A pápaság és a császárság küzdelme

A cluny-i reformok Az egyházi és a pápai hatalom megerősödése  A pápa komoly befolyási tényező  hatalmas egyházi földbirtok  Politikai jelentőség (az egyház az uralkodók támasza)  A kultúra monopolizálása és magas fokú szervezettség Probléma - az egyház belső válsággal küszködik  Elvilágiasodás  a szakmai tudás csökkenése  Szimónia az egyházi méltóságok pénzen való megvétele  a X. századi reformmozgalom - központja Cluny Két irányzat   mérsékeltebb irányzat radikálisabb irányzat egyházon belüli gondok megold. hatalmi törekvések (szimónia, cölibátus) pápai hatalom a császár fölé emelése A cluny-i reformok

Cluny kolostor rajza - Lotaringia

Pápaság a reformok élén XI. század közepe - elindul a világi papság cluny-i szellemű reformja  cölibátus, szimónia  világi hatalmi törekvések  XI. század vége - a pápai primátus megszerzése  elősegíti III. Henrik - kísérlet a pápai hatalom megszilárdítására  sutri zsinaton 1046.  általa kinevezett személyek cluny-i hívei megkezdik a függetlenedést a császári hatalomtól II. Miklós 1059 szabályozza a pápaválasztás rendjét  csak a bíborosok választhatnak pápát (IV. Henrik 10 éves)

VII. Gergely, a reformpápa, a korábbi Cluny szerzetes 1073 - egy cluny-i szellemű szerzetes kerül Szent Péter székébe  VII. Gergely (1073-85) indítja a támadást  kiadja a Dictatus Papae-t (1075)  joga, hogy császárokat tegyen le, vagy koronázzon meg  egyedüli joga az invesztitúra, s ő a katolikus keresztény világ ura  megtiltja a szimóniát és előírja a cölibátust IV. Henrik NRCs VII. Gergely, a reformpápa, a korábbi Cluny szerzetes

Német-római császárság a XI. században XI. század eleje - az NRCs Európa legerősebb állama  központi hatalom tekintélye nagy  expanzív törekvések  Közép-Európa és Itália  egyházi reformok támogatói a hitélet kérdésében  pl. III. Henrik VII. Gergely politikája gyengíti a császár hatalmát  invesztitúra  világi hatalmat jelentett a hűbériség korában  főpapokra támaszkodik a világi nagyhűbéresekkel szemben Invesztitúra a pápa kezében a birodalom egységét veszélyezteti

A cluny-i hatása Itália 100 körül

Az összecsapások első szakasz A támadásra IV. Henrik (1056-1106) válaszol  Worms-i bir. gyűlés leteszi a pápát (1076)  a pápa kitagadja Henriket A hűbéreseit felmenti a vazallusi hűség alól Felkelés Rudolf sváb herceg vezetésével (ellencsászárrá vál.) Henrik érzi a veszélyt  1077 - Canossa vára bűnbocsánatot nyer (Canossa-járás) Henrik visszatér Németo.-ba  leveri a lázadókat

1084 Rómára támad  Gergely ismét kiátkozza  Gergely normann hűbéresit hívja segítségül  Rómát feldúlják  Gergely elmenekül a nép haragja elől száműzetésben hal meg Canossa-járás

IV. Henrik VII. Gergely előtt bocsánatért esedezik Canossa vára, ahol Henrik vezekelt

Az invesztitúra-küzdelem lezárása 1122-es Worms-i konkordátum V. Henrik és II. Callixtus között kötetett. invesztitúra   egyházi méltóság hűbérbirtok a gyűrű, pásztorbot a jogar pápáé átadás császáré   1123. I. lateráni egyetemes zsinat szentesítette  a megnyugvás időszakos Worms-i konkordátum aláírói

A második nagy összecsapás A harc folytatása  Barbarossa Frigyes  III. Sándor pápa  Itália megszerzése Frigyes  Észak-itáliai városok III. Sándor szövetsége 1176 Legnano  Lombard liga és a pápai seregei legyőzik Már  szólhat bele a pápaválasztásba Barbarossa Frigyes III. Sándor pápa

A pápaság kísérlete az eu.-i hegemóniára Németországban vetélkedés a koronáért  Stauf  Welf  Kedvez a pápaságnak III. Ince (1198-1216)  a pápai hatalom fénykora  Frigyes fia VI. Henrik ∞ Constanca szic.-i normann trón örököse  Henriket a pápát két tűz közé szorítja Henrik †, fia kiskorú  a pápa gyámsága alá kerül II. Frigyes  Szicília erős hatalma Aki alatt a pápaság virágkorát élte

harc újra kezdődik (a küzdelem harmadik szakasza)  II. Frigyes (1212-1250)  IV. Ince  A pápa többször kiátkozta  hatalma Németo.-ban megrendül  Szicíliában erős hatalmat épít ki  a német fejedelmek hatalma  A küzdelem következménye fejedelmek  császár Németországi hatalma összeomlik, de a Nápolyban szilárd Frigyes 1250 †  fia, IV. Konrád harcol a pápával Konrád 1254 †  a birodalom anarchiába süllyed 1256-1273 között  császár, de a pápai hatalom is meggyengül

A rejtélyes Castel del Monte Az NRCs 1200 körül A rejtélyes Castel del Monte II. Frigyes császár, kinek az álma a Római Birodalom feltámasztása volt, de politikája az NRCs szétesését siette