Az őszirózsás forradalom és a polgári demokrácia A forradalom üdvözlése Károlyi Mihály

A háború elveszett „Bulgária kiugrásával  tovább” (09.29)  Burián István közös külügyminiszter véleménye 1918. okt. 16. gróf Tisza István a képviselőházban a központi hatalmak elvesztették a háborút IV. Károly kiáltványa (okt. 16.)  Ausztriát föderatív állammá minősítette  Felhívás nemzeti tanácsa alakítására  a kiáltványa nem vonatkozott a Magyar Királyságra  1918. április 8 Róma - OMM nemzetiségeinek kongresszusa  Monarchia keretei között  élni, s önállóságot követelnek  Wilson-i pontok nem érvényesek Magyarországra A háború elveszett

Tisza István, a háborút ellenző miniszterelnök Gróf Burián István közös külügyminiszter

A Katonatanács, Csernyák Imre százados vezetésével

„Rohanunk a forradalomba” Háború elvesztése – a tömegek változást kívánnak  Az ellenzéki pártok létrehozzák a Magyar Nemzeti Tanácsot  Függetlenségi és 48-as Párt  Országos Radikális Párt  Magyarországi Szociáldemokrata Párt Programja  háború azonnali beszüntetése  új választások  földreform, szociálpolitikai reform  egyesülési- és gyülekezési szabadság  nemzetiségek önrendelkezési joga

Wekerle lemondása  IV. Károly haboz  már kevés, a tömegek változást akarnak  Október 24 Magyar Nemzeti Tanács (elnöke Károlyi) IV. Károly  ad kormánymegbízást 25. megalakult a Forradalmi Katonatanács Október 28 - tüntetés a Magyar Nemzeti Tanács mellett kierőszakolja Károlyi miniszterelnöki kinevezését Nemzeti Tanács  kormány Lánchídnál a rendőrség a tömegbe lőtt  három halott

A polgári dem. forradalom győzelme (az „őszirózsás forradalom”) Másnap (okt. 29.) munkássztrájkok törtek ki  Okt. 30.-i tüntetés  a Nemzeti Tanács hatalomátvételét követelik Vér nélkül sikerült elfoglalniuk a stratégiai pontokat  Okt. 31.-én győzött a forradalom (sapkarózsa   őszirózsa) József főherceg Károlyit kinevezi miniszterelnökké A hatalom  a liberális és demokratikus polgárság kezébe került  szövetkezve a szociáldemokrata párttal Cél  a modern polgári Mo. megteremtése  Tisza István † (tisztázatlan körülmények)

48-as honvéd a Parlament előtt

A forradalom katonái a sapkarózsa helyett őszirózsát tűztek

A polgári demokráciáért Nov. 1.-én a kormány esküt tett a Nemzeti Tanács előtt  kinyilvánította a teljes elszakadást Ausztriától és kinyilvánította Mo. függetlenségét (400 év után) Nov. 16.-án az I. néptörvény, Magyarország Népköztársaság választójogi törv. (nőkre is) sajtószabadság, gyülekezési szabadság esküdtbíráskodás földreform Intézkedések  nem javul az ország helyzete  területi veszteség  áruhiány, infláció, jegyrendszer Válságban az új demokratikus rendszer

IV. Károly nyilatkozata Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet megszabadít-sam a háború borzalmaitól, amely háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlanul szeretettel vagyok eltelve. Ennélfogva minden részvételemről az államügyek vitelében le-mondok, és már eleve elismerem azt a döntést, mellyel Magyarország jö-vendő államformáját megállapítja. Eckartsau, 1918. XI. 3-án. Károly sk.

Válságban az új demokratikus rendszer Gazdasági nehézségek  Az antant gazdasági blokádja  szén-, nyersanyag és élelmiszerhiányt (élelmiszerjegy) okoz Tovább nőtt a munkanélküliség  infláció, adósság Életszínvonal a 1914 előttinek a fele  megoldás a szegényparasztság kérdésére 1919. február, néptörvény földreformról elkésett,  megoldás (nem volt földosztás)

Életszínvonal csökkenése miatt vagyon elleni bűncselekmények száma megnövekedett, ezért a kormány erélyesen lép fel

folyt

általános elégedetlenség kedvez a szélsőségeknek   KMP (Kun Béla, 1918. nov.) MOVE (Gömbös Gyula) A KMP programja  nagybirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása  az ipar munkásellenőrzése  nemzeti kérdés, antantbarátsággal való szakítás   1918 dec. kormányválság  1919. jan. – Berinkey Dénes min.erelnök  Megduplázódott az MSZDP képviselőinek aránya  Betiltják a KMP-t, vezetői börtönbe kerültek  MOVE-t is betiltják  Nőtt a feszültség a falvakban: februárban és márciusban erőszakos földfoglalások (pl. Somogy – Latinca Sándor)

Hazatérő katonák a munkanélküliek számát növelték, ezzel a feszültségeket is.

Károlyi köztársasági elnökké választása

A kormány külpolitikai törekvése Tört.-i Magyarország megtartása  nemzetiségekkel megegyezés  Jászi Oszkár un. keleti Svájc koncepció  (autonómia) Az események már túlhaladtak Nov. 3. padovai fegyverszüneti egyezmény ( területi vonatkozása)  az utódállamok megkezdték a tört.-i Mo. területeinek elfoglalását Károlyi-küldöttség  11. 13-án belgrádi katonai konvenció délen és keleten demarkációs vonal Az antant követelései: Erdély déli része, a Bánát, a Bácska és Baranya megye déli része, valamint az ország területén szükség szerinti átvonulás

Az antant hozzájárulásával  5. szerb hadsereg bevonult a Szerémségbe és Bácskába  nov. 8. a csehek Nagyszombatnál és Trencsénnél átlépik a határt  jan. 01.-re Pozsony és az egész Felvidék cseh kézen  dec. 1. Gyulafehérvár román nemzetigyűlés, egyesülés Román Kir.  dec. 2.-án a román királyi hadsereg elkezdte D-Erdély elfoglalását Dec. eleje az antant a Felvidék teljes átadását köv. a cseh állam javára Mi a titka a gyors sikereknek Linder Béla: „  akarok katonát látni!”  volt hadserege a magyar kormánynak!!!

A kormány külpolitikai kudarca A kormány békekonferenciában bízott  csalódás Vix-jegyzék  Ultimátum: 100 km-rel vonja vissza csapataikat 03. 23-ig (Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti vonaltól) kiürített terület keleti részét megszállják a románok politikai határként értelmezik Károlyiék márc. 20-án lemond a kormány A kormány külpolitikai kudarca

Vix-misszió tagjai

Az utódállamok követelései

Az utódállamok további követelései