Városi közlekedés, forgalomtechnika 1. előadás Városi közlekedés általános jellemzői, a közlekedéstervezés kiinduló adatai, összefüggései Városi közlekedés, forgalomtechnika 1. előadás dr. habil Gulyás András ny. egyetemi docens

Az előadó: dr. Gulyás András (1951) Ph. D. (BME), habil (PTE), okl. közlekedés-építőmérnök, városépítési-városgazdasági szakmérnök Magyar Közút Nonprofit Zrt., Állami Közúti Műszaki és Információs Kht., Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, Közlekedéstudományi Intézet Transinnov, Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat, Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Magyar Tudományos Akadémia Közlekedéstudományi Bizottság, Közlekedésépítési Szemle, PIARC World Road Association, US Transportation Research Board 35 angol és mintegy 55 magyar publikáció, szakmai előadás 2/23

Az előadás tartalma A városi közlekedés alapelvei Közlekedés és terület-felhasználás A városi utak jellemzői A közlekedéstervezés kiinduló adatai A közlekedéstervezés alapösszefüggései A forgalomtervezés alapösszefüggései Mi helyes és helytelen a városi közlekedésben 3/23

Városi közlekedés - alapelvek A városi közlekedés komplex tevékenység, szoros összhangban áll a terület-felhasználással. Fontos a közforgalmú közlekedés szerepe a települési helyváltoztatásokban. A nem motorizált közlekedés jelentős részarányt képvisel, ezért különös odafigyelést igényel. A vonalas létesítmények a városban sűrűsödő hálózatot alkotnak, ezért lényeges a hálózati szemlélet. 4/23

Városi közlekedés - alapelvek A városi hálózatok csomópontjai kiemelt figyelmet érdemelnek, elsősorban a biztonság miatt, de a kapacitás szempontjából is. A nagyvárosokban a közlekedési rendszer több szintes (pl. metró). A városi közlekedés biztosítson élhető teret, fenntartható fejlődést – ehhez meg kell találni a helyes arányokat és az egyensúlyt. A hálózatok érzékenységét is indokolt vizsgálni. 5/23

Városi közlekedés - alapelvek A városi közlekedésben igen nagy az utazási igények időbeni ingadozása. Ez megnyilvánul a hétközi és a munkaszüneti igények eltérésében, a kielégítést azonban a napon belüli ingadozások nehezítik elsősorban, mivel a reggeli és délutáni csúcsidőszak forgalma többszöröse is lehet az egyéb időszakokénak. Szükséges tehát megfelelő kapacitástartalékok képzése. Forrás: Dr. Kovács Ferenc Közlekedéstan 2002. 14. Városi közlekedés Széchenyi István Főiskola Közlekedési és Gépészmérnöki Intézet http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/kozlekedestan/14whtml.htm 6/23

Városi közlekedés - történet A városok területi és építési jellemzői függtek a közlekedés technikájától és annak fejlettségétől, hiszen a települési utak építésének igényeit a közlekedés határozta meg, s az hatott a város területére is. Ez a területnagyság – a még elfogadható utazási idő miatt, az elérhető sebesség révén – összefüggésben van a közlekedési hálózatok és eszközök fejlettségével. Forrás: Dr. Kovács Ferenc Közlekedéstan 2002. 14. Városi közlekedés Széchenyi István Főiskola Közlekedési és Gépészmérnöki Intézet http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/kozlekedestan/14whtml.htm 7/23

Városi közlekedés - képek Különleges eszköz – sikló (Bp.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest#K.C3.B6zleked.C3.A9s Elválasztott autóbusz folyosó (India) http://beyondprofit.com/wp-content/uploads/2010/06/bustransit.jpg 8/23

Városi közlekedés - képek Villamos (és egyéb) közlekedés Miskolcon http://www.mvkzrt.hu/_gallery.php?id=108&pic=662&ln=hu 9/23

Városi közlekedés - képek Gépjárművek mindenütt http://livabilitylaw.com/wp-content/uploads/2011/02/trafficjam.jpg.scaled.1000.jpeg 10/23

Városi közlekedés - fejlesztés A városi közlekedés fejlesztése nem csak műszaki feladat. A városi közlekedés főbb fejlesztési lépései: a közúti infrastruktúra fejlesztése a közforgalmú személyszállítás fejlesztése a városi közlekedési menedzsment fejlesztése a városi közlekedés intézményrendszerének fejlesztése Forrás: Dr. Kovács Ferenc Közlekedéstan 2002. 14. Városi közlekedés Széchenyi István Főiskola Közlekedési és Gépészmérnöki Intézet http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/kozlekedestan/14whtml.htm 11/23

Városi utak - jellemzők A városi utak kezelői nem egységesek – a települések átkelési szakaszai az országos közúthálózat részeit képezik, a többi út az önkormányzatok kezelésében működik. Budapest és a kerületek helyzete sajátságos, csak a főutakat üzemelteti útkezelői szervezet. Speciális települési problémák: az átmenő forgalom átvezetése, városi áruszállítás, parkolási terület-igény kielégítése. 12/23

Városi utak - jellemzők A városi utak tervezése a városrendezéssel, a közművekkel és a környezetvédelemmel összehangoltan történik. A tartalom a belterületi terveken részletesebb (faltól-falig tervezés). A különböző települési funkciók, közlekedési módok szétválasztása vagy egyesítése egyedi megoldásokat tesz szükségessé. Kiemelten fontos a társadalmi részvétel. 13/23

Városi utak - jellemzők Forrás: Dr. Koren Csaba – dr. Tóth-Szabó Zsuzsanna: Közúti forgalomtechnika I. BSc egyetemi jegyzet (Széchenyi István Egyetem Győr 2006.) 14/23

A közlekedéstervezés kiinduló adatai Jelenlegi közlekedési lehetőségek vizsgálata Terület-felhasználási jellemzők Lakosok száma Gazdasági mutatók (pl. GDP / fő) Motorizációs fejlettség (szgk / 1000 lakos) Utazások fajlagos mutatói és változásuk utazás / fő / nap növekvő helyváltoztatás / fő / nap állandó megtett km / fő / nap növekvő utazással töltött idő / fő / nap állandó Forrás: Horváth Balázs - Koren Csaba - Prileszky István, Tóth-Szabó Zsuzsanna: Közlekedéstervezés Universitas-Győr Nonprofit Kft. Győr 2007. 15/23

A közlekedéstervezés alapösszefüggései Munkába utazás arányai módok szerint (Kanada) Forrás: http://libwiki.mcmaster.ca/geo2ui3-section4/uploads/Main/work2.jpg 16/23

A forgalomtervezés alapösszefüggései Egy adott keresztmetszeten átbocsátott forgalomnagyság egyenesen arányos a forgalom sűrűségével és a sebességgel. F (j/h) = D (j/km) * v (km/h) alap (fundamentális) diagram torlódás (dugó) kialakulása Forrás: Dr. Koren Csaba – dr. Tóth-Szabó Zsuzsanna: Közúti forgalomtechnika I. BSc egyetemi jegyzet (Széchenyi István Egyetem Győr 2006.) 17/23

A forgalomtervezés alapösszefüggései Példa a fundamentális diagram alapján történő számításra (F = D * v) - egy út 1 km-nyi szakaszán 60 km/h sebességgel haladó 30 járművet látunk. a forgalom sűrűsége: D = 30 j/km a forgalom sebessége: v = 60 km/ó = 16,7 m/s a forgalom nagysága: F = 30*60 = 1800 j/ó a követési távolság: h = 1000 / D = 33,3 m a követési idő: t = h / v = 33,3/16,7 = 2 s http://en.wikibooks.org/wiki/Fundamentals_of_Transportation/Traffic_Flow 18/23

A forgalomtervezés alapösszefüggései Példa a fundamentális diagram alapján történő számításra (F = D * v) - egy út 1 km-nyi szakaszán 20 km/h sebességgel haladó 90 járművet látunk. a forgalom sűrűsége: D = 90 j/km a forgalom sebessége: v = 20 km/ó = 5,6 m/s a forgalom nagysága: F = 20*90 = 1800 j/ó a követési távolság: h = 1000 / D = 11,1 m a követési idő: t = h / v = 11,1/5,6 = 2 s http://en.wikibooks.org/wiki/Fundamentals_of_Transportation/Traffic_Flow 19/23

Városi közlekedés – helyes és helytelen „A közlekedés sebességének a növekedésével időt takarítunk meg.” A gyaloglási sebességhez képest 20-25-szörösére növelt sebességgel, amit a mai technikai lehetőségek általánossá tesznek, már a közlekedésre fordított idő 95%-át meg kellett volna takarítanunk. A különböző közlekedési eszközök (beleértve a gyaloglást és a kerékpározást is) használatának esetében az utazások időeloszlása nagy mértékben fedi egymást. A magasabb sebesség révén nem időt nyerünk, hanem távolságot: a korábbinál nagyobb térségben választhatjuk ki a célpontunkat. Forrás: Fleischer Tamás: A hagyományos közlekedéstervezés mítoszai Közlekedéstudományi Szemle 1995. 11. 20/23

Városi közlekedés – helyes és helytelen „Az egyik leggyakoribb érv az állandóan növekvő közlekedési igényekre hivatkozik.” Az igények felmerülése tény, kielégítésüknek azonban csak eszköze a helyváltoztatás. A társadalom valójában a különböző szolgáltatások iránti szükségleteit fogalmazza meg a közlekedéssel szemben támasztott igények formájában. A szükségletek utazásokat kiváltó módon történő kielégítése is megoldást lehet. Ennek hiányában a szétfeszített területi funkciókra tagolt városban a közlekedésre késztetett ember szükségletei kielégítésének érdekében egyre nagyobb távolságokat kénytelen megtenni. Forrás: Fleischer Tamás: A hagyományos közlekedéstervezés mítoszai Közlekedéstudományi Szemle 1995. 11. 21/23

Összefoglalás A városi közlekedés komplex rendszer, mely szoros kapcsolatban áll a terület-felhasználással, és összehangolt fejlesztést igényel. Jellemző a helyváltoztatások magasabb száma, a közforgalmú közlekedés jelentős szerepe, valamint a nem motorizált forgalom nagyobb részaránya. Hangsúlyozottan fontos a környezeti szempontok figyelembevétele. A forgalom nagysága egyenesen arányos a forgalom sűrűségével és a sebességgel. 22/23

e-mail: gulyasandras@hotmail.com Köszönöm figyelmüket! Dr. habil Gulyás András e-mail: gulyasandras@hotmail.com 23/23