Emlősök rendszere IV.
R: Fókák Vízi életmód – orsó alakú test uszonyszerű végtagok (szf.-ön esetlen) Tüdővel lélegzik Szaporodási időben óriási kolóniákban él Ragadozó Szürke fóka Füles fóka
Rozmár
R: Cetek Vízi emlős – áramvonalas, hengeres test Úszás: mellső végtag uszonyszerű (hátsó nincs) vízszintes faroklemez Szemnyílás kicsi, orrnyílás a fejtetőn, fülkagyló nincs Sok zsír a bőralján, nincs szőrzet Szaporodás is a vízben Alrend: Fogas cetek – ragadozók, erős, hegyes fogak, csoportos vadászat Alrend: Szilás cetek – fogak helyén lefelé lógó szarulemezek (szilák) vannak, a táplálékot szűrik (plankton, krill…) Óriási méret
Palackorrú delfin Ámbráscet (beleiben ámbra)
Kardszárnyú delfin
Kék bálna 130 tonna, 30 méter A legnagyobb emlős
R: Szirének Dugong – Tengeri tehén növényevő
R: Ormányosok Ormány – orr külső, húsos részéből és a felső ajakból alakul ki, fogószerv is Nagy fülkagylók, lábon kicsi pata (3-5) Szemfog – agyar (elefántcsont) A legnagyobb szárazföldi állatok
Indiai elefánt Afrikai elefánt
R: Páratlanujjú patások Növényevők – redős zápfogak, erős ajkak bélcsatorna hosszú, vakbél is Végtag tengelye a középső ujjon halad át többi ujj csökevényes Lábujj végén karmokból módosult pata Tapír
Fekete orrszarvú
Szamár, Zebra, Eurázsiai vadló
R: Párosujjú patások Alrend: Disznóalakúak – mindenevők (gumós zápfog) Alrend: Tevefélék - növényevők Alrend: Kérődzők - növényevők Legerősebb ujjak (3. és 4.) visel patákat Kérődzők gyomra 4 üregű Fogazat hiányos,
Vaddisznó Víziló
Kétpúpú teve – K, Kö-Ázsia Egypúpú teve – Dromedár É-Afrika, Arab-fsz.
Újvilágban – Láma, alpakka, vikunya, guanako (nincs púp)
Dámvad v Gímszarvas
Őz, Muflon
Zerge, Szürke marha
Zsiráf, Bölény