A magyar kistérségek innovációs képessége és versenyképessége DR. LUKOVICS MIKLÓS – DR. KOVÁCS PÉTER Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar „Regionális Innovációs képesség, versenyképesség, jólét” Szeged, 2010. október 19-20. BAROSS_DA07-DA_ELEM_07-2008-0001

Az előadás felépítése Az empirikus elemzés módszertanának váza A kistérségek elemzése versenyképességi szempontból A kistérségek elemzése innovációs potenciál szempontjából Az eredmények összevetése Következtetések

Empirikus elemzés módszertana Komplex fogalmak és kategóriák Mutatószám-rendszerek Többváltozós adatelemzési módszerek Megfelelő adatbázis

Célok Két adatbázis létrehozása (jelentős problémák) Versenyképesség (78 mutató [2010]) Innovációs potenciál (17 mutató) A 174 kistérség tipizálása és elemzése (klaszterezés, MDS) Versenyképességi szempontból Innovációs potenciál szempontjából A kistérségek rangsorolása Az eredmények összevetése (klasztertípusok közötti átfedések, rangsorok közötti rangkorreláció vizsgálata, kontingenciatábla vizsgálata)

A 174 kistérség tipizálása versenyképességi szempontból Adatállomány: egységes versenyképességi definícióra az azt kibontó piramis-modellre támaszkodva Alapkategóriák: 15 mutató Alaptényezők: 32 mutató Sikerességi faktorok: 31 mutató A magyar kistérségek versenyképességének komplex elemzése Two-step klaszteranalízissel és többdimenziós skálázással, majd az eredmények kiterjesztése az urbánus-rurális dimenzió mentén

Versenyképességi típusok

Elméleti versenyképességi kistérség-típusok Magyarországon

A 174 kistérség tipizálása innovációs potenciál szempontjából Adatállomány: 17 mutató A magyar kistérségek innovációs teljesítményének komplex elemzése Two-step klaszteranalízissel és többdimenziós skálázással

Az innovációs teljesítmény szerinti térségtípusok Magyarországon

A magyar kistérségek versenyképességének és innovációs teljesítményének összehasonlító elemzése Az eredmények összevetése három viszonyítási rendszerben: milyen versenyképességi és innovációs teljesítmény szerinti klaszterkombinációk fordulnak elő kistérségek versenyképességi és innovációs teljesítmény szerinti rangsorának kapcsolata versenyképesség és az innovációs teljesítmény MDS által nyert komplex indikátorának kapcsolata

Versenyképesség és Innovációs teljesítmény szerinti klaszter kombinációk Megnevezés Innovációs teljesítmény klaszterei Összesen relatíve erős innovációs teljesítményű kistérségek közepes innovációs teljesítményű kistérségek relatíve gyenge innovációs teljesítményű kistérségek innovációs teljesítményt nem végző kistérségek Versenyképesség klaszterei Relatíve erős versenyképes-ségű rurális kistérség 1 2 Relatíve erős versenyképes-ségű urbánus kistérség 6 11 17 Közepes versenyképességű rurális kistérség 3 26 Közepes versenyképességű urbánus kistérség 10 16 29 Relatíve gyenge verseny-képességű rurális kistérség 50 36 89 Relatíve gyenge verseny-képességű urbánus kistérség 7 28 94 45 174

2. A kistérségek versenyképességi és innovációs teljesítmény szerinti egydimenziós skálázások rangsorai közötti kapcsolat Spearman-féle rangkorrelációs együttható értéke: 0,657 → szignifikáns, pozitív irányú, közepesnél erősebb kapcsolat a két rangsor között

3. A versenyképesség és az innovációs teljesítmény MDS által nyert komplex indikátorának kapcsolata (r=0,73)→ versenyképesebb kistérségek nagyobb innovációs teljesítménnyel is rendelkeznek

Következtetések A térségi versenyképesség és az innováció között nagyon fontos kapcsolódási pontok vannak A relatíve erős innovációs teljesítményű kistérségek mindegyike relatíve erős versenyképességű, urbánus kistérség egyúttal Az innovációs teljesítményt nem folytató kistérségek jórészt relatíve gyenge versenyképességű, urbánus kistérségek Az innovációs teljesítmény a térségi versenyképességnek egy nagyon komoly mozgatórugója

KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

Sorsz. Mutató megnevezése 1. Kutatóhelyek száma 100000 lakosra, 2008 2. K+F helyek tudományos kutatóinak tényleges létszáma 1000 lakosra, 2008 3. K+F segédszemélyzet 1000 lakosra, fő 2008 4. Egyéb fizikai és nem fizikai személyzet 1000 lakosra, fő 2008 5. Az 1000 lakosra jutó K+F ráfordítások 6. Az 1000 lakosra jutó K+F költségek 7. Az 1000 lakosra jutó K+F beruházások értéke 8. K+F ráfordítás forrása vállalkozás összesen, 1000 lakosra, ezer Ft 2008 9. K+F ráfordítás forrása államháztartás összesen, 1000 lakosra, ezer Ft 2008 10. K+F ráfordítás forrása nonprofit összesen, 1000 lakosra, ezer Ft 2008 11. K+F ráfordítás forrása külföldi összesen, 1000 lakosra, ezer Ft 2008 12. K+F költség, alapkutatás, 1000 lakosra, ezer Ft 2008 13. K+F költség, alkalmazott kutatás, 1000 lakosra, ezer Ft 2008 14. K+F költség, kísérleti fejlesztés, 1000 lakosra, ezer Ft 2008 15. Szabadalmak 2006-2009 10000 lakosra 16. Védjegyek 2006-2009 10000 lakosra 17. MTA köztestületi tagok száma, 10000 lakosra, 2007