Információrendszer-architektúrák 5 A/ Korai kötegelt rendszerek, tranzakció – kezelés B/ Kliens-szerver megoldások, Intranet, valósidejű rendszerek C/ Az integráltság jellemzői D/ Igen nagy, globális rendszerek

Információs rendszerek és igények fejlődése Számítóközpont Mágnesszalag Off-line, batch Saját nagygép Mágneslemez Egyedi szoftverek Nagygép, LAN, adatbázis, ERP integráció 1. Hagyományos adatfeldolgozás (számvitel) 2. Alapvető működési rendszerek (online, realtime, MIS) 3. Belső integráció (végpont - végpont) befelé irányul kifelé Saját ERP, EDI, Internet, VPN ERP-ERP köztes-szoftverek; Intranet/Internet Saját ERP, EDI, Internet, VPN 4. EDI: közvetlen adatkapcsolat 5. Folyamatok racionalizálása, info - megosztások 6. Külső integráció: ellátási lánc optimalizálása meglévő dokumentu- kicseréli az üzleti mokkal dolgozik dokumentumokat Edwards - modell, 1997

Előkészítés: Üzemeltetés: Quittner/ Gábor A.: Folyamat-szemlélet, időzített, „kötegelt” feldolgozás Előkészítés: folyamat-feltárás, racionalizálás, rendszerterv elkészítése Üzemeltetés: munkahelyi folyamatszervezés adatrögzítés, hibajavítás kötegelt feldolgozás, visszacsatolás „Számítóközpont” jellegű kapacitások kiépítése és hatzékony használata; vezetési szintek szerinti kimenetek Problémák: merevség, hosszú válaszidők Ami fontos: a folyamat fenn- tartása, idővezérelt ütemezés

Quittner /Gábor : Tranzakció-szemléletű IR A piaci igény: OLTP - a vezetői igény: OLAP helyi/távoli tranzakció- helyi adatelemzés, feldolgozás rugalmas eszközökkel Jellemzők: rugalmasság, helyi kiszolgálás, relevancia Feltételek: multi op. rendszer, vagy mikrogép hálózati távoli elérés nagy számítási kapacitások adatbázis-kezelés felhasználó-orientált felületek Mikrogépes rendszerek és illúziók Ami fontos: az igény azonnali kiszolgálása, esemény- vezérlés

A tranzakció-feldolgozás jellemzői ACID-ismérvek: Atomicitás: csak sikeres művelet zárható le Konzisztencia: abortált tranzakció által érintett objektum (fájl, rekord) sértetlen marad Izoláció: csak befejezett tranzakció eredménye válik láthatóvá a rendszerben Tartósság: sikeres tranzakció eredményét csak másik sikeres tranzakció módosíthatja, rendszerhiba nem TR-eljárás: hozzáférés, ellenőrzés, dialógus, feldolgozás, visszaigazolás

Az „online” kezelési módszerek terjedése (minden funkcionális területen és vezetői szinten) ESS Executive Support, EIS Executive Inf. System MIS Managerial Information System DSS Decision Support System, ES Expert System KWS Knowledge Work System OAS Office Automation System, OIS, AOIS SOP, TPS Transaction Processing OLAP OLTP MINDEZEKNÉL MÁS ÉS MÁS: a döntéshozatali szint, az alkalmazás jellege, a felhasználó és a kezelő, valamint a technológia Sprague és McNurlin, 1995

B/ Tipikus architektúrák: client / server vállalati rendszerek Az ügyfél-kiszolgálás elve: minden adat és feldolgozási folyamat egy kérésre indul, azon a helyen és módon, ahol ez optimális. KLIENS: akit (helyben) ki kell szolgálni (adattal, számítási teljesítménnyel, kommunikációs rendszerrel) SERVER: aki tud (távolról/helyben) szolgáltatni ( adatbázissal, szoftverrel, számítási teljesítménnyel, hálózati hozzáféréssel)

A KLIENS jellemzői: a hardver egyéni, munkahelyi: egy PC, munkaállomás a felhasználói interfész grafikus, barátságos, szakmai kisebb, helyi feldolgozásra alkalmas az alkalmazás minimális része fut helyben például: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, Internet A SZERVER jellemzői nagy kapacitások (tárolás, sebesség, nyomtatás) széles szoftverválaszték az alkalmazások kérésre indulnak, főleg itt futnak adatbázis- funkciók: kiszolgálás kommunikációs központ funkcióinak ellátása

A feladatok megosztása a hálózaton távoli osztott távoli osztott prezentáció feldolgozás adatkezelés adatkezelés adatkezelés adatkezelés adatkezelés alkalmazás alkalmazás alkalmazás adatkezelés alkalmazás alkalmazás alkalmazás prezentáció prezentáció prezentáció prezentáció

Az ultra-vékonyklienses, többrétegű architektúra általános felépítése

Az ASP, mint költségkímélő megoldás Az informatika egy vonulata abban az irányban halad, hogy a felhasználó számára nem „átadjuk” az alkalmazást (hogy azt saját eszközrendszerén üzemeltesse), hanem szolgáltatást nyújtunk, felhasználva a hálózatos technológiákat. Ez a speciális kiszervezési megoldás olyanok számára is elérhetővé teszi a korszerű informatikai megoldást, akik a szokásosan szükséges hardver-szoftver architektúra beszerzését és biztonságos üzemeltetését eddig nem tudták megoldani. Az alapvető innovatív gondolat az ASP megoldás felkínálása a megcélzott speciális végfelhasználói környezetre. Ez az informatikai rendszer a hálózati technológiák által lehetővé tett egyfajta „informatikai közmű” megvalósításának gondolatán alapszik, amikor a felhasználó lényegében teljes körű („bérleti”) szolgáltatást kap anélkül, hogy törődnie kellene a helyszíni és háttér-infrastruktúrával, a programrendszerek futtatási környezetével, a biztonsággal, és így tovább. https://www.szolgáltató.hu/ASP/alkalmazasszolgaltatas.htm stb.

Az ASP vékonykliens-megoldások előnyei Átláthatóság – A szolgáltató a vállalkozás egyetlen kapcsolati pontja a szoftver, hardver, kommunikációs szolgáltatás; bevezetés, adatintegritás és védelem; karbantartás, rendszerfrissítés, teljes körű üzemeltetés és a végfelhasználók oktatása tekintetében. A szolgáltató műszaki és tanácsadói támogatást biztosít a vállalkozás- és végfelhasználói számára. Költségkímélés – Az ASP modell használatával kisebb cégek számára is lehetségessé válik, hogy nagyvállalati szintű alkalmazásokat használjanak, és így azonos alapokra helyezze működését a tőkeerős nagyvállalatokkal. A megoldás tulajdonlásának teljes költsége (TCO - Total cost of ownership) akár 30-50%-al is alacsonyabb lehet. Beruházás helyett költség – A hagyományos megoldással szemben az ASP modellben nem kell nagy összegű előzetes – sok esetben nem megtérülő – beruházásokat tenni. A szolgáltatás havi díja költségként elszámolható. Csak akkor kell fizetni, ha már működik – Amikor egy vállalat újabb alkalmazások bevezetése mellett határoz, a költségek már a döntéssel egy időben jelentkeznek. Az ügyfelek csak a szolgáltatás igénybevételétől kezdve havonta, utólag fizetik ki a használati díjat. Tőke és erőforrás felszabadítás – A szolgáltató szolgáltatását igénybe véve a vállalkozások – mindamellett, hogy világszínvonalú rendszer használóivá válnak – az informatikai beruházásokra szánt tőkéjüket olyan területek felé irányíthatják, amelyek a legnagyobb befektetési hozamot kínálják: termékfejlesztés, termelés, marketing, értékesítés, üzleti információk beszerzése. Tervezhető költségek – Az ASP szolgáltatás előreszabott fix havi díj fejében történik, így a vállalati informatikára fordítandó költségek tervezhetővé válnak. Nem fordulhat elő, hogy a napi működés érdekében újabb és újabb beruházásokat kell megvalósítani. Az üzemeltetés teljes egészében a szolgáltató feladata, a nem várt üzemeltetési költségek – szerver meghibásodás, adatvesztés, verzió váltás – nem terheli a vállalatvezetést. Gyors üzembe helyezés – A rendszerek kiépítésének ideje lényegesen kevesebb, mint a on-site rendszerek kiépítése esetében. szolgáltató pár napon belül elérhetővé teszi az alkalmazásokat. Erőforrástöbblet –A vállalkozás időt, pénzt, helyet és munkaerőt takarít meg, számolhat a felszabaduló erőforrástöbblettel. Fókuszban az alaptevékenység – Az ASP szolgáltatást igénybe vevő cég válláról lekerül az informatika rendszer üzemeltetésével járó minden nehézség. Nincs szükség költséges informatikai szakemberek alkalmazására, a más területen értékes alkalmazottak nem töltik idejüket az informatikai rendszer karbantartásával. A „mindenki csinálja amihez ért” elv alapján a vállalkozás arra fordíthatja minden erőforrását, hogy saját szakterületén érjen el eredményeket, az ehhez szükséges professzionális informatikai támogatást pedig szintén egy a saját területén szakértő szolgáltató cégtől kapja. Rugalmasság – A szolgáltatási modell képes dinamikusan követni a cég üzletmenetét. Mind az üzletmenet, mind a felhasználók számának növekedése egyszerűen és gyorsan megoldható. Legújabb technológia – a szolgáltató mindig a legújabb technológiákat alkalmazza. Ez az ügyfél számára azt jelenti, hogy informatikai rendszere mindenkor megfelel a kor kihívásainak. Könnyűszerrel nyithat az Internet és az elektronikus kereskedelem felé. Jövőtállóság –A technológia egyre gyorsuló ütemben változik, az elavulás veszélyével fenyegetve az információs technológiák és az információs üzletág egészét. Egy ASP szolgálatainak igénybevétele biztosítékként szolgál az ilyen jellegű veszteség ellen. Biztonság – A teljes biztonságot kínáló operációs környezet kiépítése érdekében a szolgáltató az adatbiztonság vezető szakértőivel működik közre. A technológia biztonság mellett a szolgáltató egyéb, minden területet érintő biztonsági garanciákat is ad fővállalkozású projektjeihez.

A belső információrendszer architektúrája: vállalati Intranet Nagygép - terminálokkal - középgép - C/ S - Intranet ... Az Intranet “védőgátakkal”, “tűzfallal” védett belső vállalati hálózaton futó IR, amelynek hálózati protokollja a TCP/IP (Intranet), alkalmazói csatolója az internetes böngésző (browser) s a belső hálózatról ki lehet jutni az Internetre. Az alkalmazások száma évente 200-250 %-kal nő. Példa: MÁV, BME, Nokia, Ford...

Az előnyök, a terjedés oka: Azonnal indítható, ha van hálózat Egyszerűen kezelhető felülettel dolgozik Teljesen platform-független (kliens és szerver is) Az internetes (pl. kereső, megjelenítő) funkciókat teljesen integrálni lehet a szokásos (pl. irodai) szoftverekbe Problémák: teljeskörű hozzáférés gondjai? más információs munkakultúra?

Vizsgáljuk meg: Intranet CBA Megtakarítások ingyen kliens-szoftver minimális user - training meglévő hardver, hálózat olcsó/ingyen szerver-szoftver egyszerű menedzselés, építés egyes alkalmazások kihasználása többszörösére nő, „többen látják” nyílttá válik az IR, távmunkások és akár külsők számára megnyithatóak szegmensek csökken a dokumentációs költség csökken a kommunikációs költség csökken a betanítási költség/idő a tájékozottság kreativitásra ösztönöz Ráfordítások: milyen időszakra? 3 év? Web-kliens és szerver-sw új rendszer, vagy korábbi upgrade hálózat kiépítése, komplettírozás, elemek cseréje (mindenkit el kell érni!) tervezés, projektvezetés tartalom tervezése, strukturálás, konvertálás, alkalmazásfejlesztés installálás, hibajavítás, teszt user training, bemutatók egyéb konzultációk FOLYAMATOS: tartalom-karbantartás, user training, új sw verziók és installálásuk, konzultáció, stb. Mindez „növeli a bizalmat „ az IT/IR/TM iránt, „siker”-alkalmazás

Néhány gyakorlati eset Cadence Design Systems, Inc., kereskedelmi osztálya 3000 alkalmazott, 550 mUSD forgalom, számítástechnikai szegmens hw, hálózat: 6%; fejlesztés+konzultáció 16%; sw 4%; képzés 4%; tartalom:70% haszon a salesmen felkészítés leegyszerűsítéséből: 2,5 millió USD haszon a fax, telefon, posta költségeken: 26 eUSD haszon a kereskedői hírlevél megszünjtetéséből 20 eUSD egyetlen adatbázis a tucatnyi helyett: 24 eUSD Nyereségességi mutató: 1766%; megtérülés 0,15 év! Booz, Allen & Hamilton, vezetési - műszaki consulting cég 6500 alkalmazott, 1.2 mrd USD forgalom, projektek és általános tájékozódás hw, hálózat: 38% !; fejlesztés+konzult: 49%!; sw: 4%; képzés 6%; tart: 3%!!! haszon a belső információk elérésében: 7 mUSD haszon a fax, posta, telefon költségekben: 130 eFt nyereségességi mutató: 1389%; megtárülési idő 1,19 év Silicon Graphics, inc., IT gyártó, 10,000 alkalmazott, 3 mrdUSD hw 14%; sw fejlesztés 71%; oktatás 7%, új IT/TM csapat: 8% időmegtakarítás 1,5 mUSD; korrekt árszabások haszna 5,6 mUSD, megtakarítás járulékos beszerzéseken 810 eUSD, ssnyomtatás: 50 eUSD nyereség 1427%; megtérülés 0,18 év...

Extra: valósidejű rendszerek A válaszidő másodperc alatti, esetenként igen rövid, akár ezredmásodperc Általában speciális szoftver, „készenlétben”, esetenként magas intelligenciával A bemenet jellemzően szenzor, igen kis reakcióidővel A kimenet műszaki rendszer vezérlése Példák: beépített (embedded) rendszerek (kipörgésgátló, ABS, fényképezőgépek, stb.); termelési-műszaki-irányítási rendszerek

C/ Integrált rendszerek felépítése, menedzselése C.1. Az integráltság jellemzői, fejlődés. Homonnay, 3. fejezet C.2. Integrálási módszerek, technikák C.3. ERP rendszerek, kis- és nagyrendszerek

„Adatfeldolgozó” és „információrendszerek”   Adatfeldolgozó rendszerek Információ-rendszerek Pénzügyi szemlélet Költség Befektetés Üzleti szerep Többnyire támogató gyakran kritikus Alkalmazás orient. Taktikai Stratégiai Gazdasági környezet Semleges Befogadó Társadalmi hatás Korlátozott Átható IR gondolkodás Hagyományos Új Érdekhordozók száma Kevés Sok Technológia Számítástechnika Összetett Vezetői magatartás delegálás alsóbb szintekre a vezetés bevonása TM – rendszerek? Forrás: Michael Earl, 1989

Az „ERP integráció” szirénhangjai Divat, sikk, szirénhangok: integrálj! Integrált = összekapcsolt, sok-funkciós, „sokfélét csinál” Alkalmazási integráció: nagyon bonyolult a rendszer, az adatmodell, hosszúak az eljárások, nincsenek automatizmusok Installáló informatikus: sok adat-összefüggés, nehéz tesztelés, nehéz betanítás, nehéz átállás Felhasználói integráció: függőség más folyamatoktól, kiszolgáltatottság, „az automatizmusok felülbírálnak engem”, mindenki látja a hibáimat, a késéseket A rendszergazda, az üzemeltető: Miért nem értik meg, hogy itt minden összefügg? Miért nem értik meg, hogy itt már nem lehet „csak úgy” változtatni valamit? Ezt nem lehet visszacsinálni! A vezető: Sajnos, külsőket kell beengedni, hogy elkészüljön! Igen, ők nem fognak kegyelmezni, nem lesznek engedékenyek! És engem sem fog szeretni senki. A tulajdonos: Te jóisten, ennyibe fog kerülni? És nincs garancia? Az informatikus: Nna, ez aztán egy szép munka!

Mikor integrált egy rendszer? Ha Egy adat csak egyszer, ellenőrzötten kerül be a rendszerbe Minden szükséges helyre automatikusan (azonnal) eljut Széles funkcionalitású, a rutin folyamatok automatikusak Hagyományos alrendszerek egységesen működnek Logikailag egységes adatbázist használ Beépített intelligenciája automatizálja a folyamatok egymásra-épülését (vállalati tudás) Folyamatba-épített ellenőrzésekkel megakadályozza (megelőzi) a hibák terjedését Idősíkokban dolgozik: jelen tranzakciók, elszámolások, történeti adatok, előrejelzések, archiválás Ez nem „irdatlan mennyiségű adat” – ez egy rendszer.

Integrálás 1: Az eljárások A felhasználó az adatbázist nem látja – az eljárást használja. Ebben érzékeli az összetett, integrált jelleget A folyamatok, eljárások tervezésének helyes módja: top-down, felülről lefelé haladó lebontás: Felső szintű „körültekintés” könyvelés Folyamatok modellezése ÁFA befizetése Felbontás részfolyamatokra számla-könyvelés Felbontás eljárásokra ÁFA számítás Felbontás feladatokra, majd elemi feladatokra egy számla, egy ember által elvégzendő lépéssor Felbontás tevékenységekre, elemi tevékenységek elemzés, válogatás Felbontás műveletekre, elemi művelet előírható, időzíthető, mérhető, számonkérhető: pl. „szorzás és összegzés” NE bontsuk 6-8 tételnél többre egyik szintet sem!

Integrálás 2: Az adatbázis Sokan a központi adatbázist szabják feltételül minden integrációs architektúrához. Az adatbázis-építés (adatmodellezés) elvei: - az „egyedtípusok” megfogalmazása (csak a szükséges részletezettségig!) - a kapcsolatok felépítése „a jövő záloga” - elemi adatok egyszeri rögzítése. Az integráció szükségszerűsége: egy adat csak akkor tud az eljáráson „végigmenni”, ha az adatmodell a kapcsolatokat helyesen leírta. Az integrált architektúra könnyen tud válaszolni új igényekre: az új kérdést az összefüggések hálója megválaszolhatja

Integrálás 3: A beépített tudás A vállalati munka eleve „integrált”: a dolgozó látja és érti a folyamatot, előretekint, ismeri az összefüggéseket, segítséget két – a tanuló szervezetben integrált tudás van jelen. Az integrált rendszer tudás-kategóriái: Maga az adatszerkezet, az adatmodell Célszerűen megválasztott, illeszkedő kódrendszerek A tapasztalat alapján kialakított funkciók (menük) A folyamatokba épített ellenőrzések (tartalom, forma, összefüggés) Beépített algoritmusok, feltételrendszerek Automatikusan készíthető kimenetek, dokumentumok Beépített tesztelések, auditálási elemek („log” naplózás, visszagörgetés, próbák lehetősége, stb.) A felhasználók képzettsége, gyakorlottsága, a tudatos használat

Különböző architektúrák integrálási technikái 1/ Összeépítés Láttuk: egy „termelési” és egy „könyvelési” rendszer könnyen találkozhat. Vagy: egy általános rendszerbe be kell építeni egy magyar bérszámfejtést…Vagy: egy jó back-office rendszerhez ki kell építeni egy új-más front-office (közönségszolgálati, felhasználói) rendszert, minimum: felületet. A probléma: egy általános rendszer nem lehet mindenben jó (SAP – tranzakció kontra adatelemzés). A technika: köztes-szoftverek, interfészek (middleware, interface) létrehozása a keletkező adat megfelelő szerkezetben történő átmozgatására. Az átvitel lehet pufferelt, vagy lehet közvetlen, azonnali. Példák: egy termelés-tervező rendszer nem követel meg azonnal adatátvitelt egy pénzügyi rendszerbe, mert csak negyedévente-havonta módosítják a gyártási utasításokat az előző napi teljesítések és más feltételek eredményeképpen pl. éjjel (két műszak között) ekll előállítani és átvinni a másik rendszerbe a beszállítási (beszerzési), vagy értékesítési eljárás adatait azonnal meg kell jeleníteni a pénzügyi rendszerben, hogy a pénzforgalom minél gyorsabb legyen (lehet, hogy erre atósági eljárás is kötelez: pl. jövedéki termékek)

Különböző architektúrák integrálási technikái 2/ Összeláncolás A gazdasági folyamatokban „egymásra utalt” cégek rendszereinek adatokat kell átadniuk, eljárásokat kell „folytatniuk”, hatósági, vagy gazdasági okok miatt. A rendszerek függetlenek maradnak, de „meg kell tanulniuk” az adatátvitelt, annak forrását-célját, ütemezését, validálását, stb. Ha az egyik rendszer megváltozik, újabb probléma keletkezik, ezt szerződésben előre kell láttatni. Példák: A cég horizontálisan felvásárol beszállítót, vagy vevőt: az értéktermelési lánc „folytatódik” A beszállítónál keletkezett adatot a továbbfeldolgozás során „tovább kell vinni” (pl. élelmiszer-tanúsítványok, építési beruházás, autóipar, stb.) A VPOP, vagy az ingatlan-nyilvántartás, vagy a BSA adatait TILOS közvetlenül átvennie az APEH-nek, adatfeldolgozási céllal…azonosítók!

Egyéb integrálási technikák 3/ Egyéb: A rugalmasság biztosítása A külső gazdasági rendszer, vagy a belső környezet megváltozik, újabb probléma keletkezik, ezt szerződésben előre kell láttatni. Megoldások: rugalmas adatszerkezet, kódlisták, paraméterek táblája, nyelvi szövegtáblák, paraméterezhető ellenőrzések, jelentések, lekérdezések 4/ Egyéb: objektum-orientáltság Igen sok tranzakció ugyanúgy, nagyon sokszor kell végbemenjen (pl. a cikk-törzs lekérdezése). Ha ez a „modul” teljesen önálló objektum (adatszerkezete, működésmódja rejtett, de biztonságosan elvégzi a munkát), akkor bárhonnan „meghívható” az ERP-n belül 5/ Egyéb: naplózások, zárolások, helyreállítás Az ERP millióféle „további” adatot feljegyezhet: tranzakciókat, bejelentkezéseket, lekérdezések adatait, törléseket, távoli hozzáférést, stb. Ez kiváló lehetőség az utólagos monitoringra, a biztonsági és minőségbiztosítási vizsgálatokra, auditra, havaria utáni helyreállításra.

C.2. Kicsik és nagyok problémája Miért előnyös egy integrált ERP? Mert erős folyamat-szemlélettel dolgozik Mert minden funkciót képes támogatni Mert ezáltal nő a szervezeti hatékonyság, erőteljesebb az (információ-alapú) menedzselhetőség Mert könnyebb a külső adatkapcsolat Miért a nagyok kezdik? Mert a fenti kölcsönhatásokat el kell viselni Mert nekik van tőkéjük és más erőforrásaik Mert ők vezénylik az iparági versenyt, „nem maradhatnak le” Mert egy jó ERP óriási értéktermelő szerepet vihet (a Porter lánc minden elemében és összességében is) Mert az ERP hatalmas tudás-menedzselő kapacitást jelent

A mai vállalat-irányítási rendszerek A rendszer moduláris felépítésű A modulok a legtöbb funkciót és az összes döntési szintet lefedik (vertikális/horizontális) Az átjárhatóság teljeskörű, nem utólagos A rendszer konzisztens: egyszeres (helyszíni) adatbevitel, egyszeres ellenőrzés, egy logikai adatbázis (OLTP) Osztott felhasználás, tértől és időtől függetlenül A rendszeres lekérdezések lefedik a jelentéskészítési igényeket (MIS) Az eseti (alkalmi) lekérdezések kiszolgálják a vezetői igényeket („VIR”, EIS, DSS, OLAP) A külső adatszolgáltatásokat a rendszer automatizálja (adók, tőzsdei és más beszámolók, statisztikai jelentések) A külső adatforgalom elektronikusan teljesíthető (EDI, más partneri adatkapcsolatok, eBusiness tranzakciók, adó, stb.)

A (nagyvállalati) ERP következményei A vállalat irányítási rendszere teljes átvilágításra kerül Külső tudás áramlik be (tanácsadók, programcsomag tapasztalatai, best practices) Szükség szerint átszervezésre kerül sor (reengineering) Az integrációs paradigma más alkalmazotti gondolkodást eredményez Alapvetően megváltozik a belső és külső kommunikáció Alapvetően megváltozik a vezetői informáltság: létrejön az információ-gazdálkodási, menedzselési igény A fentiek eredményeképpen a vállalat informatikai értelemben transzparenssé, átláthatóvá válik

A kicsik problémái a/ A felkészülés, a szervezőmunka, az installálás projekt-terheit csak egy adott méret, adott tartalék erőforrások esetén lehet elviselni b/ A készen vett „csomag” terhei (költség, egyéb ráfordítások) és értéke (várható hasznok) nehezen becsülhető, kevés a tapasztalat és referencia c/ A szükségszerűen standard megoldás erőszakosan átalakítja az üzletmenetet, a szervezetet, hiába igény a „testreszabás” d/ A későbbiekben egyre növekvő terhek, ráfordítások mellett a „röghözkötés” egyre kínosabb lehet Segítség: több tapasztalat, a piaci verseny, a szabványok haszna (SQL, TCP/IP), a megjelenő nyílt közlemények, referenciák, képzés - a „nagyok” leereszkednek, rugalmasabbak

Válasz: az új ERP piac, a KKV Az utóbbi 3-5 évben: minden nagy szállító megjelenik az ERP csomagok új verzióival: - testreszabott rendszerek (iparág) - kisebb, de működő modul-együttesek Az indok: - a működés eltérő, de az informatika kb. ugyanaz - megerősödtek a (megmaradt) KKV-k! A prioritások: - A költség az éves árbavétel 10-30%-a legyen, 1-2 éves megtérüléssel - funkcionálisan legyen jól konfigurálható (integrált pénzügyi menedzsment, SCM, eBusiness, CRM, üzleti elemzés, HRM) - karbantartás legyen egyszerű és olcsó - infrastrukturális igény legyen kicsi - legyen lehetőség speciális igények fejlesztésére - legyenek kiegészítő iparági megoldásokkal - legyenek bevezetésre képes partnerek. MS: Axapta, Navision SAP: mySAP-SBE változat, All-in-One, SAP Business One Oracle Applications – SBE, Linux- verzió is EXACT, IFS, Epicor-Scala, stb.

A mai integrált ERP három területe 1/ Operatív folyamatok támogatása (TPS, OLTP) Napi üzleti tranzakciók feldolgozása; Erőforrások nyilvántartása és menedzselése, Egyidejű információszolgáltatások a partnereknek; Az adatvagyon online karbantartása; Információszolgáltatás feljebb 2/ Irányítás-elemzés támogatása (EIS,VIR, OLAP) A teljesítmények nyomonkövetése; Jelentéskészítő rendszerek, monitoring; Ad hoc lekérdezések múltra nézve; Bonyolult (tervezési, előrejelzési, audit, controlling) elemzések; Külső jelentések 3/ Ami új: eBusiness megoldások Vállalatközi inforendszerek építése; Újfajta értékesítési, vevőkiszol-gálási (CRM) és beszerzési (SCM) rendszerek akár globális építése; web-alapú virtuális vállalati folyamatok építése; „önkiszolgáló” belső (pl. HRM, megrendelések, eLearning, VIR/OLAP, Intranet) és külső (eCommerce, eBanking) rendszerek építése

Az integrált folyamat-szemlélet „Lépjünk ki az alrendszerekből: figyeljünk a folyamatra” Ellátási lánc : Supply Chain Mgmt (később) Ügyfél-kapcsolati munkák: Customer Relationship Mgmt (később) Átfogó vezetői információkezelés; üzleti intelligencia, online adatbányászat: Business Intelligence Systems (később) Stratégiai vállalatvezetés: Corporate Governance Kiegyensúlyozott mutatószámok rendszere az elemzéshez és tervezéshez: nem csupán pénzügyi, hanem a fejlődést biztosítő szervezeti, HR információkat is bemutatja, elemzi a Balanced Scorecard Method: pénzügyi, vevői, szervezeti, belső fejlődési-tanulási szempontok együttes figyelembevétele a komplex tervezésnél

Hazai ERP helyzet: IVSz 2005 A 100 mFt feletti IT költségvetésű vállalatok vezető informatikusait tömörítő IVSz 36 tagú. A 2004-es felméréshez 24 vállalat és szervezet szolgáltatott adatokat: Dunaferr Rt.;KELER Rt.;Magyar Posta; Matáv Rt.; MOL Rt.; Országgyűlés Hivatala; Siemens Rt.; Tiszai Vegyi Kombinát; Unilever Magyarország, stb. A felmérés: IT ráfordítások (beruházások és üzemeltetési költségek), az informatikai szervezetek működése (létszám, hatékonyság, jövedelmek) és a fő kihívások Régiók szerint a trendek: Kelet-Európában lényegesen többet költenek távközlésre és hardvervásárlásra (55-32-8-5%) , mint az USA-ban, vagy Nyugat-Európában (40-20-20-10: TC – hw – sw – ow szolgáltatások). A kelet-európai régió a lemaradást 2005-ben csaknem 8 százalékos bővüléssel kísérli meg csökkenteni, ami jóval meghaladja a nyugat-európai és az amerikai növekedést. Kelet-Európában tavaly hazánkban költötték a legtöbbet, a GDP 3,2 százalékát informatikai rendszerek fejlesztésére. (A régióban 2,2 százalék az átlag). Rossz hír viszont, hogy lemaradásunk - és az egész régió hátránya - a nyugatabbra fekvő országokhoz képest lényegesen 2004-ben sem csökkent.

A hazai helyzet Vállalatirányítási rendszerek (ERP) nagyvállalatok középvállalatok kisvállalatok Az integráltság helyzete nagyvállalatok középvállalatok kisvállalatok mikrovállalatok Leggyakoribb integráció: ERP + DMS + CRM 71% 38% 11% 44 44 11 28 46 23 3 20 39 35 6 15 22 43 20 integrált vegyes szigetek nem tudja

A teljes számítógépesítés: átfogó információs rendszer TELJESSÉG = komplex információs architektúra:, amelyben mindenkinek, mindenhova megfelelő hardver és szoftver kerül telepítésre teljes távközlési szolgáltatások, teljes elérés közös, védett adatállományok nincs „érintetlen”, „sziget”-folyamat minden szükséges IT támogatás megvalósult. Total Information Systems Management: Guidelines & Examples on How to Get More Value Out of Your Information System by Hubert Osterle

A „teljes” informatizálás problémái A központi menedzsment - kontroll elvesztése az információs rendszer és technika felett A tényleges szervezeti átalakulás kényszere A teljeskörű összeköttetés (további) kényszere Az összekötött infrastruktúra komplexitása A biztonság kényszere A megbízhatóság kényszere Az auditálás kényszere Megoldások: tervezés, változás-menedzsment, oktatás, költségelemzés - információ-menedzsment Audit of College ISs

D/ Globális, igen nagy rendszerek 1. GLOBALIZÁLÓDÁS világpiaci verseny: áru, szolgáltatás, tőke mgmt és kontrolling globális piacon, globális logisztika globális munkacsoportok együttműködése teljesen globális vállalatok 2. AZ IPARI GAZDASÁGOK ÁTALAKULÁSA - tudás/információ-alapú gazdasági ágak - termelékenységnövekedés - újfajta termékek, szolgáltatások - megváltozott vezetési stílus - verseny az idővel, rövid életgörbék - zavaros, átláthatatlan üzleti környezet - alkalmazottak képzettségének változása 3. A VÁLLALATOK ÁTALAKULÁSA - „szétterülés”, „laposabb” szervezetek - decentralizáció az irányításban - rugalmasság igénye és megvalósítása - helyi, független - önálló döntések - alacsony tranzakciós/koordinációs költségek - bátorítás az önálló munkára Miben változtak meg a vállalatok? Global IT Report

A válasz: másfajta információs rendszerek IT SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK Globális hálózatok Nemzetközi munkamegosztás. Világméretű termelésszervezés. Távmunka. A tranzakciós költségek csökkennek. Vállalati hálózatok Csoportmunka, együttműködés. Divíziók, osztályok felbomlása. Vevő- és termék-orientáció. „Task force” alkalmi munkavégzés A mgmt (ügynöki) költségek csökkennek. Üzleti folyamatok újraszervezése BPR

A válasz: másfajta információs rendszerek IT SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK Elosztott IT Egyéni munka bátorítása: VAN INFORMÁCIÓD, DÖNTS MAGAD. Hierarchia és centralizáció csökken. Mgmt költségek csökkennek. Mobil IT (laptop+mobil) Virtuális szervezetek megjelenése. Mozgékony, mobil munkaerők. Szervezeti költségek csökkennek. Grafikus felületek GUI Elérhetőség: az információforrások mindenki számára könnyen hozzáférhetőek. Automatizált munkafolyamatok. Papírnélküli ügyviteli munka. Informatikai képzettség nélküli dolgozó. Ügyfél által végzett ügyvitel (pl.bank)

Global Environment: Business Drivers & Challenges Developing International IS Infrastructure Global Environment: Business Drivers & Challenges 1 2 3 4 5 6

S végül: Nagy, integrált információrendszerek népesség-nyilvántartás, egészségügy, ingatlan, adó bankok egyéni és összekapcsolt rendszere SWIFT, GIRO (EFT) bűnügyi nyilvántartások (belföld, nemzetközi) repülő- és vasúttársaságok helyfoglalási rendszerei globális helymeghatározó rendszerek globális vállalatok átfogó termelésirányítása kereskedelmi cégek világméretű hálózatai államigazgatási szféra összekötött rendszerei Digitális közigazgatás

Menedzseri kihívások A jó rendszer: határidőre kész, funkcionálisan jó, áttekinthető, öndokumentáló, gyors, olcsó…mi van akkor, ha nem? A jó tervezés platform-független, moduláris – strukturált, s valamilyen jó ábrázolás-technikát alkalmaz A rendszerterv részletes értékelésének elmulasztása öngyilkossággal egyenlő A jó interfész fél siker Az új rendszer új szervezeti architektúrát és új vezetői/beosztotti szerepeket követel A telepítés – tesztelés legalább olyan fontos, mint a fejlesztés A folyamatos felügyelet egyfajta minőségirányítási rendszer Mindezek költségeit ugyanúgy kell tervezni, mint a fejlesztési folyamat „triviális” elemeinek ráfordítását