Enzimkinetika Komplex biolabor 2016..

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Advertisements

A hőterjedés differenciál egyenlete
Az “sejt gépei” az enzimek
5. hét: Solow-modell Csortos Orsolya
IZOENZIMEK Definíció: azonos funkció, de: eltérő primer szerkezet,
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011.
Enzimek.
Fogalma, összefüggések
SO 2, NO x felbontási hatásfokának vizsgálata korona kisülésben Horváth Miklós – Kiss Endre.
ENZIMOLÓGIA 2010.
E képlet akkor ad pontos eredményt, ha az exponenciális tényező kitevőjében álló >>1 feltétel teljesül. Ha a kitevőben a potenciálfal vastagságát nanométerben,
Az enzimek A kémiai reakciók mindig a szabadenergia csökkenés irányába mennek végbe. Miért nem alakul át minden anyag a számára legalacsonyabb energiájú,
Unimolekulás reakciók kinetikája
REAKCIÓKINETIKA BIOLÓGIAI RENDSZEREKBEN
REAKCIÓKINETIKA BIOLÓGIAI RENDSZEREKBEN
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
Elektrokémia kinetika Írta: Rauscher Ádám Bemutató: Kutsán György
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
KÖZMŰ INFORMATIKA NUMERIKUS MÓDSZEREK I.
Mérnöki Fizika II előadás
Fizika 2. Mozgások Mozgások.
Fizika 3. Rezgések Rezgések.
BIOKÉMIA I..
Radioaktivitás Bomlási kinetika
Halogén-tartalmú szerves vegyületek
MICHAELIS-MENTEN KINETIKA KEZDETI REAKCIÓSEBESSÉG
4. PROTEOLÍTIKUS AKTIVÁLÁS
ALLOSZTÉRIA-KOOPERATIVITÁS
Kémiai kinetika A kémiai reakciók osztályozása:
ENZIMEK Def: katalizátorok, a reakciók (biokémiai) sebességét növelik
MIÉRT NEM MÉRHETŐ? E + S P + E mol/dm3!!!!
Az Enzimek Aktivitás-Kontrolja
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
A moláris kémiai koncentráció
MIÉRT NEM MÉRHETŐ? E + S P + E mol/dm3!!!!
A.)Termékképzéshez egyszerre több különböző szubsztrát kell, hexokináz glükóz + (Mg)ATPGlükóz-6-foszfát + (Mg)ADP foszforilezés két termék B.) A másik.
Növekedés és termékképződés idealizált reaktorokban
Lézerspektroszkópia Előadók: Kubinyi Miklós Grofcsik András
4. Ismertesse az aminosavak reszolválási módszereit.(5 pont)
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Kémiai reakciók.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Biológiai anyagok súrlódása
Kémiai kinetika.
Mechanika KINEMATIKA: Mozgások leírása DINAMIKA: a mozgás oka erőhatás
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Mechanika Általános helykoordináták Általános sebességkoordináták Potenciális energia Kinetikus energia Lagrange fügvény Lagrange-féle mozgásegyenletek.
Kémiai reakciók iránya
MSc 2012 ENZIMES ÖSSZEFOGLALÓ Egy egység az az enzim mennyiség, amely 1  mol szubsztrátot alakít át vagy 1  mol terméket képez 1 perc alatt adott reakció.
E, H, S, G  állapotfüggvények
Munka, energia teljesítmény.
Az elektromágneses tér
Az Excel használatának néhány lehetősége a fizika oktásában Radnóti Katalin ELTE TTK.
13.példa BIM SB 2001 A szérum lipáz aktivitása diagnosztikai szempontból jelentős bizonyos pankreász megbetegedések felismerésében. Mindazonáltal az adatok.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Növekedés és termékképződés idealizált reaktorokban
Reakciókinetika.
ENZIMOLÓGIA.
ENZIMOLÓGIA.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Dr. Varga Beatrix egyetemi docens
Dinamika alapegyenlete
Készletek – Állandó felhasználási mennyiség (folyamatos)
Reakciókinetika.
Kémiai reaktorok A reaktorok tervezéséhez és működtetéséhez a reakciók
Előadás másolata:

Enzimkinetika Komplex biolabor 2016.

Biokatalizátorok

Enzim működése E+S k1 ES k2 E+P k-1

Michaelis-Menten kinetika E+S k1 ES k2 E+P k-1 Egyszerűsítés: Az enzim és a szubsztrát között pillanatszerűen gyors reakcióban kialakul az ES komplex Egyensúlyi állandó (KS) (nem-kovalens E-S kölcsönhatás esetén disszociációs állandó) ES komplex termékké bomlásának üteme, a katalitikus sebességi állandó, amelynek jelölése kcat (itt: kcat=k2), lényegesen alacsonyabb értékű, mint az egyensúlyi állandóban rejlő sebességi állandók - a termék irányú bomlás olyan alacsony ütemű, hogy (a mérés során) praktikusan nem befolyásolja az [E], [S] és [ES] egyensúlyi koncentrációkat

Hogy függ a kezdeti sebesség a szubsztrát koncentrációjától? Elsőrendű kémiai reakció: termékkeletkezés sebessége kizárólag az ES komplexnek a koncentrációjával arányos Kezdeti, nulla időpillanathoz tartozó reakciósebesség: nem számolunk azzal, hogy az enzimből és a termékből a fordított irányú reakcióból szintén ES jöhet létre, mivel a reakció legelejét vizsgáljuk, amikor még nem keletkezett termék ES koncentrációja nem ismert - enzim és szubsztrát-koncentrációk ismertek - ki kell fejeznünk az ES koncentrációt a kísérletben beállított, tehát ismert koncentrációkkal. Szabad enzimkoncentráció, a teljes enzimkoncentráció, és az ES komplexben lévő enzimkoncentráció között összefüggés:

Egyensúlyi állandó: Enzimkoncentráció: Az ismeretlen ES koncentrációt az ismert teljes enzimkoncentráció, a szabad szubsztrát koncentráció, és az egyensúlyi állandó segítségével fejeztük ki. Ha a teljes szubsztrát koncentráció nagyságrendekkel meghaladja a teljes enzimkoncentrációt, úgy az a szubsztrát mennyiség, amely ES komplexbe kerül, elhanyagolható lesz az összes szubsztrát mennyiségéhez képest. Emiatt a szabad szubsztrát koncentráció (a reakció elején) praktikusan megegyezik majd a teljes szubsztrát koncentrációval

Kezdeti reakciósebesség: ES koncentráció: A maximális sebességi értéket, amelynek jelölése Vmax, akkor kapjuk, ha az összes enzim ES komplexben van - a szubsztrát telíti az oldatban jelenlévő enzim molekulákat - ekkor [ES] = [ET]  kcat ET szorzat tehát nem más, mint maga a Vmax

Továbbfejlesztett modell A továbbfejlesztett séma már számol az enzim és a szubsztrát ES komplexhez vezető reakciójának sebességi állandójával (k1), valamint az ES komplex enzimre és szubsztrátra történő visszaalakulásának sebességi állandójával (k-1) Stacionárius modell:

A bomlás egyrészt végbemehet a termék kialakulásának irányában k2 sebességi állandóval, illetve ezzel ellentétes irányban, szabad enzimet és szubsztrátot eredményezve k-1 sebességi állandóval k1[E][S] sebességgel keletkezik az ES komplex, amely visszafelé k-1[ES] sebességgel, termék irányban pedig k2[ES] sebességgel bomlik. A keletkezés és a kétirányú elbomlás eredő sebessége, vagyis az ES komplex koncentrációjának változása nulla A termékkeletkezés üteme: Stacionárius állapot kialakulása: Enzimkoncentráció:

Enzimkoncentráció: Michaelis-Menten konstans

a KM azt mutatja meg, hogy milyen arányban van az ES komplex kétirányú elbomlásának és egyirányú keletkezésének az üteme az elérhető legmagasabb, Vmax sebességi értéket akkor kapjuk, ha az összes enzim ES komplexben van, vagyis [ES] = [E]T. A 9.26. egyenletben szereplő k2ET szorzat tehát nem más, mint a Vmax (Feladat: határozzuk meg a kezdeti sebességeket)

Enzimkinetika alapegyenlete – Michaelis-Menten egyenlet (hiperbolát ír le) (Feladat: ábrázoljuk a kezdeti sebességeket a szubsztrát koncentráció függvényében) KM gyakorlati jelentése: az a szubsztrát koncentráció, ahol a reakció sebessége eléri a maximális reakciósebesség felét

A Michaelis-Menten egyenlet reciproka (Lineweaver–Burk) Kettősreciprok ábrázolás: (Feladat: ábrázoljuk a reciprok függvényt, határozzuk meg a maximális sebességet és a Michaelis-konstanst)

Tripszin akivitás mérése Tripszin: hasnyálmirigy enzim, peptidkötések hidrolízisét katalizálja BAPNA (szintetikus szubsztrát) – paranitroanilin szabadul fel (405nm elnyelési maximum) Reakcióelegyek (mikrol) 1 2 3 4 5 6 Tris 1000 200 mM BAPNA   10 20 20 mM BAPNA Tripszin