Az eljárás megindítása; eljárási döntések az eljárás megindítása után Győr Nappali tagozat 2016

Az alapeljárás garanciális okokból szabályozott mozzanatai Az eljárás megindítása; eljárási döntések az eljárás megindítása után A tényállás tisztázása, a bizonyítási rendszer; Az eljárás „nyilvánossága” Az eljárás rendjének biztosítása: eljárási szankciók Ügyintézési határidők – a mulasztás orvoslása Döntés

Az eljárás megindítása Az alapeljárás – a közigazgatási eljárás szükségszerű szakasza Megindítás módja az ügyfél kezdeményezése alapján - kérelemre a hatóság döntése alapján - hivatalból Kivételesen - kérelemre és hivatalból is Az eljárás megindításának módja – hatásköri kérdés – a különös eljárási szabályok határozzák meg A megkülönböztetés jelentősége Kérelemre indult eljárásban – az ügyfél rendelkezési joga dominál Hivatalból indult eljárásban – az officialitás elve érvényesül

A kérelemre indult eljárások Az eljárás kérelemre indul - rendszerint az ügyfél számára kedvező döntés érdekében pl.: jog megszerzése; kötelezettség, tilalom alóli mentesülés; adatnyilvántartás, igazolás; jogvita eldöntése Az ügy ura – az ügyfél A kérelmező ügyfél rendelkezik az üggyel Akarat-elhatározásától függ az eljárás megindítása A határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonhatja a kérelmét – megszüntetési ok Kivétel: az eljárás hivatalból is megindítható és a hatóság hivatalból folytatja A végrehajtás is kérelemre rendelhető el A szabályozás feltételezi Az ügyfél aktív közreműködését az eljárásban Arra törekszik, hogy tehermentesítse a részvétel terhei alól (az ügyfél az általa kezdeményezett eljárásban nem idézhető; jogosult, de nem köteles megjelenni az egyes bizonyítási cselekményeknél; nyilatkozattételre jogosult, de nem kötelezett, stb.)

A kérelemre indult eljárások típusai I. Kétféle eljárás – cél: az ügyfél minél egyszerűbben és gyorsabban tudja jogait érvényesíteni Sommás eljárás Teljes eljárás Feltételei: A kérelem, annak mellékletei és a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott Nincs ellenérdekű ügyfél Az ügyre irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot (60 napot) Jellemzője: Az eljárás megindításától számított 8 napon belül az eljárást lezáró döntést kell hozni ha ilyen döntés nem hozható – függő hatályú döntést kell hozni

A kérelemre indult eljárások típusai II. Függő hatályú döntés tartalma: a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni; b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. A döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. 2. Teljes eljárás A sommás eljárás, ha nyolc napon belül nem hozható érdemi döntés átalakul teljes eljárássá Ha az ügyintézési határidő legalább két hónap vagy 60 nap, vagy annál hosszabb

A kérelem Kérelem – jogi hatásai az ügyfél egyoldalú aktusa, amely közigazgatási eljárásjogi jogviszony létrehozására irányul Alanyi jogot teremt arra, hogy a hatóság a kérelmét érdemben elbírálja Nem minősül kérelemnek – panasz, bejelentés, más hatóság kezdeményezése, szignalizációja Követelmények: két elv érvényesül – minimális tartalmi előírás a beadványok formátlanságának elve alakszerűtlen – írásban, szóban alakszerű – nyomtatvány, elektronikus űrlap A tartalom szerinti elbírálás elve Benyújtható személyesen, postán, elektronikus úton, Életveszély, súlyos kárral veszélyeztető helyzet – telefonon Személyes benyújtást törvény kötelezően előírhatja, ha ennek hiányába a szükséges adat, tény nem ismerhető meg Jogszabály mellékleteket írhat elő – nem követelhető az ügyféltől – az azonosításához szükséges adatokon kívül – olyan adat, ill. olyan irat, amelyet valamely hatóság (közigazgatási hatóság, bíróság, MOKK) jogszabályban előírt nyilvántartása tartalmaz - hiánypótlás

A kérelem előterjesztése A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál Beadási kedvezmény - ha jogszabály azt nem zárja ki, lakcíme vagy munkahelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál, ennek hiányában pedig a lakcíme vagy munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti Tv. vagy korm.r. – előírhatja a kérelem, ill. több azonos jog gyakorlását érintő több kérelem – közvetítő hatóságnál való előterjesztését - kormányablak 2. és 3. esetben – áttétel a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervhez Az ügyintézési határidő az 1. esetben, ill. ha a kormányablaknál terjesztették elő a kérelmet – a megérkezést követő napon kezdődik

Hivatalból indult eljárások I. Az officialitás elvének érvényesülése Általában olyan ügyfajtákban, amelyek az ügyfél számára kedvezőtlen döntéssel járnak – kötelezettség megállapítása, tilalom előírása, jog korlátozása, szankció alkalmazása Az ügy ura - a hatóság Az eljárás megindítása, megszüntetése a hatóság döntése A végrehajtás is hivatalból történik A bizonyítási teher a hatóságot terheli – az eljárás során a hatóságnak olyan többletjogai vannak, amelyeknek a célja az ügyfél közreműködésének biztosítása (idézés; szankcionált adatszolgáltatási, nyilatkozattételi kötelezettség; stb.) Ügyféli jogok – a hatóság önkényes eljárásával szembeni fokozott védelem nyújtása

Hivatalból indult eljárások II. A jogállamiság elve, a közigazgatás joghoz kötöttségének követelménye a hatóság hivatalból csak akkor indíthat eljárást, ha erre a jog felhatalmazza jogszabályban szabályozott ügyfajtában Az ügyre vonatkozó joghatóságuk, hatáskörük, illetékességük keretei között, Az eljárás hivatalbóli megindításának anyagi jogi feltételeit az ügyre vonatkozó jogszabályok határozzák meg – e feltételek meglétének és annak alapján az eljárás szükségességének megítélése a hatóság mérlegelésének tárgya. Ket. 29. § (2) bek – az eljárás megindításának kötelező esetei: Jogszabály előírja Erre a bíróság, vagy felügyeleti szerv utasította Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást

Értesítés az eljárás megindításáról Az ügyféli jogok gyakorlásának feltétele: Az ügyfél tudomással bírjon az eljárás megindításáról A hatóságot értesítési kötelezettség terheli hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű felet Kérelmező ügyfelet, ha kéri 8 napon belül értesíteni kell – szubszidiárius szabály Mellőzhető: veszélyeztetné az eljárás eredményességét 8 napon sor kerül az alapeljárást lezáró döntésre vagy függő hatályú döntésre honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja Az értesítés tartalma: az ügy tárgya, iktatószáma, az eljárás megindításának napja, ügyintézési határidő, az ügyintéző neve, elérhetősége az iratbetekintés és a nyilatkozattétel lehetőségéről szóló tájékoztatás az eljárás megindításának módjára utalás

Hatósági döntések az eljárás megindulása után

Az eljárás befejezése érdemi határozat nélkül I. Két ilyen eljárási jogintézmény: A kérelem elutasítása érdemi vizsgálat nélkül Az eljárás megszüntetése Joghatóság hiánya Hatáskör, illetékesség hiánya, ha áttételnek nincs helye nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul A kérelem elkésett, vagy időelőtti A hatóság a kérelmet már elbírálta – változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett, ugyanazon jog érvényesítésére A kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik A kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy

Az eljárás befejezése érdemi határozat nélkül II. 2. A hatóság az eljárást megszünteti: már a kérelmet el kellett volna utasítani érdemi vizsgálat nélkül, illetőleg a hivatalbóli eljárást meg sem lehetett volna indítani, de az ok csak az eljárás folyamán derült ki, az ügy okafogyottá vált vagyontárgy megsemmisült, vagy károsodott Az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn Hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel a hatóság hatásköre jogszabályváltozás miatt megszűnt (már nem hatósági ügy) A kérelmet az ügyfél visszavonta és az eljárás hivatalból való folytatásának nincs helye Az ügyfél halála, jogi személy ügyfél megszűnése, ha nincs jogutód az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a visszautasított képviselő helyett nem gondoskodik alkalmas képviselőről, vagy nem jár el személyesen Az ügyfél illeték, díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget Hivatalbóli eljárásban a tényállás nem volt tisztázható az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére. Az eljárás megszüntethető – ha az ügyfél hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget

Az eljárás felfüggesztése A 2015-ös Ket. novella jelentősen leszűkítette a felfüggesztés lehetőségét. Három esetét szabályozza: Külön törvény kifejezett felhatalmazása alapján - ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el A Ket. 32. § (5) bekezdése alapján a hatóság felfüggeszti az eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén, ha a jogutód kiléte vitatott, a vita eldöntéséig A hatóság felfüggesztheti az eljárást, ha nem a kérelmező ügyfél esik ki az eljárásból a jogutódlás kérdésében kialakult vita eldöntéséig