A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
A Tanácsköztársaság létrejötte a Vix-jegyzék elutasítása MSZDP remény: szövetség Szovjet-Oroszországgal tárgyalás a börtönben levő kommunistákkal megegyezés titokban kiáltvány Károlyi nevében (tudta nélkül) a hatalom átadásáról 1919. március 21.: az MSZDP és a KMP egyesülése Magyarországi Szocialista Párt (MSZP) cél: proletárdiktatúra („Mindenkihez!” c. kiáltvány) a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása (március 21.) szovjet típusú diktatórikus államforma a Forradalmi Kormányzótanács megalakítása: (1) tagjai: népbiztosok (2) elnöke: Garbai Sándor (3) tényleges hatalom: Kun Béla (külügyi népbiztos)
A tanácshatalom belpolitikája a nagybirtokok kisajátítása a földosztás elmaradása termelőszövetkezetek létrehozása az ipari, kereskedelmi vállalatok és a bankok államosítása a választójog szűkítése a közigazgatás átszervezése szovjet mintára (tanácsok) csekély pozitív eredmény: némi javulás a munkásság szociális helyzetében elégedetlenség, széles körű ellenállás „vörösterror” bevezetése: (1) törvénytelen eljárások: börtönbüntetések, kivégzések (2) terroralakulatok
. Az antant támadása és az ellenforradalmi erők fordulat Mo-on antant döbbenet eredménytelen tárgyalások antant cél: a tanácskormány katonai megdöntése csehszlovák és román támadás, benyomulás (1919 tavasza): terület- és városfoglalások a hadkötelezettség bevezetése komoly sikerek a csehszlovákok ellen a Felvidéken (május-június) az ellenforradalmi erők belső szervezkedése: (1) ellenkormány (Arad Szeged; (2) „nemzeti hadsereg” (Horthy Miklós hadügyminiszter) (3) gróf Bethlen István ellenzéki csoportja Bécsben
A Tanácsköztársaság bukása a Felvidék kiürítése, román ígéretszegés a tanácskormány támadása katonai összeomlás román előrenyomulás a Kormányzótanács lemondása, a Tanácsköztársaság bukása
JÓ TANULÁST!!