Az USA a világhatalommá válás útján dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési pályájának tényezői Káprázatos ütemű haladás Óriási természeti erőforrások Szabad földterület Mezőgazdasági (éghajlat, talaj, víz) és ásványi nyersanyagok Bevándorlás  humán erőforrások (1850: 23,2 mió fő) Polgárháború  nincs import  van tőkeimport Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823) 2

Kezdetben: „amerikai álom” = szabad földfoglalás Nagy, családi farmméret (65ha) Gazdálkodás gépesítése  állandó kereslet a mg-i termelőeszközök iránt  műszaki fejlődés Terménybőség  árutermelő farmok (önellátás helyett)  feldolgozóipar, élelmiszerellátás biztosítása Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás  gyors városodás  tercier szektor Specializációhoz vezetett Midwest: gabona, állattartó övezet Mississippi Delta: gyapot övezet Kalifornia (öntözött területek): szőlő (legtermékenyebb borászatok), narancs Szárazabb, magasabb nyugati részek: alacsony termelékenység  legelők 3

Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati országrészek felé 1858: postakocsijáratok Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése 1850 14500 km (leghosszabb, több mint NBr) 1910: 386000 km (történelmi csúcspont) 1869 San Francisco elérése 1883-ig 4 K-Ny-i vasútvonal 1861: távíró SF és NY között 4

Dinamikus fejlődés a vadnyugat hőskorát követően Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása  városokban munkaerőhiány  magasabb városi munkabérek Jólét  további bevándorlás  növekvő belső fogyasztópiac Drága élőmunka  technológiai fejlesztés Bevándorlás  humán erőforrások (1850: 23,2 mió fő) 1861–1865 polgárháború  nincs import  van tőkeimport É győzelme, rabszolgaság eltörlése Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823) 5

Világgazdaság egyetlen Európán kívüli fejlett centruma az ipari kapitalizmus korában 1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok Foglalkoztatás: még mg a legnagyobb De: termelési érték: ipar = mg X 2 1900: világ ipari termelésének 23,6%-a (NBr és No lemaradt) Vastermelés 14%-a (NBr. után VR2.) 1900: világ legerősebb gazdasága Föld más nagyrégiói: periféria 6

Ipari specializáció Hatalmas egységes piac előnye gyors tőkekoncentráció Első óriásbankok Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok Ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak környéke Gyors urbanizáció Városok szakosodása Nyugati központok Csak kereskedelmi funkció XX. sz. eleje: új munkahelyek XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű De: közvélemény ellenezte (izoláció) 7

Válság és konjunktúra a II. világháború végére Később bevándorlás korlátozása 1929–1933: gazdasági válság (konjunkturális) GDP 50%-ra csökkent Bankok, iparvállalatok csődje Munkanélküliség Kilábalás erőteles állami beavatkozással F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal) Szövetségesek győzelme Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök II. vh: konjunktúra Világ ipari termeléséből 31,4% (1938)  55,8% (1950) 8

Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II. világháború után 2 vh, hidegháború nyertese Közvéleménye elfogadja a globális szerepet Világpiacra termelő tnc-k érdekei is Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén 1940-es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség SZU felbomlása  Korunk egyetlen szuperhatalma (unilateralizmus) 2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan 2002–2003 GDP 3,7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ – világ katonai kiadásainak 40%-a) 9

Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól, Távol-Kelettől) Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni szabadság) Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése Szűkebb hatókörű jóléti intézmények XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra 1970-es évek válsága  posztfordizmus Magas a szolgáltatások aránya (76–78%) Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%) Magas színvonalú szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága) Multinacionális mamut vállalatok világméretű terjeszkedése, de erősödő KKV-szekor is Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű Cégek 87%-a 20 főnél kisebb  fogl 26%-a 10

Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője Ipari, majd információs társadalom Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2-2,5X-e) Népesség (300 mió fő): VR3 (Kína, India) Igaz EU népessége nagyobb GDP (világrészesedése ≈ EU) 11