kormány A közigazgatás legfőbb szerve Tagjai: miniszterelnök és miniszterek Országgyűlés választja a miniszterelnököt, köztársasági elnök nevezi ki Minisztereket a miniszterelnök javasolja, köztársasági elnök nevezi ki Fő feladata: az alkotmányosság és a jogok védelme, törvények végrehajtása, intézményrendszer működtetése A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját

Bizalmatlansági indítvány (1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. (3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. (4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.

Államigazgatás, Közigazgatás A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve: a kormányhivatal fővárosi megyei járási A kormányhivatalok ügyköre (pl.) Törvényességi felügyelet (önkormányzatok felett) Fellebbezési fórum (önkormányzati határozatokkal kapcsolatban) Adó Anyakönyv Építésügy Földhivatali ügyek, stb.

önkormányzatok helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása Megyei: közgyűlés + elnök; ügyköre: Területfejlesztés Területrendezés Települési: képviselőtestület + polgármester; ügyköre (pl.): Óvodák Településfejlesztés Településrendezés, -üzemeltetés Gyermekvédelem Egészségügyi alapellátás Ivóvíz, csatorna Katasztrófavédelem

Megyék: 19 + főváros (23 kerület)

Járások (175)

Régiók

Bírói hatalom, Igazságszolgáltatás Alkotmánybíróság 15 tag, OGY választja 12 évre Feladata: Alaptörvény védelme Megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket Jogszabályok alkalmazásának, bírói döntéseknek a felülvizsgálata az Alaptörvény szempontjából (megsemmisítheti őket) Jogszabályok nemzetközi szerződésekbe ütközésének vizsgálata

Bíróság Feladata dönteni Többszintű rendszer: Kúria Büntetőügyben Magánjogi vitákban Stb. Többszintű rendszer: Kúria Ítélőtáblák: Budapest, Szeged, Pécs, Győr, Debrecen Törvényszékek Helyi bíróságok (városi és kerületi)

Ügyészség Önálló alkotmányos szerv az állam büntetőigényét érvényesíti: üldözi a bűncselekményeket fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;

Honvédség Feladata: 28 780 fő Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez 28 780 fő nincs sorkötelesség; sorozás háború esetén elrendelhető (mozgósítható létszám: kb. 2 millió fő) főparancsnok: államfő; alatta: vezérkari főnök

Független szervek Magyar Nemzeti Bank (kétszintű bankrendszer) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Köztársaság központi bankja, amely felelős a monetáris politikáért. Az MNB elnöke az Országgyűlésnek beszámolási kötelezettséggel tartozik. Az MNB jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását az államháztartás gazdálkodását és a nemzeti vagyon kezelését. alapvető jogok biztosa eljárását bárki kezdeményezheti Alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez

3. Választási rendszerek, választójog (Aktív és passzív) Általános és egyenlő választójog Közvetlen és Titkos szavazás

Választási rendszerek Többségi: Kormányozhatóság előtérben Változatai: Relatív többség (aki a legtöbb szavazatot kapja) Abszolút többség (két forduló) Arányos Reprezentáció előtérben Vegyes

Választási rendszer és választójog Magyarországon A választójog (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. (2) Az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolhatják választójogukat. (3) Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

Országgyűlés képviselők létszáma: 199 (2012-ig: 386) 106 egyéni (2012-ig: 176) 93 országos listáról (2012-ig. 58 országos és max. 152 területi listáról) Az egyéni választókerületek (1) Minden egyéni választókerületben egy országgyűlési képviselő választható. (2) Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a) azok ne lépjék át a megyehatárokat, valamint a főváros határát, b) azok összefüggő területet alkossanak, c) a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.

Egyéni választókerületi jelölt állítása Az egyéni választókerületben képviselőjelölt a) párt jelöltjeként vagy b) független jelöltként indulhat. Két vagy több párt közös jelöltet is állíthat. Egy személy csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést. 1000 ajánlás kell

Országos lista állítása Országos lista pártlistaként vagy nemzetiségi listaként állítható. (1) Pártlistát az a párt állíthat, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. (2) Két vagy több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös pártlistát állíthat. (3) Egy párt csak egy - önálló vagy közös - pártlista állításában vehet részt.

a nemzetiségi választópolgár A szavazás egyfordulós a választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhat. a nemzetiségi választópolgár nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat. a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

Eredmények megállapítása: Egyéni jelölt: aki a legtöbb szavazatot kapta Pártlistáról: la. 5% Közös pártlista: la. 10% Töredékszavazatok: a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazatok