Lakatos János Prof. Dr. Biró Borbála, egyetemi tanár,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tósokberénd a szürke- és vörösiszapkárosult falu,
Advertisements

Vargáné Gálicz Ivett PhD hallgató Szent István Egyetem
AZ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
A talaj fizikai tulajdonságai
Kiskunhalas környékének talajai
Boranalitika.
Hologén Környezetvédelmi Kft. Kovács Miklós November 24. A szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása.
Miért fontos nekünk a víz?
Tisztítás, fertőtlenítés
Környezeti kárelhárítás
Környezeti kárelhárítás
Vörösiszapok kezelése és hasznosítása
Talajtípusok.
A közoktatás fejlesztési tervei az Új Széchenyi Terv keretein belül Az Európai Unió 2010 nyarán indította útjára az Európa 2020 Stratégiát, amely.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek.
agrokémia Környezetgazdálkodási agrármérnök
Babay-Bognár Krisztina
A víz globális környezeti problémái
Kémiai biztonság 2006/2007. tanév II. félév
A KEVERÉK-ÖSSZETÉTEL HATÁSA AZ ÜVEGHIBÁK JELLEGÉRE ÁS GYAKORISÁGÁRA
Vörösiszap katasztrófa
Vörösiszap – katasztrófa 2010.okt.04.
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
A katasztrófavédelem tudományos megközelítése és multidiszciplináris jellege Szépvölgyi János MTA Kémiai Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet.
A talajtermékenység növelésének új, lehetőségei napjainkban Dr. Biró Borbála 1, P. Angerer Ildikó 1 Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai.
Az angolperje cink- és kadmiumfelvételének vizsgálata kistenyészedényes kísérletben Szabó Szilárd – Hangyel László – Ágoston Csaba Debreceni Egyetem Tájvédelmi.
Az anaerob rothasztók ellenőrzése és biokémiai jellemzése
A KDT-KTVF TEVÉKENYSÉGE A GÁTSZAKADÁS UTÁN :
Gyors mikrobiológiai módszerek
„Erős pillérek – javuló közlekedésbiztonság” c. konferencia ORFK, Budapest, október 20. 1/19 Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon.
A szennyvíztisztítás hulladékai
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
Talajképződés Gruiz Katalin.
A talajsavanyodás és kezelése
Ásványokhoz és kőzetekhez köthető környezeti károk.
A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny, a növények termőhelyéül szolgáló rétege.
A terepi gyakorlat munkanaplószerű összefoglalása Gál Brigitta, III. éves környezetkutató hallgató Környezetföldtani gyakorlat 2004.
Talajszennyezés.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Együtt a környezetért ! Csepreg határában felderített illegális szemétlerakók hatása a környezetre.
Környezeti problémáink A hulladékfelhalmozódás. Adatok Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik. Megközelítőleg 3,5 millió tonna.
Simonné Szabó Katalin, Török Alajos, Dr. Pataki Olga
A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai
Vizes oldatok kémhatása
Dr. Huzsvai László Debrecen 2006.
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Vörösiszap katasztrófa!!!
A hulladékok fajtái és jellemzői
Ivóvizünk forrása a Tisza
- Természetes úton: CO 2 LÉGKÖRI EREDETŰ SAVASODÁS - Hőerőművek, belső égésű motorok, széntüzelés SO 2 H 2 S CO 2 NO x.
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
A hortobágyi Csípő-halom morfológiai és talajtani elemzése Kovács Nikoletta ELTE TTK, geográfus.
Összefoglalás.
A vörösiszap-katasztrófa 5 év után, egy környezettan szakos főiskolai hallgató szemszögéből Készítette: Nagy Petra Elérhetőség:
Ki tud többet kémiából ?. I.AII.AIII.AIV.AV.AVI.AVII.AVIII.A.
DP - acéllemez ellenállás ponthegesztése Készítette: Rózsahegyi Richárd III. éves gépészmérnök hallgató Konzulens: Dr. Palotás Béla Főiskolai tanár 2014.
A talajok minőségét befolyásoló társadalmi folyamatok az Egyenlítőtől a sarkvidékekig. Esettanulmányok A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat.
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
Kémiai jellemzők pH, összetétel, szervetlen és szerves alkotók.
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
(L)áss a mélyére.
keverékek szétválasztása
Radioaktív sugárzás mindennapjainkban
MagneB6 – a stressz vizsgálata egy multinacionális vállalatnál
A szennyvíztisztítás hulladékai
Magyarország jelenlegi és várható csapadékviszonyai,
A települések szükséglet oldali vizsgálata Kerner-Hegyi Judit Ph. D
A minta-előkészítés műveletei
OLDATOK.
Előadás másolata:

Talajfizikai, kémiai módszerek a vörös iszap toxikusságának csökkentésére Lakatos János Prof. Dr. Biró Borbála, egyetemi tanár, Horváthné Domonkos Mónika, PhD hallgató Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Vörösiszap és jellemzői A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó anyagok határozzák meg. Szárazanyagtartalma: 10-30%, pH-ja 12-13 körüli. Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Vörösiszap kémiai összetétele Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Vörösiszap veszélyei Kémhatás – lúgos – égési sérülések Fémtartalom – talaj-, víz élővilág Szemcseméret – kiporzás Vörösiszap katasztrófa: 2010. okt. 4-én történt több, mint 800 ha területet érintett a gátszakadás következtében 600-700 ezer m3 vörösiszap és lúgos víz elegye a Torna patak medrén keresztül elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Vörösiszap veszélyei Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Célkitűzés és módszerek Munkánk során egyszerű módszerekkel igyekeztük a vörösiszap lúgosságát ezáltal a toxikusságát csökkenteni. Átmosásos mérések Különböző talajkeverékeket (homoktalaj - H, csernozjom talaj - C és virágföld - V valamint a vörösiszap 0-100%-os keverék), kémhatás alakulása. Az iszap-keverékek (homoktalaj, csernozjom talaj és virágföld valamint a vörösiszap 20; 40; 60; 80%-os keverék) toxikusságát szabványosított csírateszttel ellenőriztük, valamint Kicsepegtetéses mikrobaszámolásos módszerrel Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Átmosásos mérések 5 liter vízhez 10 dkg iszap Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Talaj-iszap keverékek Homoktalaj Csernozjom talaj Virágföld Iszap Ezek 10%-onkénti emelésével történő keverés utáni pH mérés X0 – tiszta iszap X10 – tiszta talaj Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

pH mérés eredményei Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Csírateszt fehér mustármaggal Szabványosított teszt Fehér mustármaggal Homoktalaj, csernozjom talaj és virágföld valamint a vörösiszap 20; 40; 60; 80%-os keveréke Kikelt magok száma, csírázási % Növényi részek hossza

Csíratesztek Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Csíratesztek

CFU – összes mikrobaszám vizsgálat kicsepegtetéssel Homoktalaj, csernozjom talaj és virágföld valamint a vörösiszap 20; 40; 60; 80%-os keveréke Hígítási sor – 3, 4, 5, 6-os hígítás kicsepegtetése Leszámolás Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

CFU – összes mikrobaszám vizsgálat kicsepegtetéssel Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Eredmények kiértékelése Az átmosási vizsgálatoknál, már a hetedik átmosásnál szignifikáns csökkenést értünk el. A talaj-iszap keverékek kémhatásának vizsgálatakor homoktalajon nem, de a csernozjomtalajon és a virágföldön szignifikáns csökkentést tapasztaltunk, pufferkapacitás tekintetében a virágföld volt a legjobb a 3 talaj közül. Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Eredmények kiértékelése A csírateszteknél a növényi részek hosszán és a csírázási százalékon is jól látszik a talajok szervesanyagtartalmának pufferoló hatása, A csernozjomtalajon (C-60, C-80) már a H-20-as (20% homokt., 80% iszap) kezeléshez képest szignifikáns növekedést tapasztaltunk. A mikobaszámolásos mérésnél azt tapasztaltuk, hogy a közepes homoktalaj-iszap keverékben lévő elemarány pozitívan hatott a mikroorganizmusokra, a gyenge homoktalajon. Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Összefoglalás Munkánk során egyszerű módszerekkel igyekeztük a vörösiszap lúgosságát ezáltal a toxikusságát csökkenteni, majd biotesztekkel ellenőriztük a vizsgálatok eredményességét. Megállapíthattuk, hogy a vörösiszap veszélyességét a nagy humusz- és kolloid-tartalmú talajok/közegek képesek a leginkább mérsékelni. Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”

Köszönöm a figyelmet! Nemzeti Tehetség Program Tehetségútlevél Program „NTP-TÚP-13-002”