A városok belső viszonyai Dr. Kozma Gábor
A., A városok alaprajza I. A természetesen nőtt városok 1. alapvető jellemzők a., fokozatosan és hosszan tartó növekedés eredményeképpen jött létre b., szabálytalan elrendeződésű utcahálózat 2. típusok a., befelé sűrűsödés b., kifelé terjeszkedés II. Az alapított városok 1. általános dolgok a., sakktábla alaprajz b., sugaras-gyűrűs szerkezet c., tervszerűen görbe alaprajz
Befelé sűrűsödés (Debrecen – pl. Simonffy és Bajcsy-Zsilinszky utca)
Milétosz (Hippodamos-i elvek) Manhattan
Szeged - 1853 Szeged - 1922
Groningen (Hollandia) egyik városnegyede
B., A városok funkcionális szerkezete – a különböző területhasználati kategóriák elhelyezkedése I. A városökológiai modellek 1. alap – 1920-as évek USA-i viszonyai (chicagói iskola) 2. Burgess-Park: koncentrikus körök 3. Hoyt: szektorális modell (1939) 4. Harris-Ullman: többközpontú modell (1945)
Harris – Ullmann: többközpontú modell
II. A funkcionális térszerkezet európai modellje 1. belső munkahelyöv 2. belső lakóhelyöv (slum-ök kialakulása) 3. külső munkahelyöv 4. külső lakóhelyöv 5. agglomerációs zóna a., alvóvárosok b., bolygóvárosok 6. agglomerációk összenövése - megalopolisz a., Boston – Washington b.,
Budapest térszerkezete az 1970-es években
Lakópark Telkiben (budapesti agglomeráció)
III. A térszerkezetet zavaró tényezők 1. természeti viszonyok 2. napjaink új fejleményei a., „szolgáltató-központok” megjelenése b., a külső munkahelyöv átalakulása c., belső lakóhelyöv átalakulása (dzsentrifikáció)
Cora – Fót (M3-as bevezető) Millenáris Park (egykori Ganz Gyár)
Közterület-rehabilitáció (Budapest – Madách tér) Budapest – Magdolna-negyed: felújítás + új építés
Boston – Washington megalopolisz
Tokio –Nagoja – Osaka – Kobe megalopolisz