Osztrák - Magyar kiegyezés 1867 Készítette: Tischlér Dóra
Előzmények: Osztrák és magyar ellentétek az 1848-49 forradalom, és szabadságharc után: Modern Magyar nemzet 1849 augusztus 13 - Világosi fegyverletétel Neoabszolutizmus Haynau rémuralma 1849-1851 Bach korszak 1851-1859
Neoabszolutizmus A világosi fegyverletételtől a kiegyezésig tartó időszakot Magyarországon neoabszolutizmusnak nevezzük. Ebben az időben a Habsburgok megpróbáltak az abszolutizmus eszközeivel uralkodni. A neoabszolutizmus tehát, a Habsburg abszolutizmus új, modernizált változata, amelyet az 1848-as polgári forradalmak után alakítottak ki.
Kiegyezés okai: Osztrák részről: Magyar részről: Gazdasági nehézségek Katonai vereségek 1859 ; 1866 Nemzetegységi probléma Gazdasági nehézségek Nemzetegységi probléma Politikai bizonytalanság
Kiegyezés 1867 Osztrák - Magyar Monarchia Két jogilag egyenrangú állam (dualizmus) Bécs, Budapest Osztrák császár, Magyar király – Ferenc József Közös ügyek - külügy, hadügy, pénzügy Horvátország, Erdély visszacsatolása Magyarországhoz
Kiegyezés ellenzői Kossuth Lajos emigráció (külföldi száműzetés, politikai okok miatt) Monarchia több népcsoportja
Fontos személyek Ferenc József Sissi
Fontos személyek Alexander Bach Haynau tábornok
Készítette: Tischlér Dóra 7.B Források: http://erettsegizz.com/tortenelem/kiegyezes_erettegi_te tel/, https://www.google.hu/imghp?hl=hu&ei=azv-V- vMM4OyabSjtLAL&ved=0EKouCAIoAQ