dr. Vécsei Pál Vállalkozási adókedvezmények területi megoszlásának alakulása 1992 és 2008 közötti
dr.Vécsei Pál: A vállalkozási adókedvezmények területi megoszlásának alakulása 1992 és 2008 között 1990 óta a területi gazdasági viszonyok alakulásáról, s különösen az azokra ható pénzügyi folyamatokról a KSH területi adatgyűjtési rendszere meglehetősen kevés információt tartalmaz és szolgáltat. Az elemzési lehetőségek bővítése érdekében a TEIR 1992-ig visszamenően évi rendszerességgel átveszi, és felhasználóinak rendelkezésére bocsájtja az APEH Társasági adó adatbázisának legfontosabb településsoros adatait, s ezek között a vállalkozások által igénybe vett adókedvezmények összegét is. A személyiségi jogok hatályos törvényi szabályozása miatt az adatbázis nem tartalmazza azoknak a településeknek az adatait melyekben a vállalkozások száma háromnál kevesebb. Ez főként a kezdeti időszakokra vonatkozóan némi torzítással jár, de alapvetően nem gátolja a lezajlott folyamatok értelmezését. 1992 és 2008 között a vállalkozások összesen (2009-es áron) mintegy 2350 ezer milliárd forint adókedvezményben részesültek, ami közelítően megegyezik az éves GDP tizedével. Az kedvezmények nyomán a vállalkozások átlagosan adófizetési kötelezettségük mintegy negyedétől mentesültek.
A gazdaság adókedvezményekre alapozott támogatása különösen a kilencvenes évek első felében volt intenzív, - majd fokozatosan visszaesett. 1992 és 1994 között például a vállalkozások megtarthatták számított adófizetési kötelezettségük több mint harmadát, - 2007 és 2008 között viszont már csak mintegy hatodát. Lényegében a támogatási intenzitással arányosan alakultak a területi egyenlőtlenségek. Különösen a rendszerváltást követő első kormányzati ciklusban alakult kiegyensúlyozottan a kedvezmények területi megoszlása, - de a következő két kormányzati ciklusban is viszonylag mérsékeltek voltak a területi különbségek. Ezt követően viszont már főként csak az ország gazdaságilag és urbanizációs viszonyaiban fejlettebb térségei és települései kisebb hányadának jutott jelentősebb támogatás. 1992 és 2002 között például a leghátrányosabb helyzetű és komplex programmal támogatandó kistérségek vállalkozásainak támogatottsági szintje még megegyezett az országos átlag 60 százalékával, - 2003 és 2008 között viszont csak ennek hatodával. Ugyanakkor az ország nem hátrányos helyzetű statisztikai kistérségeinek vállalkozásai korábbi relatív pozíciójukat megőrizve az országos átlag felett vették igénybe az adókedvezményeket. Összességében a nem hátrányos helyzetű térségek vállalkozásainak jutó támogatás összege közel negyedére-, viszont a leghátrányosabb helyzetűeké ezt tízszeresen meghaladóan esett vissza.