Gyöngy
Gyöngyök vagyunk? Porszem a kagylóban, vagy hegyek méhe szülte gyöngyök vagyunk? Göröngyök, drágakövek? Nézd csak: egyik félregurul, pár a semmibe hull, s csak néhányra vár a bűvös selyemfonál. Úgy élj, hogy tudd: ritka és rövid ajándékot kaptál! /Furján Andrea/
Felhők Az út vége Nyári napfény
Csillagok őrzője Ragyogsz, ragyogsz az Univerzum közepén. Melletted csikorog a Göncölszekér, s bár nagy a világmindenség, mégsem félsz? Fényed az éj sötétjében vigyáz milliókat, de téged ki oltalmaz, ha úgy érzed, magad vagy? A Mindenség őrzője ő, csillagot rejt ruháján minden redő.
Vágyódás Klytia Vágyod a fényt, az elérhetetlent, mely magához emel, majd kegyetlenül összetöri lelkedet. Ragyog, de már nem neked: s napraforgóként éled életed. Pipacsok Kislány lepkékkel
A muzsika ébredése Csónak Alkonyat
Holdimádó Tűzzománc Zománc Nő Philemon és Baucis Irgalmazz lelkednek, s ápold a hitet, hogy tudsz hűséges lenni valakihez. A bizalom az élet nehéz ajándéka: élj vele, s örök életet nyersz általa! Holdimádó Tűzzománc Nő Zománc
Kőbe zárt Fájdalom A múlt emlékei Kísértetek órája Mikor elfelejtett gondolatokat hívsz új életre, s elmúlt fájdalmakat újból érezni mersz, mikor elfojtott vágyakat kívánsz szenvedéllyel, s úgy érzed ,a végtelen két karral ölel, akkor döbbensz rá, hogy a Hold rideg fénye kísérteteidet idézte meg. Kőbe zárt Fájdalom A múlt emlékei
Egorészlet Száz év magány Sakk-matt Fehéren, vagy feketén, mint a játszma részese nem te döntöd el, hogy meddig vagy érdekelt. Elég egy rossz lépés, s ha nincs védelem, mit sem ér a vezércsel, hisz' téged áldoznak fel. Száz év magány
Válogatás: Óvári F. Rita munkáiból Zene: Bizet - Gyöngyhalászok Rya