Emlősök osztálya
Az őshüllők egyik csoportjából alakultak ki Az osztály jellemzői: Bőrüket szőrzet borítja Testhőmérsékletűek állandó Tüdővel lélegeznek Életmódjuk: a többségnek szárazföldi, de vannak vízi és repülő életmódúak is Végtagjuk, koponyájuk, fogazatuk felépítése az az életmód szerint változik Szaporodásuk, egyedfejlődésük: váltivarúak, belső megtermékenyítésűek, közvetlen fejlődé- sűek, utódokat anyatejjel táplálják
Csoportosításuk: - szaporodásuk és egyedfejlődésük alapján 3 csoportjuk van Tojásrakó emlősök: - a legfejletlenebb emlősök - hüllőkre jellemző vonásaik: kloákájuk van nem eleven szülők, lágy héjú tojással szapo- rodnak, testük melegével költik ki nincsenek valódi emlőik, csak tejmirigyek - fajaik: kacsacsőrű emlős, 2 hangyászsün faj
Erszényes emlősök: - a hasi oldalukon egy bőrzacskójuk van, ez az erszényük, itt van az emlőjük is - az utódaik a méhben fejlődnek, elevenszülők, nagyon fejletlenül születnek, bejutnak az erszénybe, az emlőből táplálkozva fejlődnek - Ausztráliában és Amerikában őshonosak - pl. kenguruk, oposszumok (erszényes patká- nyok)
Méhlepényes emlősök: - a legfejlettebb, legfajgazdagabb emlős csoport - az utóduk az anyaméhben fejlődik, - új szervük: a méhlepény - a magzatburok és a méhfal egy részéből alakul ki - az anyai és a magzati vér közötti anyagki- cserélődés színhelye, de a kétféle vér nem keveredik egymással
Csoportjai: - rovarevők: egyforma hegyes fogaik vannak fogazatuk rovarevő fogazat cickányok, sünök hazánkban minden fajuk védett! - denevérek: repülő életmódúak, szárnyuk bőr- szárny: módosult végtagcsontok és bőrredő hallószervük fejlett, echolokációval tájéko- zódnak fogazatuk: a rovarevőkéhez hasonló pl. korai denevér
- főemlősök: - félmajmok, majmok és az emberszabású majmok - testméretükhöz képest nagy az agyvelőjük, feltűnő értelmi képességekkel rendelkez- nek - végtagjaik fogásra képesek, hüvelykujjaik szembehelyezhetők a többivel - fogazatuk: mindenevő fogazat, gumós záp- fogak - szemük előre néző, kiváló a térlátásuk
- csoportjaik: - félmajmok: pl. makik, lórik Afrika (Madagaszkár), Ázsia - majmok: szélesorrú majmok: pl. bőgőmajmok Közép- és Dél- Amerika keskenyorrú majmok:pl. páviánok,makákók Afrika, Ázsia emberszabású majmok Afrika: csimpánz 2 faj, gorilla, Ázsia: orangután, gibbon ember
- rágcsálók: a legnépesebb emlős csoport metsző fogaik állandóan nőnek, növényi táp- lálék rágásával koptatják nincsenek szemfogaik pl. ürge, hörcsög, egerek, patkányok - ragadozók: többségük húsevő, de vannak mindenevők és növényevők is pl. kutyafélék (rókák, sakálok, farkasok), macskafélék (hiúz, oroszlán, tigris), menyétfélék, medvefélék
- cetfélék: vízi életmódúak mellső végtagjaikkal és a farkukkal úsznak nem szőrös a bőrük, de vastag a bőraljájuk fogas cetek: ragadozók pl. delfinek szilás cetek: planktonevők nincs foguk, szilák: szájpadlásukról eredő, fésűszerű szarulemezek pl. kék bálna - fókák: vízi életmódúak, szárazföldön is vannak lábaik úszóhártyásak, testüket szőr borítja ragadozó táplálkozás módúak pl. oroszlánfóka
- ormányosok legnagyobb testű szárazföldi állatok névadó szervük az ormány: a felső ajak és az orr összenövése agyaruk a felső metszőfogak módosulása 2 ma is élő fajuk az afrikai- és az ázsiai ele- fánt
patások: növényevők vagy mindenevők pata: a lábujjak végén a bőr szarurétegének a megvastagodása - páratlanujjú patások: végtagjaikon egyetlen ujj feltűnően fejlett, a többi kicsi vagy csökevényes növényevők pl. ló, szamár, zebrák, orrszarvúak
- párosujjú patások: lábaikon 4 ujj van, a két középső a legfejlet- tebb disznófélék: mindenevők pl. vaddisznó, nílusi víziló (a cetek a legköze- lebbi rokonaik) kérődzők: növényevők, pl. szarvasok, őzek, antilopok, tevefélék, juh, kecske