A SZATMÁRI BÉKE

Előzményei, békéhez vezető állapotok: 1708 után a szabadságharc állandó védekezésre szorul az ország erkölcsi ill. anyagi ereje egyaránt kimerül (külpolitikai elszigetelődés,várt segítségek elmaradása> Franciao., Oroszo.) a vereségek átállásokhoz,szökésekhez vezetnek (Trencsén,Romhány,Érsekújvár-1710) a felkelés újra kiindulási pontjára szorul vissza pestisjárvány pusztított (> kuruc hadsereg gyengül) a lakosság belefárad a nélkülözésbe meginog a szabadságharcba vetett hit A nemzeti összefogás bomlani kezdett. Kiút: Béccsel való egyezmény.

A béke megkötése Rákóczi teljhatalmú helyettese> Károlyi Sándor 1711-Rákóczi Lengyelországban folytat tárgyalásokat az orosz cárral I. József hajlik a kompromisszumra gróf Pálffy János megindította a tárgyalásokat Károlyi felismeri ez az egyetlen kedvező lehetőség>titokban hűséget esküd motivációja>az általános békevágy,teljes katonai megsemmisítés elkerülése> nem áruló Szatmári országgyűlés elfogadja, aláírja a békét> 1711. április 30. Nagykároly

A béke tartalma megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak jobbágyok megtarthatják a kiváltságaikat vallásszabadság ígérete Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartása Rákóczi és a vezetők nem fogadják el> megalázó hűségeskü>száműzetést választják (Rodostó-1735-halála)

A meghiúsult kiáltványok- Brezáni kiáltvány, vetési pátens, gyulai pátens-1703 > harcra szólítja fel a Habsburgok ellen az ország minden lakosát >leszögezte,az elnyomás alól felszabadítja az országot A független magyar állam létrehozása meghiúsult.

Vetési pátens >jobbágyságnak hajdúszabadságot ígért > mentesség a földesúri és közterhek alól A szabadságharc bukásával egyik sem teljesült >a földesúri terhek továbbra is megmaradtak

Gyulai pátens >a nemesség védelme a felkelésektől >a nemesség és parasztság egységének megteremtése A szabadságharc reménytelenségének növekedésével a nemzeti egység felbomlott, a nemesség visszanyerte hatalmát a jobbágyok felett.

A harc és béke mérlege a békeegyezmény összbirodalmi elveket érvényesítő kompromisszum az udvari abszolutizmus és a magyar rendi-nemzeti erők között a lehetséges alternatívák közül viszonylag legkedvezőbb függetlenségünket nem tudtuk kivívni a birodalmon belüli rendi különállást elnyertük a „török világhoz” képest több lehetőség volt a nemzeti fejlődésre