Állami egyházjog előadás Dr. Köbel Szilvia KRE/ÁJK 2016 Állami egyházjog előadás Dr. Köbel Szilvia KRE/ÁJK 2016. november-december Az Alkotmánybíróság gyakorlata. Nemzetközi szabályozás, külföldi modellek, strasbourgi jogesetek. Az egyházak szerepe az európai integrációban.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata Alaptörvény preambuluma – Nemzeti Hitvallás vallási utalásai: Szent István király – államalapítás, az országot a „keresztény Európa részévé tette” „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.” Együttélés alapvető értékei: „a hűség, a hit és a szeretet”

Az Alkotmánybíróság gyakorlata Alaptörvény VII. cikk hatályos szakasza! – a tankönyvben még a régi szerepel + a további szakaszok, amelyek érintik ezt az alapjogot Korábbi Alkotmánnyal hasonlóság Alapjog tartalmi elemei Elválasztási modell (barátságos) DE: - új a vallási közösségek kétszintű státusa (bevett egyház és vallási tevékenységet végző egyesület) - új a bevett egyházakkal való együttműködés

Az Alkotmánybíróság gyakorlata Vallási közösségek autonómiája – ez korábban is megvolt alkotmányosan Sarkalatos törvény – csak az intézményi keretekre Alkotmánybíróság szerepe – értelmezési keret: új: Alaptörvény R) cikke az értelmezésről: Nemzeti Hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni az Alaptörvény rendelkezéseit Ebből azonban nem vezethető le az, hogy a keresztény vallások védendőbbek – csak szociológiai vonatkozásban lehet különbség

Az Alkotmánybíróság gyakorlata Továbbá nincs normatív tartalma a Nemzeti Hitvallás szövegének (szimbolikus kijelentések), így normaszöveg értelmezésére nem alkalmasak 2012. január 1.-je előtt ebben a témában született AB döntések továbbra is irányadóak voltak a 22/2012. (V. 11.) AB határozat szerint, DE: az Alaptörvény negyedik módosítása hatályon kívül helyezte az Alaptörvény hatályba lépése előtt hozott AB határozatokat (2013. márc. 25.) Az AB azonban figyelembe veszi a korábbi határozatokat

Az Alkotmánybíróság gyakorlata AB a lelkiismereti és vallásszabadságot kiemelten védendő alapjognak tekinti Emberi méltóság (általános személyiségi jog) Véleményszabadság (kommunikációs jogok) Személyiség szabad kibontakoztatásához való jog Személyiség integritásához való jog: az állam nem kényszeríthet senkit olyan helyzetbe, amely meghasonlásba vinné önmagával, azaz amely összeegyeztethetetlen a személyiségét meghatározó valamely lényeges meggyőződésével

Az Alkotmánybíróság gyakorlata A lelkiismereti meggyőződés, a vallás az emberi minőség része, tehát ennek szabadsága a személyiség szabad kibontakozásának a feltétele – 8/1990. (IV. 25.) AB határozat; 64/1991. (XII. 17.) AB határozat Kommunikációs alapjogokkal való szoros összefüggés (gondolat, belső meggyőződés megnyilvánulása – „kinyilvánítás, tanítás szabadsága” is része az alapjognak) – 30/1992. (V. 26.) AB határozat

Az Alkotmánybíróság gyakorlata - az állam semlegessége – az állam a vallási és más meggyőződést, a véleményt annak igazság- és valóságtartalmára tekintet nélkül védi – 4/1993. AB határozat - vallásgyakorlás szabadsága (részjogosítvány) – hagyományos kultuszszabadság - az állam és a vallási közösségek elválasztásának elve (előző órán átvettük)

Az Alkotmánybíróság gyakorlata Szükségességi-arányossági teszt: az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog vagy szabadság védelme és érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érdek védelme más módon nem érhető el; feltéve, ha a korlátozás arányos, vagyis ha az elérni kívánt cél fontosabb, mint az e cél elérése érdekében okozott alapjogsérelem súlya, és nincs olyan más megoldás, amihez nem kell alapjogsérelmet okozni (szükséges) Alaptörvény szövegébe bekerült – I. cikk (3) bekezdés

Az Alkotmánybíróság gyakorlata Egyházak, felekezetek egyenlőkként való kezelése – nem zárja ki azt, hogy a tényleges társadalmi különbségeket figyelembe vegye az állam (4/1993. AB határozat) Ehtv. 9. § (1) és (2) bekezdések ezt beemelték a törvény szövegébe Újabb AB döntések: 164/2011. (XII. 20.) AB határozat (az első egyházi törvény közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette)

Az Alkotmánybíróság gyakorlata 6/2013. (III. 01.) AB határozat - a második egyházi törvény bizonyos szakaszait megsemmisítette (visszaható hatállyal az elveszített egyházi státusok, Országgyűlés hatásköre, jogorvoslathoz való jog, többletjogosultságok az egyházak javára, diszkrimináció tilalma) 12/2013. (V. 24.) AB határozat – negyedik Alaptörvény módosítás után az ombudsman indítványára közjogi érvénytelenség miatt – az AB elutasította az insítványt

27/2014. (VII. 23.) AB határozat – az Alaptörvény ötödik módosítása után két folyamatban levő ügyben – megismételte a 6/2013. AB határozat lényeges megállapításait Az AB a 2012. január 1-je előtti döntéseket is felhasználja, és a lényeges, elvi megállapításokat továbbra is alkalmazza Speciális kérdések: Gyermekek kötelező védőoltása (39/2007) AB hat – járványügyi közérdek

Az Alkotmánybíróság gyakorlata Köztisztviselői eskü – nazarénus felekezet (47/2009. AB hat.); az Ab szerint nem korlátozza a lelkiismereti és vallásszabadságot; 2012. márc.1. új közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény – „becsületemre és lelkiismeretemre fogadom”, ám továbbra is „eskü” az elnevezése hivatalosan 22/1997. AB határozat – kiegészítő normatív támogatás 32/2003. AB határozat, 970/B/1994. AB határozat – alkalmazási kérdések

Nemzetközi szabályozás, külföldi modellek, strasbourgi jogesetek 1950. november 4.-én kelt Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezmény, melyet az Európa Tanács hozott létre (EJEE) Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban (EJEB) Kétfajta jogvitában jogosult eljárni: Államok egymás közti vitái Természetes személyek és nem állami szervek az állammal szembeni vitái

Nemzetközi szabályozás, külföldi modellek, strasbourgi jogesetek 1998-ban átszervezték Annyi bírája van, ahány ET tagállam Chamber – Grand Chamber Nem végez normakontrollt, nem kötelezheti a tagállamokat, még az ítélet végrehajtásának elmaradását sem szankcionálhatja Két dolgot tehet: Megállapíthatja a jogsértést Kártérítésre kötelezhet

Nemzetközi szabályozás, külföldi modellek, strasbourgi jogesetek Alapvetően precedensbíróság (common law) Római egyezmény 9. cikk gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága 11. cikk egyesülési jog 14. cikk a megkülönböztetés tilalma Első kieg. Jgykv. 2. cikk oktatáshoz való jog JOGESETEK –tankönyvben elolvasni!!!!!

EU integráció és az egyházak Létrejöttében a politikai keresztény tradíció szerepe Olasz, francia, német politikai katolicizmus – cél a társadalmi igazságtalanságok felszámolása és a politikai progresszivitás, béke (kereszténydemokrácia, keresztényszocializmus) – szociáletika Szupranacionális szemlélet – egységes Európa gondolata Multietnikus Osztrák-Magyar Monarchia törvényhozási és kormányzati rendszere mintaként szolgált

EU integráció és az egyházak Alapvető szándék – nincs uniformizmus, minden ország megőrizheti a maga nemzeti hagyományait DE: feltétel az, hogy a vallásszabadság mindenki számára biztosított legyen megkülönböztetés nélkül Maastrichti szerződés (1992) még nem érintette a vallásokat és az egyházakat

EU integráció és az egyházak Az európai integráció elmélyülése eredményezte, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egyházaknak Római egyezmény 9. és 14. cikke (antidiszkr.) Amszterdami szerződés (1997) 13. cikk – antidiszkriminációs intézkedések (pl. vallás) 11. jgyk. érintette az egyházak státusát – az EU tiszteletben tartja a különböző státusokat (filozófiai, nem vallási szervezetekét is)

EU integráció és az egyházak Alapjogi Charta (Nizza, 2000) 10. cikkely (alapjog) EU alkotmánytervezete (2003 Thesszaloniki) Preambulum – hivatkozik Európa vallási, kulturális örökségére, de nem említi a kereszténységet 51. cikkely – egyházak és vallási (és más világnézeti) szervezetek státusa változatlanul tiszteletben lesz tartva 3. pont: „Elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az Unió nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.”

EU integráció és az egyházak Újabb törekvések – értékközpontúság, inkulturáció (a civilizációs és morális értékek szintézise) II. János Pál pápa – Az Egyház Európában (1999) – az EU történetének új korszakát üdvözlő dokumentum (Európának szüksége van a kereszténységre – „uniós teológia”)

Nemzetközi szabályozás, külföldi modellek, strasbourgi jogesetek Aktualitások Magyar egyházügyi tv. – státusukat elveszített vallási közösségekkel kapcsolatos strasbourgi ítélet (sérti az egyezményt) Németországban Hessen tartományban köztestületi státust kapott egy muszlim felekezet 2013-ban Új osztrák iszlám-törvény Svájcban növekszik az iszlám vallású lakosok száma Francia burkatörvénnyel kapcsolatos strasbourgi ítélet (nem sérti az egyezményt)

Nemzetközi szabályozás, külföldi modellek, strasbourgi jogesetek Liechtenstein – állam és egyház viszonyának újraszabályozása (katolikus egyház elveszíti államegyházi státusát) Skót egyház konzultációs felhívása a függetlenségi népszavazás kapcsán (2014) A kérdés állandóan mozgásban van A modellek is változnak Történelmi szempontok, társadalmi viszonyok, nemzetbiztonsági kockázat, adatvédelem, bevándorlás-politika Eligazító pont: diszkrimináció tilalma, szükségesség-arányosság korlátozási tesztje

Eltüntetik a kereszteket Norvégiában a menekültek miatt Saját óvodát nyitnak az oltásellenesek Ausztráliában (januártól hatályos új törvény) Németországban a burka betiltásának követelése Bécsi katonai eskü – egy muzulmán imám (bosnyák származású) is részt vett (800 osztrák katona muzulmán) Iszlám állam (nem állam, hanem fegyveres terrorszervezet) – muzulmán jog (nem érvényesül) Kötelező lesz ateizmust is tanítani Angliában (állami iskolában, vallási ismeretek oktatása) Finnországban a muzulmán lett a második legnagyobb felekezet a migránshullám következtében – a menekültek többsége nem szigorúan vallásos

Az iszlám az európai történelem része 8. és a 15. század között az Ibériai félszigetre (arab kultúra – „izmaelita kalmárok”) 13. század Kaukázus, Volga mentén – mongol törzsek 15-19 század – oszmán birodalom befolyása 1945 után – török és arab vendégmunkások Európában, munkaerőhiány pótlása Európai Unió 500 millió lakos – 25-30 millió muszlim – Franciaország 9,6%, Németország 5%, Nagy-Britannia 4,6%, stb. 2015 több százezres migrációs hullám – várhatóan 2050- re 10%-ra nő az EU-n belül a muszlimok aránya

Európai integráció http://csc.ceceurope.org/fileadmin/filer/csc/European _Integration/Europai_Integracio_Milyen_integraciot_ szeretnenk.pdf

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!