Puhatestűek felépítése

Szelvényezetlen állatok Testük un. testtájakra tagolódik fej, hasláb, zsigerzacskó + köpeny (háti bőrredő) Kagyló – nincs fej Fejlábú – fej összenőtt a lábbal. A fejláb elülső része karokra tagolódik, hátsóból lesz a tölcsér Kültakaró: Egyrétegű hengerhám + sok nyálkamirigy (kiszáradás ellen)

kültakaró

A fejlábúak hámsejtjei között pigmentsejtek vannak – színüket változtatni tudják

Váz: a,külső, meszes, növekvő (növekedési vonalak) A köpeny mirigyei termelik b, fejlábúak belső, porcos váz + a meszes váz maradványa – szépia csont Nagy tavikagyló

Csiga- ház- met- szetek (egy részből) A tenger ékszerei

Kagyló héjteknőit speciális zárszerkezet fogja össze A váz két darabból áll

A váz a rendszerezés alapja A földtörténet során élt meszes vázú élőlények vázaiból alakult ki az un. szerves mészkő kőzet

Mozgás: bőrizomtömlő

Mászáskép üveglapon át Éti csiga mászása Oláh Zsuzsa: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Mászáskép üveglapon át

Rakéta-elv + hullámzó mozgás

Oláh Zsuzsa: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Pihenő és úszó polip

Néhány a bőrizomtömlőtől elkülönült, kiegyénült izom is van Csiga – visszhúzó izom Kagyló záróizom

Táplálkozás Kagyló – szűri a vizet (tisztít) Csiga – növényevő, ragadozó (ritka) Lábasfejű – gyors ragadozó (száj körül papagájcsőrre emlékeztető szaruképlet – zsákmányszerzés) Háromszakaszos tápcsatorna

Kagyló be- és kivezető nyílásai Az alsó – rojtos szélű – nyíláson áramlik be víz a kagyló belsejébe, a felső nyíláson jut ki. (Ehető kékkagyló) John Stidworthy: Alsóbbrendű állatok, Helikon Kiadó, 1992.

Csiga reszelőnyelv

Csak sejten kívüli emésztés Fontos előrelépés: Megjelenik a középbéli mirigy Emésztőenzimet termelő elkülönült mirigy. Felszívást is végez (raktározás). (Eddig csak a bélcsatorna fala termelte az enzimeket.) + gyakori a nyálmirigy – fejlábúaknál mérget is termelhet

légzés

Légzőszerv - kopoltyú Minden gerinctelen légzőszerv hámeredetű (a hám kitűrődése hozza létre) Minden légzőszerv: - nagy felületű - laphám fedi - szoros kapcsolat a keringéssel (erezett) - védett helyen van - áramló közegben

Vízben Puhatestű kopoltyúja a köpenyüregben, váz alatt van Szárazföldön (csigák) „Tüdő”-vel lélegeznek. A köpenyüreg erekkel átszőtt területe. A külvilággal egy lélegzőnyíláson át áll kapcsolatban

Keringés Nyílt keringési rendszer Nincsenek kapillárisok, nem zárt a csőrendszer A benne keringő folyadék neve: hemolimfa (nem vér!) A hemolimfa kiömlik a sejtek közé, kissé távolabb lyukasvégű csövekbe összeszedődik (esetleges, gyenge rendszer) De!!! A folyadékot szív mozgatja.

Egy áramlási kör: szív – artéria – test – szövetek közötti tér – véna – (kopoltyú, tüdő) – szív Az áramlás lassú. Oxigén és tápanyagellátás gyenge, így az állatok nem gyorsak. (Fejlábú – kopoltyúszív) A gázok réztartalmú, kékes színű anyaghoz – hemocianin – kötődnek.

Kiválasztás Módosult vesécske (nem a gyűrűsférgek vesécskéjéből!) A szívburoküreggel áll kapcsolatban

szaporodás

Szaporodás Kagylók, csigák – hímnősek (kölcsönös megtermékenyítés Fejlábúak váltivarúak – hím párzókarral viszi át a tokba csomagolt spermiumokat a nőstény köpenyüregébe

Idegrendszer Dúcidegrendszer – testtájanként dúcok (fejdúc, lábdúc, zsigerdúc, köpenydúc) Fejlábúnál egy kp. Porcos tokban „agy”

Érzékszervek – kagylóknál kemo-, foto,-mechano-, termoreceptorok a köpenyszegélyen

Csiga két tapogatón szem és mechanikai receptorok

Fejlábúak érzékszervei nagyon kifinomultak Szín-, és képlátó hólyagszem!!!!