Bérlakásépítés és fenntarthatóság A bérlakásépítési kódex Készítette: 4xm építészeti munkacsoport Finta Sándor Földi Péter Gunther Zsolt Váncza László 2013.04.22.
A 2020-as európai uniós vállalások energetikai célkitűzései: 20%-os energiahatékonyság növekedés 20%-os CO2-kibocsátás csökkentés 20%-os megújuló energia használat
Miért a bérlakással kapcsolatban kell erről beszélni? az épületek fogyasztják el az összenergia 40%-át, ennek az energiamennyiségnek 50%-át a lakóépületek használják fel
És hogyan állunk a lakásépítés / bérlakáshányad területén? lakásépítés továbbra is zuhan (2011: 12655 db új lakás), a bérlakások arányát tekintve Európában sereghajtók vagyunk épített lakások száma 1960 – 2010 bérlakások aránya Európában 2002
És miért a költségelvű bérlakás? mobilitás (röghöz kötés feloldása), minőségi lakáshoz jutás alternatívája a bérből, fizetésből élők számára, általános lakásállomány állapotának javítása, lakókörnyezet alakításának igénye.
A központi szerepvállalás szükségszerűsége munkahelyteremtés, szakképzés újraindítása, építőipari szürkegazdaság kifehérítése (minőségi legális építések), fenntarthatósági szempontok érvényesítése.
építészeti programalkotás = bérlakásépítési kódex
A kódex felépítése a város a tömb a ház a lakás szerkezet, építéstechnológia, anyaghasználat fenntarthatóság a környezet viszonylatában épületgépészet és -villamosság
A város elengedhetetlenül fontos a befogadó közeg (város) és az új építésű egység (tömb) kölcsönös viszonyának vizsgálata. a meglévő városszerkezeti struktúrához való illeszkedés nem jelenti a hagyományos, helyenként avult városszerkezeti struktúrák (pl. tömbös beépítés) mechanikus ismétlését. az új lakótömbök nem képezhetnek idegen, zárt testet a meglévő városi közegben, átjárhatóságuk, nyitottságuk révén, környezetük szerves részévé kell válniuk.
Szempontrendszer: városszerkezeti elvárások, illeszkedési alapelvek a meglévő városszerkezeti struktúrához, helykiválasztás: elsősorban elhagyott, városközponthoz közel eső volt ipartelepek, barnamezős rehabilitáció előnyei
a két, alapvetően különböző rendszer ötvözése A tömb hagyományos, történeti belvárosokra jellemző keretes beépítést és a modernizmussal teret nyerő szalagszerű illetve pontszerű beépítési forma a két, alapvetően különböző rendszer ötvözése sajátos beépítési morfológiák, újszerű térbeli, melyek flexibilisen alkalmazkodnak a mai és a jövőben változó funkcionális és téri igényekhez
szalagszerű beépítés tömbszerű beépítés teraszos beépítés
A ház a tömb felülírja a hagyományos telek-telek viszonyt, ezért a házak közötti határok elmosódnak
Lakásmix / ház
a lakások alapterülete és szobaszám jelentősen csökkent, az elmúlt évtizedek hazai lakásépítési gyakorlata a lakások funkcionális rendjét tekintve nem mutat semmilyen progressziót, a lakások alapterülete és szobaszám jelentősen csökkent, a házon, illetve tömbön belüli lakásmix helyes meghatározásával a lakások belső átalakításának igénye csökkenthető, lakások átlagos alapterülete növekszik, tervezett szolgáltatási színvonaluk bővül.
megfelelő méretű és elosztású lakások
Alapterület meghatározás a lakáson belüli helyiségek tekintetében
FENNTARTHATÓSÁG
az épület többet ad, mint amennyit elvesz az aktívház az épület többet ad, mint amennyit elvesz
az aktívház három alappillére hatékony energiafelhasználás egészséges beltéri klíma fenntartható környezet az épület energiamérlege pozitív egészségesebb és kényelmesebb belső tér pozitív hatást gyakorol környezetére
bérlakásépítési kódex = nemzeti bérlakásépítési stratégia
4xm építészeti munkacsoport FINTA SÁNDOR FÖLDI PÉTER GUNTHER ZSOLT VÁNCZA LÁSZLÓ