NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
5.3. GYALULÁS, VÉSÉS külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz Gyalulás
Advertisements

Kérgesítő hőkezelések Fa.
Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok.
TIA A termelésinformatika alapjai
Szakítódiagram órai munkát segítő Szakitódiagram.
EuroScale Mobiltechnika Kft
Mezőgazdasági anyagok szilárdságtana
2. Forgácsolás modellezése
Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás
5.4. MARÁS A – Megmunkálási mód, mozgásviszonyok, szerszámok A marás
A FELÜLETI ÉRDESSÉG.
Alapvető tömörfa megmunkálás
Különleges edzések Fa.
Henger, kémény lengése és a lengés csökentése. A henger körüli áramlás Műegyetem Áramlástan Tanszék 2005 Kritikus alatti: Re < 10 5 lamináris határréteg.
MIKROELEKTRONIKA 3. 1.Felületek, felületi állapotok. 2.Térvezérlés. 3.Kontakt effektusok a félvezetőkben. 4.MES átmenet, eszközök.
Jármű meghibásodások elemzése
Az ismételt igénybevétel hatása A kifáradás jelensége
Anyagok forgácsolhatósága Forgácsoló erő szükséglete
Felületi minőség.
A termelésinformatika alapjai 5. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok.
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
ANYAGÁTBOCSÁTÁSI MŰVELETEK (Bevezető)
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Műszaki hiba megjelenési formái.Kopás.Korrózió.Törés ,repedés
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
Hőkezelés órai munkát segítő HŐKEZELÉSEK.
1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban
3. Külső hengeres felületek megmunkálása határozott élű szerszámokkal
Szerszámanyagok A szerszámanyagokkal szemben támasztott követelmények
a forgácsleválasztás kinematikája mindkét esetben azonos
3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása
3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA
5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák
Belső hengeres felületek (BHF) megmunkálása
3.3.Technológiai adatok meghatározása
6. FORGÁCSOLÁS HATÁROZATLAN ÉLŰ SZERSZÁMMAL
Szonolumineszcencia vizsgálata
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
Számjegyvezérlésű forgácsoló megmunkálás tervezése CAD/CAM rendszerekben Dr. Horváth László.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
FORGÁCSOLÁS Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC 1. Előadás
Nyomástartó elemek meghibásodási rátája hőcserélők 30% csővezetékek 20% nyomástartó edények 15% tárolótartályok, kolonnák 14% egyéb berendezések 21%
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Fémporok gyártása és feldolgozása
FORRASZTÁS.
Biológiai anyagok súrlódása
HŐKEZELT ACÉLOK FORGÁCSOLHATÓSÁGI VIZSGÁLATA
Marás Marás Marógépek fajtái Szerszámok Megmunkálási eljárások.
Csapágyak-1 Csapágyakról általában Siklócsapágyak.
Győr, február Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK
FORGÁCSOLÁS Gyártástechnológia alapjai BAGGA11MNC 2. Előadás
SECOCUT szoftver és KATALÓGUS kezelés
A szerszámanyagok kiválasztása
Forgácsolás szerszámai
Kockázat és megbízhatóság Megbízhatóság alapú kapacitás- és költségtervezés Dr. Kövesi János.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Járműgyártás és –javítás Tanszék H-1111, Budapest Bertalan L. u. 2. Zép. 608.
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
FINOMFELÜLETI MEGMUNKÁLÁSOK
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai)
7. előadás Gépkocsi vizsgálati műveletek fogalma, fajtái és módszerei.
Hogyan mozog a föld közelében, nem túl nagy magasságban elejtett test?
Név TERPLÁN Zénó Program 2016/2017 Sztankovics István tanársegéd
8. AGY „Digitális technikák fejlődése az anyagvizsgálatban”
NGB_AJ040_1 Forgácsolás és szerszámai
Előadás másolata:

NGB_AJ012_1 Forgácsoló megmunkálás (Forgácsolás és szerszámai) Szerszámkopás, tribológiai jelenségek, rezgések, szerszáméltartam Dr. Pintér József 2016.

Felhasznált irodalom: Pápai Gábor .ppt prezentációja 2013. Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (Előadásanyag 2007-2008) – BME Járműgyártás és –Javítás Tanszék, BP Dr Igaz Jenő: Forgácsoló megmunkálás II.1. SZE, Győr 145-211. oldal

Folyamat jellemzők erő, teljesítmény hőmérséklet rezgések akusztikus emisszió Folyamat eredménye mdb. méret, alak érdesség felületi réteg szerszám KOPÁS -szerszám -gép, készülék Bemenő jellemzők Kimenő jellemzők A FORG. FOLYAMAT Rendszer jellemzők gép készülék nyersdarab anyag geom. Beállítási értékek sebesség előtolás fogásmélység hűtés útinformációk A forgácsolás során az érintkező felületek elsősorban a nagy nyomás, a magas hőmérséklet és a nagy sebesség miatt kopnak. Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

KOPÁSI FOLYAMAT TÖRÉS DEGRESSZÍV PROGRESSZÍV KOPÁS IDŐ BEKOPÁS LINEÁRIS KOPÁS KATASZTROFÁLIS TÖRÉS DEGRESSZÍV PROGRESSZÍV Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

Szerszámkopás hatása a gyakorlatban Megmunkált felület minősége (érdessége) romlik Pontosság csökken (csúcs-kopás) Rezgések erősödnek Mdb melegedése Forgácsolóerő nő  törés Szerszám élettartama lecsökken Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

SZÉLKOPÁS (SAROKKKOPÁS) KOPÁSFAJTÁK KOPÁSFORMÁK HÁTKOPÁS KRÁTERES KOPÁS FÉSÜS KOPÁS SZÉLKOPÁS (SAROKKKOPÁS) KIMORZSOLÓDÁS KITÖREDEZÉS PLASZTIKUS DEF. TÖRÉS ÖSSZKOPÁS DIFFÚZIÓS ABRAZÍV OXIDÁCIÓS ADHÉZIÓS (FELHEGEDÉSES) FORG. SEBESSÉG (HŐ) Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

Kopási jelenségek Adhéziós kopás: a határfelületek között kialakult kötés - mikro felhegedés következtében - jön létre, amikor a kötés a tangenciális mozgás következtében megszűnik és a szerszám felületéről apró részecskék válnak le. alacsony hőfok, sebesség tartományra jellemző ez kopásforma elsősorban ferrites, ausztenites acéloknál. Megjegyzés: az élrátét képződés is a felhegedés-leválás folyamatán alapul, de nagyobb méretekben. Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

Kopási jelenségek Abrazív kopás: a leggyakrabban előforduló kopás, a két súrlódó felület között, az érdességi csúcsok, vagy a már levált kemény részecskék benyomódnak a felületbe, és mikro forgácsot képezve barázdát húznak abba a köszörüléshez hasonlóan. Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

Kopási jelenségek Diffúziós kopás: kémiai folyamat, mely nagy hőmérsékleten és nyomáson megy végbe, a munkadarab ill. szerszám alkotói kölcsönösen átdiffun- dálnak megváltoztatva az anyagkopás jellemzőit. acél keményfém szerszámmal történő forgácsolása esetén a szerszámba és a munkadarabba elsősorban kobalt atomok diffundálnak. Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

Kopási jelenségek Oxidációs kopás: magas hőmérsékleten a környezet levegőjével a legtöbb fém oxidálódik, a keletkező oxidok tulajdonságai igen különbözőek. A wolfram és a kobalt porózus, könnyen leváló réteget alkot, melyet a forgács visz magával. Fáradásos kopás: a váltakozó hő- és mechanikai terhelés következtében jön létre. Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

Kopási jelenségek A forgácsolás során a következő tényezők befolyásolják a kopást: a munkadarab anyaga a szerszám élének anyaga a szerszám élgeometriája a technológiai adatok (sebesség, előtolás,…) a hűtés – kenés Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

Kopás típusok 11 2 7 3 8 10 5 6 1 4 9 1 = Hátkopás 2 = Kráteres kopás (B – B) 3 = Főél hasítékos kopása 4 = max. hasítékos kopás 5 = Oxidációs vájat a mellékélen 6 = Plasztikus deformáció (C) 7 = Élrátét (A – A) 8 = Fésűs repedések 9 = Kifáradásos repedés 10 = kitöredezés fogáson kívül 11 = Szerszámcsúcs roncsolás 11 2 7 3 8 10 5 6 1 4 9

Szerszám kopások VB – HÁTKOPÁS KT – KRÁTERMÉLYSÉG KB – KRÁTER SZÉLESSÉG KM – KRÁTER KÖZÉPTÁVOLSÁG

Élsisak - élfelrakódás Elkerülésének/csökkentésé-nek módszerei: Forgácsolási sebesség növelése Előtolás növelése Bevonatos keményfém Pozitív élgeometria Felrakódás-gátló hűtőfolyadék használata, vagy a hűtés megszüntetése

Hátkopás Elkerülésének/csökkentésé-nek módszerei: Kopásállóbb keményfém Forgácsolási sebesség csökkentése Előtolás növelése Intenzívebb hűtés

Kráteres kopás Elkerülésének/csökkentésének módszerei: Kopásállóbb keményfém Bevonatos lapka Forgácsolási sebesség csökkentése Pozitív élgeometria Intenzívebb hűtés

Oxidációs vájat a mellékélen Elkerülésének/csökkentésének módszerei: Bevonatos (Al2O3), kopásálló lapka Jó kenőhatású és fokozott hűtés Forgácsolási sebesség csökkentése

Él plasztikus deformációja Elkerülésének/csökkenté-sének módszerei: Kopásálló keményfém Forg. seb. csökkentése Előtolás csökkentése Hűtőemulzió, intenzív hűtés Nagyobb csúcs-sugarú lapka

Főél hasítékos kopása Elkerülésének/csökkentésének módszerei: Bevonatos (Al2O3), kopásálló lapka Forgácsot egyenlőtlenül kell elosztani (homloklap-forgácstörő kialakítás) Forgácsolási sebesség csökkentése

Forgácsoló él rideg kitöredezése Elkerülésének/csökkentésének módszerei: Szívósabb keményfém lapka Eltérő élgeometria alkalmazása Fogás kezdetén csökkentett előtolás Kevésbé intenzív forgácsolási feltételek

Forgácsolóél (fogáson kívüli) sérülése Elkerülésének/csökkentésének módszerei: Előtolás változtatása Élgeometria változtatása (forgácstörő) Szívósabb keményfém

Fésűs repedés Elkerülésének/csökkentésének módszerei: Levegős hűtés Szívósabb lapka Forgácsolási sebesség csökkentése

Kifáradásos repedés a hátfelületen Elkerülésének/csökkentésének módszerei: Szívósabb keményfém Szerszám be- és kilépés megváltoztatása Forgácsolási feltételek változtatása Élgeometria módosítása Előtolás módosítása

Forgácsolóél-, szerszámcsúcs roncsolása Elkerülésének/csökkentésének módszerei: Szívósabb keményfém Nagyobb csúcs-sugár Nagyobb csúcs-szögű lapka Más élgeometria A fogás elején csökkentett előtolás

Kopások a forgácsoló lapkán Hátkopás Szélkopás Kráteres kopás Fésüs kopás forrás: Coromant

Kopások a forgácsoló lapkán Kitöredezés háton Plasztikus deformáció Kitöredezés csúcson forrás: Coromant

KOPÁS AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN

α v1 > v2 > v3 m=tgα v3 v2 v1 C TAYLOR EGYENLET v · Tm = Cv T1 T2 T3 t (IDŐ) VBMEG KOPÁS VB KOPÁSOK DOMINÁNS KOPÁS MEGENGEDETT KOPÁS KRITIKUS KOPÁS ÉLTARTAM KRITÉRIUM lgt T3 T2 T1 lgv v3 v2 v1 C m=tgα α ÉLANYAG – MDB. ANYAG ÉLGEOMETRIA ÁLLANDÓ f, a TAYLOR EGYENLET v · Tm = Cv (Δ) m - éltartamkitevő Δmax Cv - sebességállandó Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

A kopás folyamata

Taylor éltartam egyenlet Igaz…: 105-109. oldal

BŐVÍTETT TAYLOR EGYENLET Különböző élanyagok éltartam egyenesei Néhány munkadarab anyag éltartam egyenese Valós élettartam – sebesség görbe lg T lg v HSS HW CA öv acél Al-Si Mg Éltartam egyenes BŐVÍTETT TAYLOR EGYENLET Éltartam mérési pontjai és jellegzetes szórásképe v = Cv bxv · hyv · Tm Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

MUNKADARAB ANYAGÁNAK HATÁSA AZ ÉLTARTAMRA Rm 500-600 700-800 800-900 [N/mm2] KORREKCIÓ: 1,69 1 0,81 FELÜLET: KÉRGES, REVÉS KORR: 0,7-1,0 SZERSZÁM ANYAGA ÉLGEOMETRIÁJA SZERSZÁMGÉP TELJESÍTMÉNY, ÁLLAPOT, BEÁLLÍTHATÓSÁG Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

ÉLTARTAMOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK MUNKADARAB ANYAGA FELÜLETE (REVE, KÉREG) SZERSZÁM ÉLANYAG ÉLGEOMETRIA SZERSZÁMGÉP TELJESÍTMÉNY ÁLLAPOT (DINAMIKAI, TULAJDONSÁGOK) BEÁLLÍTHATÓSÁG

ÉLTARTAMOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

tcs – SZERSZÁM CSERE IDŐ m – TAYLOR - KITEVŐ GAZDASÁGOS ÉLTARTAM (költség optimális forgácsolási sebesség meghatározása) ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK KMIN VKOPT DB. KÖLTSÉG SZERSZÁMHOZ KÖTŐDŐ KÖLTSÉG (KSZ) GÉPHEZ KÖTŐDŐ KÖLTSÉGEK (KG) KÖLTSÉG K V TKOPT=( – 1)(tcs+ ) 1 m KSZ KG K = F(v) dK dv = 0 → vKOPT tcs – SZERSZÁM CSERE IDŐ m – TAYLOR - KITEVŐ Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

tcs – SZERSZÁM CSERE IDŐ m – TAYLOR - KITEVŐ P PMAX VPOPT TPOPT=( – 1)∙tcs 1 m tcs – SZERSZÁM CSERE IDŐ m – TAYLOR - KITEVŐ V P – PRODUKTIVITÁS (TERMELÉKENYSÉG) A termelékenység a sebesség növelésével növekszik, de megnő a kopás is, gyakrabban kell cserélni a szerszámot. Egy sebesség határ felett a gyakoribb csere miatt már csökken a terme-lékenység Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

A költségminimumot az optimális sebesség mellett a megengedett legnagyobb előtolás és forgásmélység biztosítja, melynek nagyságát a munkadarab,- gép -, szerszám - oldali korlátok határozzák meg. Az ábra esztergálás esetére mutatja be a korlátokat kijelölve az alkalmazható tartományt. Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

Rezgések forgácsolás közben

Rendszer jellemzők Beállítási értékek sebesség előtolás fogásmélység A FORG. FOLYAMAT Bemenő jellemzők Kimenő jellemzők Rendszer jellemzők Beállítási értékek sebesség előtolás fogásmélység hűtés Folyamat jellemzők Folyamat eredménye mdb. méret, alak érdesség felületi réteg Kopás -szerszám -gép, készülék gép szerszám készülék nyersdarab anyag geom. erő, teljesítmény hőmérséklet REZGÉSEK akusztikus emisszió útinformációk

REZGÉSEK NYÍRÁSI FOLY. FORGÁCSTÖRÉS REZGÉSEK A SZERSZÁM-GÉPEN KIEGYENSÚ-LYOZATLANSÁG, CSAPÁGY FOGASKERÉK HIBÁK REZGÉSEK A SZERSZÁM-GÉPEN ÖNGERJESZTÉS KÜLSŐ GERJESZTÉS GÉPEN KÍVÜLI ERŐ GÉPEN BELÜLI ERŐ FORG. ERŐ ALAPZAJ F-v JELLEGGÖRBE ÉLRÁTÉT KAPCSOLÓDÁ-SI HELYZET REGENERATÍV HATÁS GYÁRTÁSI SZERELÉSI HIBÁK VÁLTOZÓ FORG. ERŐ MEGSZAKÍTOTT EXCENTRIKUS MDB.

REZGÉSEK KÜLSŐ GERJESZTÉS ÖNGERJESZTÉS n2 n1 b REZGÉS AMPLITÚDÓ FORGÁCS SZÉLESSÉG REZGÉS AMPLITÚDÓ KÜLSŐ GERJESZTÉS b ÖNGERJESZTÉS HATÁR FORGÁCS-SZÉLESSÉG WECK

REZGÉSEK HATÁR FORGÁCSSZÉLESSÉG bh=f (GÉP, MDB/SZERSZÁM, FORG. FOLYAMAT) GÉP MDB / SZERSZÁM FORGÁCSOLÁSI FOLY. ÜZEMI KÖRÜLM. IRÁNYFÜGGŐSÉG 1. ALAP, FEL-ÁLLÍTÁSI KÖRÜLM. 2. ALKATRÉSZEK HELYZETE 3. ORSÓ FORDSZ. 4. SZÁN-, ASZTAL MOZGÁS 5. JÁTÉKOK, FESZÜLTSÉGEK, NEM-LINEARITÁSOK, ELŐFESZÍTÉS, ILLESZTÉSEK 6. ÜZEMI HŐMÉRSÉKLET GEOMETRIA BEFOLYÁSA 1. DINAMIKUS ERŐ IRÁNYA (FŐÉL ELHELYEZKEDÉSI SZÖG, TERELŐSZÖG 2. MDB-SZERSZÁM KONFIGURÁCIÓ MDB. MEREVSÉG MDB. TÖMEGE MDB. BEFOGÁSA MDB. ÁTMÉRŐ SZERSZÁM MEREVSÉG SZERSZÁM TÖMEGE SZERSZÁM BEFOGÁSA MDB. ANYAGA ÉLGEOMETRIA SZERSZÁM KOPÁSÁLLÓSÁG CSÚCSRÁDIUSZ FORGÁCS SZÉLESSÉG ELŐTOLÁS MDB. ANYAG-ÉLANYAG PÁROSÍTÁS HŰTŐ-KENŐ ANYAG Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

FORGÁCS VASTAGSÁG VÁLTOZÁSA REZGÉSEK m – tömeg c – csillapítás k – rugóállandó F – forg. erő REGENERATÍV REZGÉS (RATTERN) FORGÁCS VASTAGSÁG VÁLTOZÁSA

„Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy szerszámgépek egyes műveleteinél a szerszámvibráció olyan nagy, hogy nem csak az elkészített felület lesz rossz minőségű, hanem akár szerszámtörés is bekövetkezhet. Azonban – ha nem is történik törés -, a megmunkálás során keletkező vibrációk ronthatják a szerszám élettartamát. A jelenség vizsgálata ezért elengedhetetlen. A folyamat megértése után pedig fontos, hogy olyan módszerek kerüljenek kidolgozásra és alkalmazásra, melyekkel gyorsan lehet kiküszöbölni a nem kívánt rezgéseket. A rezgéseknek két fő forrása különböztethető meg. Az egyik, mikor a gép-készülék-munkadarab-szerszám rendszer sajátfrekvenciája és a periodikusan változó forgácsoló erő által gerjesztett rezgés frekvenciája, vagy egy felharmonikusának frekvenciája elegendően közel van egymáshoz. Ebben az esetben rezonancia alakul ki. A rezgés másik oka az úgynevezett regeneratív hatás lehet. A megmunkálás során a fogásmélység, forgácsszélesség nem állandó, csak bizonyos mértékű elhanyagolások mellett. Ezeket az elhanyagolásokat is figyelembe kell azonban venni, mikor a regeneratív rezgéseket vizsgáljuk. A fogásmélység befolyásolja az ébredő forgácsoló erőket, a forgácsoló erő hatására pedig deformálódik a szerszám. A deformáció eredményeképpen megváltozik a fogásmélység, ami a következő fordulat során eltérő nagyságú erőhatást ébreszt. Emiatt a ciklikusság miatt nevezik regeneratív rezgésnek ezt a jelenséget. Mikor instabillá válik a folyamat, kialakul a “chatter”-nek nevezett öngerjesztett rezgés”. Forrás: Lehotzky Dávid TDK dolgozata 2011.

REZGÉSEK χ FORGÁCS SZÉLESSÉG (b) FORGÁCS VASTAGSÁG (h) HATÁSA AZ AMPLITÚDÓRA FORGÁCSOLÁSI SEBESSÉG ÉS HOMLOKSZÖG HATÁSA AZ AMPLITÚDÓRA BALI

REZGÉSEK REZGÉSEK HATÁSA A MEGMUNKÁLT FELÜLETRE ESZTERGÁLÁSKOR:

REZGÉSEK REZGÉSEK HATÁSA A MEGMUNKÁLT FELÜLETRE ESZTERGÁLÁSKOR:

Forgácsolt felület minősége Forrás: Dr. Kodácsy János - Dr. Pintér József : Forgácsolás és szerszámai (2011)

Rendszer jellemzők Beállítási értékek sebesség előtolás fogásmélység A FORG. FOLYAMAT Bemenő jellemzők Kimenő jellemzők Rendszer jellemzők Beállítási értékek sebesség előtolás fogásmélység hűtés Folyamat jellemzők Folyamat eredménye MDB. MÉRET ALAK ÉRDESSÉG felületi réteg Kopás -szerszám -gép, készülék gép szerszám készülék nyersdarab anyag geom. erő, teljesítmény hőmérséklet rezgések akusztikus emisszió útinformációk Forrás: Dr. Szmejkál Attila – Ozsváth Péter Járműszerkezeti Anyagok és Megmunkálások II. (2007-2008)

MUNKADARAB FELÜLETI ÉRDESSÉGE A munkadarab megmunkált felületének érdessége elsősorban a szerszámgeometriától és az alkalmazott technológiai adatoktól függ Nagy csúcssugarú szerszám és kis előtolás  a ) ábra A maximális felületi érdesség a Bauer képlettel: R max, e1= f2/(8.rε), ahol f - az előtolás rε - a csúcssugár Forrás: Dr. Kodácsy János - Dr. Pintér József : Forgácsolás és szerszámai (2011)

MUNKADARAB FELÜLETI ÉRDESSÉGE Hegyes szerszám és nagy előtolás (a mellékél is forgácsol) esetén a számítóképlet: R max, e2 = f · tan r · tan r, /( tan r+ tan r,), ahol r - a főél elhelyezési szög r, - a mellékél elhelyezési szög Forrás: Dr. Kodácsy János - Dr. Pintér József : Forgácsolás és szerszámai (2011)

MUNKADARAB FELÜLETI ÉRDESSÉGE Újabban előszeretettel használják a WIPER-geometriájú keményfém lapkákat, mert ezekkel a termelékenység változatlanul hagyása mellett a felületi érdesség akár felére csökkenthető. A technológiai paraméterek (a, f) változatlanul hagyása mellett az érdesség hozzávetőleg felére csökken: Rmax ≈ 2Rmaxw. Forgácsolás egyívű és WIPER csúcssugarú szerszámmal Forrás: Dr. Kodácsy János - Dr. Pintér József : Forgácsolás és szerszámai (2011)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!