A NYÍLT HOZZÁFÉRÉS KEZDEMÉNYEZÉS OPEN ACCESS INITIATIVE

Változások a könyvtár feladatkörében A könyvtár és információtudomány központi problémája dokumentumok (tárgyiasult ismeret) megszervezése a bennük lévő ismeretanyag visszakereshetővé tétele A könyvtár- és információtudomány központi problémája a „tárgyiasult” ismereteket (dokumentumokat) úgy megszervezni, hogy a bennük lévő ismeretanyag visszakereshető legyen. 1.1. Különösen a felsőoktatási, a tudományos és szakkönyvtárak érzik az információszolgáltatás módjainak változását. A professzionális információk közvetítésében manapság jóval nagyobb szüksége van a használónak a könyvtáros, az információs szakember segítségére.

Információszolgáltatás Módosulásában leginkább érintettek a felsőoktatási, a tudományos és más szakkönyvtárak. A professzionális információközvetítés legfontosabb helyszíne továbbra is a könyvtár marad. Különösen a felsőoktatási, a tudományos és szakkönyvtárak érzik az információszolgáltatás módjainak változását. A professzionális információk közvetítésében manapság jóval nagyobb szüksége van a használónak a könyvtáros, az információs szakember segítségére.

Szakember A könyvtáros, az információs szakember feladata Eligazodás adathalmazban Keresési technikák professzionális ismerete Az adott szakterülethez kapcsolódó szakirodalmi adatbázisok ismerete Szakinformációk közvetítése Az adott szakterülethez kapcsolódó szakinformációkat tartalmazó adatbázisokat

Elektronikus források A megjelenés formájának módosulásával nem változik a tudományos közlés négy alapvető komponense: A regisztrálás Az igazolás A nyilvánosság Az archiválás Módosuló folyóirat-kiadás A nyomtatott változat melletti elektronikus kiadás egy második piac megszerzését célozza. Egyre több folyóirat jelenik meg elektronikus formában. Ez egyrészt a technikai fejlődés eredménye, másrészt a kiadók a nyomtatott változat mellett egy második piac létrehozására törekszenek. 2.1 Nem hiszem, hogy hosszasan kellene elemezni az elektronikus források előnyeit, és különösen nem azok fontosságát. Ezért csak vázlatszerűen mutatom be két amerikai szaktekintély véleményét:  

Elektronikus források előnyei Ginsparg szerint  Az elektronikus források könnyebben elérhetők a költségek minimálisak, meglévő hálózat esetén lényegében nincsenek is elősegítik a tudományágak közötti kommunikációt a fejlődő országok szakemberei számára másképp elérhetetlen információkat szolgáltatnak. Elektronikus források előnyei Ginsparg szerint  Az elektronikus források könnyebben elérhetők a költségek minimálisak, meglévő hálózat esetén lényegében nincsenek is elősegítik a tudományágak közötti kommunikációt a fejlődő országok szakemberei számára másképp elérhetetlen információkat szolgáltatnak.

Elektronikus források előnyei 2. Neal szerinti előnyök: időbeli korlátozások megszűnése, dinamizmus, a közös kutatás lehetősége, a multimédiában rejlő lehetőségek kiaknázása Neal szerinti előnyök: időbeli korlátozások megszűnése, dinamizmus, a közös kutatás lehetősége, a multimédiában rejlő lehetőségek kiaknázása

Elektronikus források előnyei 3. További szempontok: publikálási idő lerövidülése (6-9 hónappal szemben 6 hét) csatolások segítségével el lehet jutni az indexekből, bibliográfiákból a referátumokhoz, teljes dokumentumokhoz szabad mozgás a cikkek között. További szempontok: csatolások segítségével el lehet jutni az indexekből, bibliográfiákból a referátumokhoz, teljes dokumentumokhoz. publikálási idő lerövidülése (6-9 hónappal szemben 6 hét) szabad mozgás a cikkek között.

Elektronikus folyóiratok közreadói Kutatás és közreadás színtere (egyetem) Az elektronikus folyóiratok Több mint ¾-e rendelkezik a tartalom minőségét garantáló szerkesztőbizottsággal több mint felének van papír változata is Közel ¾-ük tartalmaz teljes szöveget 2.2. A legtöbb kutatást az egyetemeken végzik, így az egyetemek az elektronikus folyóiratok legfőbb közreadói. Ezeknek a folyóiratoknak több mint háromnegyede rendelkezik olyan szerkesztőbizottsággal -         amelyik a tartalom minőségének garanciáját jelenti, -         több mint a felének van papír változata is, -         és közel háromnegyedük tartalmaz teljes szöveget.

Elektronikus terjesztés Az elektronikus terjesztés, ha nem túl nagy mértékű, igényeket kelt és növelheti az eladásokat, ha túl nagy mértékű, elegendő jövedelmet hozhat ahhoz, hogy a csekély nyomtatott példányszámot háttérbe szorítsa. A mérsékelt használat tönkreteheti a folyóirat értékesítését anélkül, hogy jelentős hasznot hozna. Az elektronikus terjesztés, -         ha nem túl nagy mértékű, igényeket kelt és növelheti az eladásokat, -         ha viszont túl nagy mértékű, elegendő jövedelmet hozhat ahhoz, hogy a csekély nyomtatott példányszámot háttérbe szorítsa. -         A mérsékelt használat azonban tönkreteheti a folyóirat értékesítését anélkül, hogy jelentős hasznot hozna. A kiadók a publikálás és értékesítés mára már közismert módozatai mellett a cikkcsomagokból "új" folyóiratokat is összeállíthatnak, ahogy azt esetleg a megrendelő igényli, vagy a cikkeket különlenyomatként is publikálhatják.

A kiadó és értékesítő további szolgáltatásai: Cikkcsomagokból „új folyóirat” összeállítása Cikkek különlenyomatkénti publikálása

Árcsomagok A legalapvetőbbek: nyomtatott és elektronikus kiadás különböző áron, nyomtatott és elektronikus kiadás külön és egy csomagban (az utóbbi jelentősen nagyobb árért mint bármelyik verzió külön), nyomtatott és az elektronikus forma kizárólag egy csomagban, a piac által elviselhető legnagyobb árért, csak az elektronikus forma. Többféle árcsomag létezik, a legalapvetőbbek a következők: -         nyomtatott és elektronikus kiadás különböző áron, -         nyomtatott és elektronikus kiadás külön és egy csomagban (az utóbbi jelentősen nagyobb árért mint bármelyik verzió külön), -         nyomtatott és az elektronikus forma kizárólag egy csomagban, a piac által elviselhető legnagyobb árért, -         csak az elektronikus forma.

Elektronikus hozzáférés A kiadón keresztül: A könyvtár csak az adott kiadó által megjelentetett folyóiratokról tárgyal. A kiadó a kívánt folyóiratot online hozzáférhetővé teszi. Az elektronikus hozzáférés alapvetően háromféle módon történhet: A kiadón keresztül: A könyvtár csak az adott kiadó által megjelentetett folyóiratokról tárgyal. A kiadó a kívánt folyóiratot online hozzáférhetővé teszi. A könyvtár előfizetési ügynökségre bízza a hozzáférés megszervezését. Ebben az esetben már nem csak a kívánt folyóiratok elektronikus változatát kapja a könyvtár, hanem egy ún. keresőfelületet is. Ennek a szolgáltatásnak a segítségével több kiadó folyóiratainak elektronikus változata válik kereshetővé és elérhetővé. Ilyenkor a szolgáltatók kettős díjazást vezettek be. A megrendelő külön fizet a szolgáltatásért és címenként a kínálatban szereplő lapokért. A könyvtár más könyvtárakkal együtt konzorciumon keresztül fordul a kiadóhoz vagy ügynökséghez. Ezek a konzorciumok pályázati támogatásokra alapozzák tevékenységüket. Sokszor több évet átfogó pályázatokat írnak alá, és ezek keretében adott összegért a folyóiratok meghatározott köre válik - rendszerint a szokásosnál alacsonyabb áron - a konzorcium tagjai számára elérhetővé. A szerződésnek általában az a feltétele, hogy a konzorcium tagjai ezen időszak alatt nem mondanak le egyetlen nyomtatott előfizetést sem az érintett lapok közül. (2)

Elektronikus hozzáférés 2. A könyvtár előfizetési ügynökségre bízza a hozzáférés megszervezését. kívánt folyóiratok elektronikus változatát kapja a könyvtár, egy ún. keresőfelületet is. Ennek a szolgáltatásnak a segítségével több kiadó folyóiratainak elektronikus változata válik kereshetővé és elérhetővé. A szolgáltatók kettős díjazást vezettek be. A megrendelő külön fizet a szolgáltatásért és címenként a kínálatban szereplő lapokért. A könyvtár előfizetési ügynökségre bízza a hozzáférés megszervezését. Ebben az esetben már nem csak a kívánt folyóiratok elektronikus változatát kapja a könyvtár, hanem egy ún. keresőfelületet is. Ennek a szolgáltatásnak a segítségével több kiadó folyóiratainak elektronikus változata válik kereshetővé és elérhetővé. Ilyenkor a szolgáltatók kettős díjazást vezettek be. A megrendelő külön fizet a szolgáltatásért és címenként a kínálatban szereplő lapokért.

Elektronikus hozzáférés 3. A könyvtár konzorciumon keresztül fordul a kiadóhoz vagy ügynökséghez. A konzorciumok pályázati támogatásokra alapozzák tevékenységüket. adott összegért a folyóiratok meghatározott köre válik a konzorciumi tagok számára elérhetővé. A szerződésben foglalt időszak alatt a konzorcium tagjai nem mondanak le egyetlen nyomtatott előfizetést sem az érintett lapok közül. A könyvtár más könyvtárakkal együtt konzorciumon keresztül fordul a kiadóhoz vagy ügynökséghez. Ezek a konzorciumok pályázati támogatásokra alapozzák tevékenységüket. Sokszor több évet átfogó pályázatokat írnak alá, és ezek keretében adott összegért a folyóiratok meghatározott köre válik - rendszerint a szokásosnál alacsonyabb áron - a konzorcium tagjai számára elérhetővé. A szerződésnek általában az a feltétele, hogy a konzorcium tagjai ezen időszak alatt nem mondanak le egyetlen nyomtatott előfizetést sem az érintett lapok közül. (2)

Adatbázisközpontok árpolitikája Viszonylag bonyolult és változékony. Az árrendszernek egyszerre kell megfelelnie három igénynek:     a felhasználóénak    az adatbázis-előállítóénak    az adatbázisközponténak.

Profittermelés A tudományos kiadás óriási profitot termel. Ugyanakkor a kutatás finanszírozása  közpénzekből A közpénzből elért kutatási eredményt a kiadó kisajátítja a folyóiratban való megjelentetéssel A köztulajdont megveteti egy közintézménnyel, a könyvtárral. A hozzáadott érték (pl. a peer review, a bírálói rendszer, a folyóiratpresztizs) nem indokolja a több évtizede tartó drágulást [i]A Reed-Elsevier, a világ legnagyobb tudományos kiadója 2002-ben 30%-os profitról számolt be A tudományos kiadás óriási profitot termelő üzletté vált a kiadók számára[i], ugyanakkor -         a kutatás döntő hányadának finanszírozása közpénzekből történik. közpénzből elért kutatási eredményt a kiadó kisajátítja a folyóiratban való megjelentetéssel ezt a tulajdonképpeni köztulajdont megveteti nagy haszonnal egy közintézménnyel, a könyvtárral. A hozzáadott érték (pl. a peer review, a bírálói rendszer, a folyóiratpresztizs) messze nem indokolja a több évtizede tartó drágulást [i]A Reed-Elsevier, a világ legnagyobb tudományos kiadója 2002-ben 30%-os profitról számolt be  

Kiadás és haszon kérdése 1997 és 2001 között a dokumentumok ára folyamatosan és nagymértékben emelkedett Pl. A Brain Research c. folyóirat 10 év alatt 146%-kal drágult. 1991-ben 3713 £ volt, 2001-ben pedig 9148 £. A könyvtárak 88 %-a kényszerült előfizetéseinek egy részét törölni. 1997 és 2001 között folyamatosan tovább nőtt a tudományos-műszaki-orvostudományi témájú dokumentumok ára, egyes esetekben meghaladva az 50%-ot is.[i] A könyvtárak mindegyike azt érzékelte, hogy kevesebb dokumentumért többet fizet, mint 5 évvel ezelőtt. 88%-uk kényszerült előfizetéseinek egy részét törölni [i] A Brain Research c. folyóirat 10 év alatt 146%-kal drágult. 1991-ben 3713 angol font volt, 2001-ben pedig 9148 angol font 

Kihatások és következmények 1. Szűkül az előfizetett folyóiratok hatása (impaktja) Előállt az „engedélykrízis” (licenszakadályok az online elérés előtt) 2. Túl kell lépni a nyomtatott publikálás leképezésén Egy globálisan átjárható hálózat új paradigmáját kell kidolgozni. Kihatások -         szűkül az (egyre kevesebb helyen) előfizetett folyóiratok hatása (impaktja), de ezt a problémát az elektronikus publikálás korszaka sem oldotta -         előállt az „engedélykrízisnek” nevezett jelenség (licencakadályokat gördítenek a folyóiratok online elérése elé a kiadók.) 4.1.3. Következmény -         a tudományos publikálásnak túl kell lépnie a nyomtatott publikálás egyszerű leképezésén, és a digitális világban egy globálisan átjárható hálózat új paradigmáját kell kidolgoznia.[i]

Paradigmaváltás A tudósok hajlandók térítésmentesen publikálni Létezik egy új technológia, az Internet Ezek ötvözése a hozzáférés akadályainak eltüntetésével elősegítheti A kutatás ütemének felgyorsulását Jobban hasznosulhat a folyóiratcikk-irodalom 5. Paradigmaváltás Szükségessé vált tehát a tudományos információkhoz való hozzáférés lehetséges kérdéseinek, lehetséges modelljeinek újraértékelése. 5.1. Figyelembe véve, hogy -         a tudósok hagyományosan hajlandóak kutatási eredményeiket szakfolyóiratokban térítésmentesen közreadni -         létezik egy új technológia, az Internet E kettőt ötvözve a hozzáférés akadályainak eltüntetésével -         felgyorsulhat a kutatás üteme, -       jobban hasznosulhat a folyóiratcikk-irodalom.

Szabad hozzáférés A folyóirat-irodalom kis részére korlátozódó szabad hozzáférés tapasztalatai nyomán több olyan kezdeményezés született, amelyek azt igazolják, hogy a szabad hozzáférés gazdaságosan megvalósítható. A folyóirat-irodalom kis részére korlátozódó szabad hozzáférés tapasztalatai nyomán több olyan kezdeményezés született, amelyek azt igazolják, hogy a szabad hozzáférés gazdaságosan megvalósítható. Finanszírozás az input oldalon történik, legelterjedtebb változata az intézményi tagsági díj.

A Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés Nemzetközi kezdeményezés az Open Society Institute Information Program (Nyílt Társadalom Intézet Információs Program) részéről Cél: a szakcikkekhez való hozzáférés biztosítása az Interneten Mindenki által hozzáférhető nyílt archívumokban A Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés – Open Access Initiative 2002. február közepén az Open Society Institute Information Program (Nyílt Társadalom Intézet Információs Program) egy nemzetközi kezdeményezést indított azzal a céllal, a szakcikkekhez való hozzáférést biztosítsa az interneten, mindenki által hozzáférhető nyílt archívumokban.

Célcsoportok A tudományos publikációs világ szereplői Egyetemek Tudományos intézetek Szerzők Könyvtárak A kezdeményezés a tudományos publikációs világ számos szereplőjét (szerzők, egyetemek, tudományos intézetek, könyvtárak) szólítja meg, hogy támogassák a kezdeményezést, csatlakozva a felhíváshoz. A felhívást azóta számos rangos nemzetközi intézmény (közöttük jónéhány könyvtár!), valamint szakember írta alá. A Budapesten megrendezett konferencián Soros György bejelentette, hogy a hároméves programra 3 millió dollárt adományoz kezdeményezésnek (Open Access Initiative) annak érdekében, hogy egy mindenki számára elérhető és kutatható archívumrendszert telepítsenek a netre. (A programot meghirdető ún. Budapesti Felhívás angol szövege és a felhíváshoz csatlakozók névsora a www.soros.org/openaccess/ címen olvasható)

Budapest Open Access (BOAI) Budapesti Felhívás (2002.február 14.) 3 éves program – 3 millió dollár támogatás Soros György intézetétől. A felhívás szövege és a csatlakozók névsora http://www.soros.org/openaccess/ címen olvasható Élénk sajtóvisszhang A Budapesten megrendezett konferencián Soros György bejelentette, hogy a hároméves programra 3 millió dollárt adományoz kezdeményezésnek (Open Access Initiative) annak érdekében, hogy egy mindenki számára elérhető és kutatható archívumrendszert telepítsenek a netre. (A programot meghirdető ún. Budapesti Felhívás angol szövege és a felhíváshoz csatlakozók névsora a www.soros.org/openaccess/ címen olvasható) November 5-én 3046 aláíró volt. A felhívás élénk visszhangot váltott ki a sajtóban. Egyes kritikusok szerint ennek a tudományos folyóiratnak a gondolata szerencsétlen, és megvalósulása esetén rövidesen meredek színvonaleséshez fog vezetni. (A cáfolatokról később.)

Mit jelent a nyílt hozzáférés Szabad hozzáférés a lektorált folyóirat-irodalomhoz az Interneten A cikkek szabadon Olvashatók Letölthetők Másolhatók Kinyomtathatók Terjeszthetők A cikkek szabadon 1.       olvashatók 2.       Letölthetők 3.       Másolhatók 4.       Kinyomtathatók 5.       terjeszthetők

Megengedett műveletek A cikkekben Keresések végezhetők A teljes szöveghez csatolások fűzhetők Keresőmotorral indexelhetők Adat formájában szoftverrel kezelhetők Egyéb törvényes célokra felhasználhatók A cikkekben 1.       keresések végezhetők 2.       a teljes szöveghez csatolások fűzhetők 3.       keresőmotorral indexelhetők 4.       adat formájában szoftverrel kezelhetők, vagy 5.       egyéb törvényes célra felhasználhatók.

Korlátozások Az Internethez való hozzáférés korlátjai A reprodukálás és a terjesztés körén belül a szerzői jogvédelemnek biztosítania kell: a szerzők ellenőrizhessék műveik integritását jogosultak legyenek munkájuk elismerésére hivatkozzanak rájuk Korlátozások: 1.       az egyébként az internethez való hozzáférés velejárói 2.       A reprodukálás és terjesztés korlátja egyedül az legyen , és s szerzői jogvédelem szerepe abban nyilvánuljon meg, hogy a szerzők ellenőrizhessék műveik integritását jogosultak legyenek munkájuk megfelelően elismerésére hivatkozzanak rájuk.

Eltérés más projektektől Korábbi hasonló modellekkel szemben (SPARC, Public Library of Sciense, Open Archives Initiative) Kettős stratégia Saját archiválás Szabad hozzáférésű folyóiratok Anyagi háttérrel rendelkező, tevékenységüket eddig nem koordináló szereplők összefogása Valamennyi tudományág felölelése A budapesti kezdeményezés abban különbözik a korábbi hasonló projektektől ( SPARC, Public Library of Science, Open Archives Initiative), hogy kettős stratégiát javasol: -         saját archiválás -         szabad hozzáférésű folyóiratok továbbá olyan szereplőket fog össze, akik eddig nem koordinálták tevékenységüket és nem utolsósorban jelentős anyagi háttérrel rendelkeznek.A kezdeményezés valamennyi tudományterületet felöleli. [i]  6.2.1. [i] (Info Today) TMT02.49.4.  

Saját archiválás Feltétele: Intézményi repozitórium a kutatási és oktatási anyagok megőrzésére Ezen belül: Preprint-archívum a szürke irodalom reprezentánsai disszertációk tudományos jelentések konferenciaanyagok számára Meg kell felelni az Open Archives Initiative lekérdezési szabályainak I. Saját archiválás: Feltétele az intézményi repozitórium, azaz a teljes szövegű anyagok helyi dokumentumtára kutatási, oktatási anyagok megőrzésére (ezen belül a preprint-archívum a szürke irodalom egyéb reprezentánsai, a disszertációk, tudományos jelentések, konferenciaanyagok)Ha ezek az archívumok megfelelnek a Open Archives Initiative szabványainak, a keresőmotorok és más eszközök közösen le tudják kérdezni őket.

Alternatív folyóiratok Új generációs folyóiratok: Szakértői bírálattal kiválasztott cikkeket tartalmazó Csak online elérhető periodikák Ingyenes, nyílt hozzáférést biztosítanak Eltekintenek a szerzői jog átruházásától. II. Alternatív folyóiratok:Szakértői bírálattal kiválasztott cikkeket tartalmazó , csak online elérhető e-periodikák. Ezek az új generációs folyóiratok, ingyenes, nyílt hozzáférést biztosítanak, eltekintenek a szerzői jog átruházásától.

Kezdeményezés a régióban Central European Scince Journal projekt Kémiai, fizikai és matematikai tudományokat felölelő negyedéves periodika A folyóiratok címe: Central European Journal of Chemistry Central European Journal of Physics Central European Journal of Mathematics Elérhetősége: http://www.cesj.com Terjeszti: Ingenta/Catchword Az alternatív folyóiratok esetében már történtek kezdeményezések a régiónkban. Útjára indult a a Central European Science Journals projekt keretében: Nbemrégiben megjelent a kémiai, matematikai és fizikai tudományokat felölelő negyedéves periodika. http://www.cesj.com Az Ingenta Catchword terjeszti

Kulcsproblémák Szakmai minőség-ellenőrzés (Quality control) Megoldás: a kutatók díjazás nélküli szerzőként, lektorként, szakértőként, bírálat kiegészítőjeként támogatják a folyóiratot. Kiadások fedezése: A finanszírozás az input oldalon történik Állami, kormány-, egyetemi, pályázati forrásokból. Intézményi tagsági díjból, pl. BOAI Kulcsproblémák: 1.      szakmai minőség-ellenőrzés (Quality control) → Megoldás: a kutatók díjazás nélküli szerzőként, lektorként, szakértőként, bírálat kiegészítőjeként támogatják a folyóiratot. 2.      Kiadások fedezése: → Megoldás: a finanszírozás nem az output oldalon történik, hanem az input oldalon, állami, kormány-, egyetemi, pályázati forrásokból. (5)  legelterjedtebb változat az intézményi tagsági díj.

Közlések színvonala Biztosítékok a színvonal megőrzésére és a peer review helyettesítésére: Kisszámú szakértői helyett szélesebb grémium ítélete Szakértői kommentár (peer commentar)– a vita a folyóirat hasábjain zajlik Pl. a Behavioral and Brian Science peer review nélküli magas impakt faktora. Csak a Nature és a Sciences előzte meg. A nyilvános hozzáférés növeli a tudományos cikkek, tanulmányok jelenlétét. Lektorálás, tudományos színvonal megőrzése Felmerül a kérdés, nem válik-e bizonytalanná az esetenként szakértői bírálat nélkül nyilvánosságra kerülő közlések színvonala. Számos elemző szerint nem feltétlenül. -         a kisszámú szakértő bírálata helyett egy jóval szélesebb grémium mondhat ítéletet, mivel az egész diszciplína világközössége elé kerül az adott munka. (bizonyíték a tudományági preprint-archívumok évtizedek óta tartó sikere. -         A másik forma (a peer review helyettesítésére) a szakértői kommentár (peer-commentary) , amikor a cikket szakértői megjegyzések kísérik, így a vita a folyóirat hasábjain zajlik. Jó példa erre a Behavioral and Brian Science c. szakfolyóirat, amely peer review nélkül is hallatlanul magas impakt faktort ért el, csupán a Nature és a Sciences előzte meg. A kutatás feltárta, hogy a nyilvános hozzáférés növeli a tudományos cikk, tanulmány szellemi jelenlétét. (6) 

Embargó kérdése Radikálisan új viszony a szerzők és a kereskedelmi kiadók között Szerzői jogok visszamenőleges visszaszerzése Cikkek újrahasználata, ha a szerző maga a kutató Egy pdf-példány közzététele az egyetemi, nem kereskedelmi honlapon Egyetemi kurzus tananyagaként használható Megengedi a publikált kutatás késleltetett közzétételét. Embargó feloldásának magyarázata: a tudományos cikkek olvasása és értéke egy év után meredeken zuhan. Az embargó feloldását a kiadók azért engedélyezik, mert a tudományos cikkek olvasása - és valószínűleg az értéke is – egy évvel a publikálás után meredeken zuhan.

Copyright-politika megváltozása Nature kiadó A szerző a honlapon megjelenő cikkét elhelyezheti egy nyitott, intézeti archívumban Elsevier kiadó engedélyezi lektorált cikkek elhelyezését intézményi repozitóriumban Mérföldkő: „A webre küldött preprint nem számít publikációnak” (Eugene Garfield) -         A Nature kiadója nemrégiben megváltoztatta copyright-politikáját. Ha honlapján megjelenik egy kutató cikke, a szerzőnek joga van azt egy nyitott, intézményi archívumban elérhetővé tenni. -         Az Elsevier szintén engedélyezi lektorált cikkek elhegyezését intézményi repozitóriumban.  Eugene Garfield, a Current Contents és citációs impaktfaktor és a tudományos citációs index megteremtője szerint a webre küldött preprint nem számít publikációnak. Véleménye minden bizonnyal nagy szerepet játszott a kiadók meggyőzésében.  

Finanszírozás kérdése Lektorált folyóirat-irodalom előállítása költségekkel jár. A szabad hozzáférés megvalósítása Új megtérülési modelleket Új finanszírozási mechanizmusok kialakítását teszi szükségessé A kiadást támogatják, a hozzáférésnél nem merül fel térítési kötelezettség Egy intézményi archívum létrehozása 10000 dollár Egy újfajta folyóirat elindítása és feltöltése 50000 dollár (Stevan Harnad, University Southampton) 6.5.Finanszírozás: A lektorált folyóirat-irodalom előállítása természetesen költségekkel jár. A szabad hozzáférés megvalósításához új megtérülési modelleket és finanszírozási mechanizmusokat kell kialakítani, ezt a terjesztés költségeinek jelentős csökkenésében látják elérhetőnek.   Egy intézményi archívum létrehozása 10000 dollár Egy újfajta folyóirat elindítása és feltöltése 50000 dollár (Stevan Harnad, University Southampton)

Korábbi megoldási kísérletek 1. A SPARC-project (Scholary Publishing and Academic Resources Coalition)1998-ban indult. Tudományos-műszaki-orvosi (STM) publikációk megjelenését ösztönzi Új folyóiratokat indítanak pl. New Journal of Physics, Internet Journal of Chemistry Érdekes kezdeményezés az adott diszcipliára koncentráló „tudósok közössége. Pl. a biológia területén a BioOne. http://www.arl.org/sparc  A SPARC-projekt (Scholary Publishing and Academic Resources Coalition; http://www.arl.org/sparc/) keretében – a Német Fizikusok Társaságával és az Institute of Physics Publishinggal együttműködve a szerzők fizetnek közleményeik gondozásáért és megjelentetéséért. 1998-ban indult, főleg a tudományos-műszaki-orvosi publikációk megjelenését ösztönti.

Korábbi megoldási kísérletek 2. BioMed Central Szakértői bírálat (peer review) alapján működő nyílt hozzáférési rendszer, archivált, kereshető, indexelt cikkek Szerzői jog a szerzőnél marad, nem kerül át a kiadóhoz. Finanszírozás intézményi tagsági díjból (92 nagy egyetem a tagja) Több tucatnyi BMC-folyóirat cikkeit a PubMed Centralban archiválják Letöltések száma kb. 200 cikk/hó http://www.biomedcentral.com/ BioMed Central modellje is hasonló. Peer review (szakértői bírálat) alapján működő nyílt hozzáférésű rendszer. A szerzői jog a szerzőnél marad, nem kerül át a kiadóhoz. Bevételük a cikkfeldolgozási díjból származik. A díjat nem a szerzők fizetik, hanem intézményi tagsági díjból fedezik. (Átlagosan 200 letöltés havonta és cikkenként.) 92 nagy egyetem a tagja. A Debreceni Egyetem a tagok között van, a nagy árengedményes tagsági díjat az OSI (Open Sociaty Institute) átvállalta. A már többtucatnyi BMC folyóirat (BioMedCentral,: http://www.biomedcentral.com) cikkeit a PubMed Centralban archiválják.

Hazai jelen Úttörő kezdemény: Más jellegű adattárak: a Nyílt Társadalom Alapítvány Archívumában a nemzetközi regisztrálás előtt álló kísérleti repozitórium Más jellegű adattárak: Szegedi Egyetem karokat összefogó adattára: 30000 tétel Pécsi Egyetem oktatóinak online adattára: 6500 tétel MTA Központi Kémiai Kutatóintézete: építi a ATPA-t (Akadémiai Tudományos Adatbázis) MTA Atommagkutató Intézete régi adatbázisa 10000 feletti adat . Végül pedig a hazai jelenről: Sem Magyarországon, sem a régiónkban nem létezik még üzemszerűen működő nyílt hozzáférésű dokumentumtár, van viszont jelentős, úttörő kezdemény, a Nyílt Társadalom Alapítvány Archívumában (OSA), ahol nemzetközi regisztrálás előtt áll a kísérleti repozitórium. Más jellegű, nem teljes szövegre épülő, de hasonló működési elveket felmutató, keresésre/feltöltésre használt bibliográfiai adattár viszont megtalálható több hazai tudományos intézménynél -         A Szegedi Egyetemen a karokat összefogó adattár a 80-as évek óta épül, 30000 tételt tartalmaz -         A Pécsi Egyetem oktatóinak online tára kb. 6500 tételes -         Az MTA Központi Kémiai Kutató Intézete építi ATPA-t (Akadémiai Tudományos Publikációs Adatbank) -         Az MTA Atommagkutató Intézete régi adatbázisa 10 000 feletti adatot tartalmaz  

http://www.scielo.org/index.php?lang=en

BioMedCentral Editorial                  Cancer cachexia Marcus E Martignoni, Philipp Kunze, Helmut Friess Molecular Cancer 2003, 2:36 (5  November  2003) [Abstract] [Provisional            PDF]