A TERMELŐ EMBER

ELŐZMÉNYEK A ZSÁKMÁNYOLÁS KORA Az őskor embere a köveket, husángokat fegyverként, szerszámként használta Az ember a zsákmányolás közben szerzett tapasztalatai segítségével tökéletesítette szerszámait, fegyvereit, élelemszerző technikáit Az egymásrautaltság összetartotta az embereket

A ZSÁKMÁNYOLÁS KORA A közös munkát nemek és életkor szerint osztották meg Az ember megismerte, használta és előállította a tüzet A közös munka során alakult ki és fejlődött az ember beszéde

FOGALMAK HORDA: Az élelem megszerzését leginkább biztosító életközösség KÖZÖSSÉGI TULAJDON: Senki nincs kizárva a természet javainak használatából NAGYCSALÁD: nagyszülők, szülők, gyerekek együttélése NEMZETSÉG: vélt, vagy valódi közös őstől származó, vérrokonsággal összekapcsolt emberek csoportja

FOGALMAK HORDA: Az élelem megszerzését leginkább biztosító életközösség KÖZÖSSÉGI TULAJDON: Senki nincs kizárva a természet javainak használatából NAGYCSALÁD: nagyszülők, szülők, gyerekek együttélése NEMZETSÉG: vélt, vagy valódi közös őstől származó, vérrokonsággal összekapcsolt emberek csoportja

ÖSSZEFÜGGÉSEK A változó természeti (éghajlati) körülmények kihatnak az ember életmódjára, az embert alkalmazkodásra késztetik A tűz előállításának képessége lehetővé tette a fémek megismerését, használatát előállítását. A zsákmányolás során az ember felfedezte az élelemtermelés technikáit. A vándorlás során az emberek kapcsolatba kerültek más emberekkel(kultúrákkal) akikkel kicserélték eszközeiket, ismereteiket

A ZSÁKMÁNYOLÁSTÓL A TERMELÉSIG

AZ ŐSKOR KORSZAKAI Kőkorszak: az emberré válás és az írást ismerő kultúrák közötti időszak Paleolitikum: őskőkorszak – pattintott kőkor Neolitikum: újkőkorszak – csiszolt kőkor (i.e.10000-3000) i.e.70000-10000 éve utolsó jégkorszak

TÉNYEK KB. 30000 évvel ezelőtt kihal a Neander-völgyi ősember KB. 160000-60000 a mai ember (homo sapiens sapiens) kialakulása és elterjedése a Földön Ez a földtörténet jégkorszaka idején történt KB. 15-10000 évvel ezelőtt véget ért a jégkorszak

A JÉGKORSZAK UTÁN A maihoz hasonló éghajlati viszonyok kialakulása A jégtakaró visszahúzódik a sarkkörök felé A térítők (Rák, Bak) mentén lassú elsivatagosodás kezdődik A fő élelemforrást jelentő nagytestű emlősállatok kipusztulnak (mamut, gyapjas orrszarvú, óriás antilop…)

EURÓPA A JÉGKORSZAK IDEJÉN

KÖVETKEZMÉNYEK A vadászat nem biztosít elegendő táplálékot A gyűjtögetés szerepe megnő Az embert a gyűjtögetés során szerzett tapasztalatok rávezetik a termelésre Kialakulnak az első termelő közösségek- Az ember tudatosan termel, állít elő élelmiszert Földművelés Állattenyésztés

A „TERMÉKENY FÉLHOLD”

A „TERMÉKENY FÉLHOLD” A TERMELÉS FELTÉTELEI: Csapadékban gazdag,tápanyagokban dús talaj Megfelelő éghajlati adottságok (napsütés, hőmérséklet) Őshonos vadon élő, házasítható állatok Vadon termő gabonanövények Bővülő termelési ismeretek

A TERMELÉS KEZDETEI

ÁLLATTENYÉSZTÉS HÁZIASÍTÁSI LÁZ: sertés, juh, kecske, kutya, szarvasmarha ló, baromfi Elsődleges hasznosítás: hús, bőr, csont Másodlagos hasznosítás: tej, tojás, gyapjú, igavonó erő Álatartó nomád közösségek létrejötte a földművelésre alkalmatlan területeken (sivatag pereme, sztyeppe)

FÖLDMŰVELÉS A gyűjtögetés tapasztalatai vezetik rá az embert a földművelésre Mezőgazdasági termelő közösségek létrejötte Hegyvidék: elegendő csapadék A folyóvölgyekben: öntözés Új eszközök: kapa, ásóbot, sarló, igavonó állatok Letelepedett életmód- településforma FALU

AZ ÉLELEMTERMELÉS FORRADALMA Az élelemtermelés új települési és munkamegosztási viszonyokat eredményezett A kedvező termelési feltételek a megtermelt javak mennyiségének jelentős növekedését eredményezték A közösség többet termelt, mint amit elfogyasztott – Kialakul a FELESLEG FELESLEG- MUNKAMEGOSZTÁS-MESTERSÉGEK

A MESTERSÉGEK SZÜLETÉSE A felesleg lehetővé teszi, hogy a közösség nem minden tagjának kell részt venni a termelésben. ÚJ TÍPUSÚ MUNKAMEGOSZTÁS Kialakuló mesterségek Szövés-fonás, fazekasság, bőrművesség, fémművesség A termelőmunka és a védelem szervezése- Vének Tanácsa Papok, katonák – Törzs : védelmi szerep