A prokarióták
5. lecke A baktériumok és a kékbaktériumok
Leggyakrabban előforduló élőlények Elterjedésük széles körű, mert a szaporodásuk gyors alkalmazkodóképességük kiváló Átlagos méretük: mikrométeres
Baktériumokat elsőként Antony Leeuwenhoek látott, 1683-ban. Felépítésük: Alakjuk lehet: Gömb (coccus) Pálcika (bacillus) Csavart (vibrio, spirillum)
Életmódjuk: Heterotróf: saját szerves vegyületek a környezetből felvett szerves vegyületekből Szaprofita: elpusztult élőlények szerves vegyületeit hasznosítja Parazita: élőlényből veszi fel a szerves vegyületeket Szimbionta: élőlényből veszi fel a szerves vegyületeket, de kölcsönösen előnyös a kapcsolat a baktérium és a másik élőlény között Autotróf: saját szerves vegyületeiket a környezetből felvett szervetlen vegyületekből Fotoszintetizáló: fényenergiát használ fel Kemoszintetizáló: kémiai (oxidációs) energiát használ fel
Szaporodás: Ivartalan szap.: kettéosztódás, kedvező körülmények között 20-30 percenként lezajlik Ivaros szap.: a két sejt plazmahíddal kapcsolódik, az egyik baktérium maganyagot ad át másiknak , majd szétválnak Kedvezőtlen körülmények között baktérium spórát hoznak létre, a sejt a sejtfalon belül összezsugorodik
A baktériumok jelentősége: Evolúciós jelentőségük: ősi baktérium sejtekből alakultak ki az eukarióta sejtek Környezeti jelentőségük: szennyvíztisztítás, biogáz termelés, komposztálás, elhalt élőlények szerves vegyületeinek lebontása (heterotróf, szaprofiták) Tudományos jentőségük: kísérleti alanyok Ipari jelentőségük: élelmiszeriparban erjesztett tejtermékek, savanyúságok és ecet gyártása gyógyszeriparban antibiotikumok, vitaminok, inzulin előállítása
Mezőgazdasági jelentőségük: a nitrogén molekula megkötése, a talaj növények számára felvehető nitrogén tartalmának növelése, pl. nitrogéngyűjtő baktériumok Egészségügyi jelentősége: „hasznos” baktériumok pl. közönséges bélbaktérium vitaminokat termel, kórokozó baktériumokat pusztít, részt vesz a széklet kialakításában kórokozó baktériumok baktériumos betegséget okoznak, pl. lepra, tetanusz, tüdőgyulladás, tbc, pestis, lépfene, skarlát, kolera, vérbaj, gyomorfekély, szalmonella fertőzés, fogszúvasodás
1.3.2. A kékbaktériumok Prokarióták Magányosan vagy sejttársulásban – többen együtt, egy kocsonyás burokban – élnek Sejtjeikben kék (fikocián) és piros (fikoeritrin) színanyag található (a zöld mellett) Fotoszintetizálnak Autotrófok
Evolúciós jelentőségük: az őslégkör megváltoztatása, az oxigén termelés révén Folyó és állóvizekben, valamint a talajban fordulnak elő vízvirágzás: tömeges elszaporodásuk az édesvízben Egyes fajok szélsőséges környezeti feltételek mellett is megélnek, pl: hőforrásokban (70-80˚C)